Valóban keresik Rakonczay Gábort

Valóban keresik. Egy tengerészkapitány ma küldte meg az Inmarsat EGC Safetynet adásról készült fénymásolatot, hogy amikor vitorlásokat oktatok, akkor tanulságul felhasználjam.
Úgy gondolom, a blogjaim is sok vitorlázó olvassa, ezért számukra is hasznos lesz az információ.

Amit szeretnék hangsúlyozni: bízzunk Gáborban, vegyünk példát Viktória asszonyról, aki bízik benne. Mert valójában mi az, amit biztosan tudunk?
Csak annyi, hogy megszakadt az összeköttetés vele. Az, hogy nincs nála EPIRB mindössze annyit jelent, hogy ő (Gábor) nem akarja, hogy megmentsék. Az, hogy a honlapján a felszerelések között feltüntette az EPIRB bóját is, meg az ARGOS-t is, csak annyit jelent, hogy szándékában állt, de nem tartotta végül fontosnak azt, hogy nyomon követhető legyen, és vészjelzést tudjon adni. Ettől még nem kell elsiratni, mert higgyétek el, hogy Harbo és Samuelsen sem vitt magával efféle elektronikát 1896-ban, és mégis át tudták evezni a nagy vizet!
Gábor és Viktória csak arról mondtak le, hogy így lehessen nyomon követni, mint Tommy Tippetts-t, aki szintén egyedül evezi át az óceánt mostanában.

Lehet, hogy éppen versenyeznek valahol a nyílt vízen!
Azt mondtam a címben, hogy valóban keresik Gábort. Megmutatom, hogyan megy ez a valóságban, és mindenki vesse össze az elképzeléseivel (és aztán alaposan korrigálja, amit eddig gondolt!)
Nos, Madrid MRCC (Maritime Rescue Coordinating Centre) küldte az üzenetet a Navtex és az EGC Safetynet rendszeren keresztül a körzetben haladó hajók részére.
A Nevtex a part mentén navigáló hajók részére szóló üzenet, az EGC pedig a nyílt óceánon haladók számára.

Íme a keresést kérő EGC  üzenet:
Az érdemi üzenet a Pan Pan Pan után kezdődik. Ez a 3 szó azt jelenti, hogy sürgős az üzenet, de nincs vészhelyzet, nincs emberélet közvetlen veszélyben.

Azt látod, hogy 2012.02.17-én adták le.
Elmondják, hogy egy szóló kenust keresnek, aki elindult Las Palmasról január 25-én a Karib-tenger felé.
Az utolsó ismert pozíciója mi volt február 6-án.
A hajót egyedül viszi, 6 méteres, vörös a hajótest, a teteje szürke és fehér a vízvonal alatt, és a BNI felirat látszik rajta.
A hajókat arra kérik (ami nem utasítás), hogy próbáljanak meg kapcsolatba lépni vele VHF rádión keresztül. (De ez ugye nem működik Gábor hajóján, mert beázott minden). Bármit észlelnek, jelentsék Madridnak.

Senkit nem akarok elkeseríteni, de az efféle üzeneteknek nem sok eredménye szokott lenni, mert:
- Gábor hajója nem látszik a radaron, és anélkül nem fog dumálni az éterbe egy tengerész sem.

Kedves vitorlázó, aki olvasod ezt a blogot, gondolj bele, mennyire bízhatod az életed az efféle üzenetekre? Mennyire bízhatsz abban, hogy ezek alapján fognak megmenteni?
De mint az elején mondtam, nincs nagy baj, mert Gábor legfeljebb majd kikötés után jelentkezik, amit szívből kívánok neki és Viktória asszonynak is!
Hajrá Gábor!