Volt egyszer egy MAHART, ahol több, mint 1500 tengerész dolgozott. Közöttük volt Moha és Seafalcon is. De a céget "hozzáértő" politikusok felszámoltatták a szakemberekkel, olyan helyzetbe hozva őket, hogy ez lehessen a logikus megoldás.
Milyen is volt ez a cég, amikor fénykora volt, és ez a hatvanas, hetvenes évekre esett.
Amikor én kezdtem, 1973. augusztus 8-án, Csepelen, a Szabadkikötőben volt a DETERT (Duna-Tengerhajózási RT) központja. Innen irányították a három területen szállító tengerjárókat. Mi ezeket "linernek" hívtuk, bár valójában nem azok voltak. A liner meghatározott útvonalon halad, menetrend szerint. A mi linereinknek volt egy-egy anyakikötője, és meghatározott körzete, de menetrend nem volt, és a kikötők se egyformán követték egymást.
Réni (vagy fekete-tengeri) liner:
Persze jobb ezeket csoportnak hívni, ahogyan a kereskedőknél volt szokásos, de most a tengerészekről beszélünk, és mi így neveztük. Réni dunai szovjet kikötő volt, ma ukrán. Ide, vagy Galatzba, esetleg Brailába érkezett meg a csoportba beosztott tengerjáró. A berakó kikötő legtöbbször Réni volt. Főleg vasat raktunk be, mind magyar áru volt. És ment a Közel-keletre, Görögországba, Egyiptomba. Volt egy speciális járat, amelyik Casablancából hozott foszfátot, amit aztán uszályok hoztak fel Budapestre.
Volt idő, amikor a magyar hajók feljártak egészen Budapestig. Amikor Trianon elvette a tengerpartunkat, Fiumét, a magyar kikötőt, ahol a Nautica (Magyar Hajózási Akadémia - alapította Mária Terézia) is működött, a sok volt haditengerész és a kereskedelmiek, akik nem akartak jugoszláv hajókon dolgozni, munkanélküliek lettek. Ekkor találta ki Horthy kormányzó, hogy a Dunát kell tengeri vízi úttá tenni, és Budapestet tengeri kikötőnek regisztrálni, és olyan hajókat építeni, amelyek fel tudnak jönni Csepelig. És az elgondolást tett követte. Jöttek a Duna-tengerjáró hajók, az utolsó három a M/S Székesfehérvár (1975. május 5-től 1976. május 13-ig szolgáltam rajta), az M/S Újpest és az M/S Cegléd. (Az M/S az angol motor ship rövidítése, egyenértékű az M/V - motor vessellel.)
Néhány Duna-tengerjáró hajónk (mind magyar építésű):
Az M/S Cegléd
Az M/S Dunaújváros
Az M/S Székesfehérvár
Az M/S Szeged Csepelen rakodik
Nekem nem volt szerencsém végighajózni a Dunán, mert amikor a 80-as években felújították a járatot én éppen betegség miatt parton szolgáltam (1984-88 között voltam parti állományban).
Így csak Rénit ismerem, a legendás szovjet kikötőt, ahonnan sok magyar tengerész hozott feleséget. Ahol sok magyar tengerész egész vagyont hagyott az éttermekben és a lányoknál. Ahol a rubel számolatlanul ömlött, könnyen jött pénz könnyen ment... Volt olyan legendás tengerész, aki reggel a macskajajjal ébredve valamelyik szép kislány ágyában reggel tejet óhajtott inni, és mivel nem volt, vett egy tehenet, hogy legközelebb legyen... Ahol tejfölös kannába rejtve hoztuk be a Zenit fényképezőgépet a fináncok orra előtt... Ahol a volt SS katona és későbbi AVH-s parancsnok német katonanótát tett fel a magnóra, miután megkérdezte a vizsgálatot vezető szovjet katonatisztet, hogy szereti-e a magyar népzenét...
Szóval Réni... Legendásak voltak az idejáró hajók is: Duna, Rába, Amal Expressz, Amal Glory... ezek nehéz hajók voltak fedélzeti szempontból, kemény munka volt a raktárcsukás, lévén a hajók bokaportásak. Hogy ez miféle raktárcsukási módszer, próbáld elképzelni a következőket: a raktárnyíláson keresztben vastag acélgerendák (beamek) vannak, amik tartják a rájuk fektetett vastag (1 1/2 colos) deszkatáblákat. Erre fektettek három réteg ponyvát, és ezt lekötözték. Nem is volt akkoriban ismert a raktárak beázása, mint azután, hogy kitalálták a MacGregor rendszert.
Az M/S Somogy, az egyik un. norvég típusú hajónk. Norvég licensz alapján építettük, hat került a Maharthoz, pár a norvégekhez, de a zöme ment a Szovjetunióba háborús kártérítésként. MacGregoros hajó
Szóval Réni... persze megfordultak itt a Távol-keletre induló hajók is, amikor Dunaújváros Japánba exportálta az acélt. Volt itt az Ady, a Petőfi, a Vörösmarty is.
Egyelőre ennyi, a teljesség igénye nélkül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése