2012. február 29., szerda

Többet nem agyalgok Rakonczay Gábor kapcsán

Lesz még egy blogbejegyzés, amikor megérkezik.

A baj az, hogy napokig szinte másra sem tudtam gondolni. Sok mindent levezettem magamban, de hogyan juthattam volna dűlőre.
Aztán a sors úgy hozta, hogy egy Gáborhoz közelállótól megtudtam dolgokat, amik aztán megkönnyítették a tisztá(bba)nlátást.

Azt hiszem, máshonnan kell a kérdést megközelítenem. Félre kell tenni, hogy az életem nagy részét a tengeren töltöttem és teljesen más a nézőpontom, mint Gáboréknak.

Van egy ifjú, akit valahogyan elkap a tenger varázsa, és elhatározza..., és megvalósítja...
Megszállottan.
Már van négy év tapasztalata is, jó is, és rossz is.
De ez nem veszi el a kedvét. Nekimegy, amúgy magyarosan, fejjel a falnak. A fal nem a tenger, hanem az anyagi lehetősége. Valójában nem tudom, milyen anyagi háttérrel rendelkezik, de biztos, hogy nem az a kategória, mint a vitorlástársadalom zöme, akiknek saját hajójuk van. Azoknak jóval több a pénzük, mint amennyi a vitorlázáshoz kell...
Mit csinál az, aki hiányt szenved benne? Szponzorok után kutat, és ha talál, akkor szerencsés. Kap pénzt, de ebben a válsággal küzdő világban nyilván nem eleget. Van aki eszközzel segít, mint amikor a Tűzhangya elindult... Akkor vittek EPIRB-et, mert kölcsönkapták egy ukrán fiatalembertől Dmitrij Rezvojtól, aki szintén óceán átevező, sőt egy "őrült" família tagja, ahol a testvére már átevezte a nagy vizet, és a papa is efféle bolondságok rabja, aki jól beoltotta a fiait... Gondolom, Gáborék nemcsak EPIRB-et kaptak akkor tőle, hanem tanácsokat is.

Most is kaptak, éppen a hajót magát Fa Nándortól ha kölcsönbe is, márpedig egy efféle jármű nem éppen filléres dolog. A Gáboréhoz hasonló 21 000 angol fontért (keresd a Grafoplast hajót) most is megvehető, ha van rá ennyi pénzed. Az, hogy Gábor nem egy kimondott tengerész, mutatja, hogy nem babonás: ezzel a hajóval már valaki feladta, (de mintha ketten is, de ebben nem vagyok biztos) visszafordult, és ilyen előélettel nehezen lehet a piacon értékesíteni egy hajót.

Gábor honlapján szerepelnek azok az eszközök, amik szerinte is szükségesek. De nem volt pénz mindenre, és a szükséges felszerelések közül néhányan áldozatul estek a pénztelenségnek... Se EPIRB, se Argos, bár a Nemzetközi Óceánátevező Szövetség honlapján mint kötelező felszerelés vannak felsorolva. Csak a műholdas telefonra futotta, de akár bevallják Gáborék, akár nem, szerintem azzal is spórolni kell, hogy beleférjen a büdzsébe a mindennapi hívás. Ugyanis olyan drága a percdíj, hogy a tengerjárók tulajdonosai se mind engedi meg magának, hogy felszereljék a hajóikra.

A telefon bedöglött, most nincs hír. Azt nem tudjuk, hogy miért. Csak feltételezünk.

Az énem lelkes, mindig fiatal fele azt, hogy Gábor erejét megfeszítve evez, és április 20-n telefonál English Harbourból, a gyönyörűséges antiguai kikötőből.
Az énem tengerész felét meg nem engedem szóhoz jutni.

English Harbour Antiguán. Ide igyekszik Gábor.

2012. február 28., kedd

Vigyázz, hol veszed le a szemüveged!

Nehogy úgy járj, mint én ma reggel...
Készülődtem visszautazni Akára. Még elmentem a CBA-ba. Még volt időm, vettem egy lottót a lottózóban.
Csak nagyon rosszul láttam a számokat.
Belém villant a felismerés: fogmosáskor letettem a fürdőszoba polcra! Istenem, mehetek vissza, csak még időben kiérjek a Délibe! Még az a szerencse, hogy mindig jókora ráhagyással indulok vonathoz, mert nem engedem meg azt a luxust magamnak, hogy lekéssem.
Még van időm hazarohanni.
Jön a lift, be, fel, ki, csenget.
Köszönés helyett kérdem a fiam:
- Hol a szemüvegem? Megtaláltad?
- Nem. Ott van az orrodon.
Csak néztem, mint a hülye... át a szemüvegen. Rögtön megláttam a keretet...

Ez pont így történt, az utolsó négy mondatot kivéve. Az csak poén. Mert a liftet várva megvakartam az orrom, és megböktem a szemüvegkeretet...
A vonatot elértem.
Viszont gyűlölöm a multifokális lencsét, amin nem mindig látok olvasni rendesen...

2012. február 27., hétfő

A hobbiparaszt megmutatja...

Hogy miből lesz a cserebogár. Ebből ni:


Illetve a sok szép palánta, ami majd kimegy a kertbe, ha itt az ideje. nem azért mondom, de az efféle alkotás számomra most a legszebb munka! 
És megmutatom ezt is:



Igaz, a japán birsünk kint szokott lenni az udvaron, de az enyhe januárban elkezdtek a rügyi duzzadni, s nem volt szívünk kint hagyni a sokmínuszos télre. Behoztuk a szobába, és mire hazajöttünk, ez fogadott!

2012. február 18., szombat

Valóban keresik Rakonczay Gábort

Valóban keresik. Egy tengerészkapitány ma küldte meg az Inmarsat EGC Safetynet adásról készült fénymásolatot, hogy amikor vitorlásokat oktatok, akkor tanulságul felhasználjam.
Úgy gondolom, a blogjaim is sok vitorlázó olvassa, ezért számukra is hasznos lesz az információ.

Amit szeretnék hangsúlyozni: bízzunk Gáborban, vegyünk példát Viktória asszonyról, aki bízik benne. Mert valójában mi az, amit biztosan tudunk?
Csak annyi, hogy megszakadt az összeköttetés vele. Az, hogy nincs nála EPIRB mindössze annyit jelent, hogy ő (Gábor) nem akarja, hogy megmentsék. Az, hogy a honlapján a felszerelések között feltüntette az EPIRB bóját is, meg az ARGOS-t is, csak annyit jelent, hogy szándékában állt, de nem tartotta végül fontosnak azt, hogy nyomon követhető legyen, és vészjelzést tudjon adni. Ettől még nem kell elsiratni, mert higgyétek el, hogy Harbo és Samuelsen sem vitt magával efféle elektronikát 1896-ban, és mégis át tudták evezni a nagy vizet!
Gábor és Viktória csak arról mondtak le, hogy így lehessen nyomon követni, mint Tommy Tippetts-t, aki szintén egyedül evezi át az óceánt mostanában.

Lehet, hogy éppen versenyeznek valahol a nyílt vízen!
Azt mondtam a címben, hogy valóban keresik Gábort. Megmutatom, hogyan megy ez a valóságban, és mindenki vesse össze az elképzeléseivel (és aztán alaposan korrigálja, amit eddig gondolt!)
Nos, Madrid MRCC (Maritime Rescue Coordinating Centre) küldte az üzenetet a Navtex és az EGC Safetynet rendszeren keresztül a körzetben haladó hajók részére.
A Nevtex a part mentén navigáló hajók részére szóló üzenet, az EGC pedig a nyílt óceánon haladók számára.

Íme a keresést kérő EGC  üzenet:
Az érdemi üzenet a Pan Pan Pan után kezdődik. Ez a 3 szó azt jelenti, hogy sürgős az üzenet, de nincs vészhelyzet, nincs emberélet közvetlen veszélyben.
Azt látod, hogy 2012.02.17-én adták le.
Elmondják, hogy egy szóló kenust keresnek, aki elindult Las Palmasról január 25-én a Karib-tenger felé.
Az utolsó ismert pozíciója mi volt február 6-án.
A hajót egyedül viszi, 6 méteres, vörös a hajótest, a teteje szürke és fehér a vízvonal alatt, és a BNI felirat látszik rajta.
A hajókat arra kérik (ami nem utasítás), hogy próbáljanak meg kapcsolatba lépni vele VHF rádión keresztül. (De ez ugye nem működik Gábor hajóján, mert beázott minden). Bármit észlelnek, jelentsék Madridnak.

Senkit nem akarok elkeseríteni, de az efféle üzeneteknek nem sok eredménye szokott lenni, mert:
- Gábor hajója nem látszik a radaron, és anélkül nem fog dumálni az éterbe egy tengerész sem.

Kedves vitorlázó, aki olvasod ezt a blogot, gondolj bele, mennyire bízhatod az életed az efféle üzenetekre? Mennyire bízhatsz abban, hogy ezek alapján fognak megmenteni?
De mint az elején mondtam, nincs nagy baj, mert Gábor legfeljebb majd kikötés után jelentkezik, amit szívből kívánok neki és Viktória asszonynak is!
Hajrá Gábor!

2012. február 15., szerda

Az óceáni evezésről (1) - Rakonczay Gábor apropóján

Gondoltam, egy kicsit utána nézek ennek az extrém sportnak. Természetesen nem mi, magyarok találtuk fel ezt a spanyolviaszt, bár lehet, hogy ki lehet mutatni John Fairfaxban a magyar vért, csak nagyon kellene akarni. Nos, én nem akarom.
Ő volt az, aki 1966-ban a fejébe vette, hogy egyedül átevez a Nagy Vízen, megcsinálja, amit előtte még senki. Persze az "eszement" ötlet, hogy átevezni az óceánt nem az övé volt, bár nem lehet azt mondani, hogy már a régi görögök is... naponta... De azt igen, hogy a norvégok az előző században...
Igen, akkor, amikor nem volt EPIRB, nem volt műhold, de még csónakmotor sem, meg instant kaja, meg civilizált fityfene, két norvég fiatalember, jelesül George Harbo és Frank Samuelsen voltak azok, akik 1896-ban elsőként szelték át az Atlanti-óceánt egy Fox névre keresztelt csónakban evezve. (Vajh, mit szólt hozzá a kedves mamájuk?)
Sajnos az óceánevezősök nagy öregjét most gyászolja a világ: 2012. január 8-án elhunyt életének 85. évében. Ő volt tehát az első, a Kanári-szigetekről indult 1969 január 20-án, és a floridai Hollywood Beach-nél ért partot július 19-én.
De ha lúd, legyen kövér. Ezért fogta magát, és Sylvia Cookot, s egy év alatt "elcsolnakáztak" San Franciscóból Ausztráliába. Tették ezt 1971. április 26 és 1972. április 22 között!
Ő volt az első, aki egyedül.
Akkor nézzünk most hölgyeket: ők Rachel Smith és Lin Griesel (klikk ide a honlapjukhoz).
Ketten fogták magukat, no meg egy alkalmas csónakot, és La Gomerából (Kanári-szigetek) elindultak, hogy 76 nap, 11 óra és 12 perc múltán kikössenek Antigua szigetén!
 Tehát ők is ugyanazt az utat használták, amin Gábor is halad. Ezt egyébként óceán átevező körökben Kolombusz útnak hívják.
Ha megnézed a csónakjuk rajzát nagyon hasonló, amint amit Gábor és Viktória használtak amikor vegyespárosként Guiness rekordot eveztek ugyanezen az útvonalon. Azt hiszem, egy ilyen csónakot "csak" egyénre kell szabni, felhasználva a már kipróbált terveket.
Átnéztem a két hölgy fotóalbumát, és milyen érdekes: ők megmutatásra érdemesnek tartották az EPIRB bóját, amit magukkal vittek.
Egyelőre ennyit, de folytatom. Nem akarok túl sokat egy bejegyzésben...
De itt a gugli térkép ahol Gábor hajójának helyzetét láthatod:


óceán átkenuzás nagyobb térképen való megjelenítése

2012. február 14., kedd

EPIRB vagy nem EPIRB? ez ott a kérdés - vészhelyzet a tengeren (8)

Ideges vagyok. Pedig nem kellene. Rossz érzésem van, rosszul érzem magam, mert én vagyok a vészmadár, én vagyok a visszahúzó, én vagyok az irigy, én vagyok a rossz.

Beleolvastam a Tűzmadár című könyvbe, ami Rakonczay Gábor honlapján elérhető. Ott írja Fa Nándor, hogy sok akadállyal kell megküzdenie az olyan elkötelezett, vállalkozó szellemű fiataloknak, akik véghez akarják vinni a nagy tettet...

Pedig isten bizony, szívemből kívánom, hogy sikerüljön a vállalkozása, ha már belekezdett. De én úgy gondolom, hogy aggódni szabad érte. És mások érdekében meg is kell mutatni, hogy miért. Hogy számolhassanak a kockázattal az eljövendő bátrak.

Rakonczay Viktória abban bízik (a ma reggeli - 2012.02.14. - királyi televízió Ma reggel című műsorában mondta), hogy arrafelé elég nagy a hajóforgalom, és bíznak benne, hogy egy arra haladó hajó fel tudja venni a kapcsolatot Gáborral, és infót tudnak szerezni arról, hogyan van, merre jár, stb. Mert csak az a helyzet, hogy mindene elázott, az elektronika nem működik... Halkan kérdem, mert a hozzáértők biztosan lehurrognak: ha nincs elektronika, ha minden elektromos készülék beázott, akkor hogyan veszik fel a kapcsolatot? Gábornak akkor a VHF rádiója hogyan működik?

Olvasom Fa Nándor honlapján, egy igen szakszerű elemzésben, hogy Gábor hajója igen stabil, így aztán reméli azt (amiben én is osztozom), hogy nincs komolyabb baja annál, hogy megszakadt a parttal való kommunikációja.
Azonban a tapasztalt óceáni vitorlázó azt is mondja, hogy arrafelé ritka a hajóforgalom, és nem valószínű, hogy fennállna az összeütközés veszélye egy tengerjáróval. Jó, tudom, a sűrű hajóforgalom és a ritka hajóforgalom relatív dolgok. Az, hogy erre is gondol, jól mutatja, tudja, milyen veszélyes az ütközés egy tengerjáróval (hiszen ő is így fejezte be az 1996-97-es Vendée Globe versenyt).

Azt azonban tudja e akár Fa Nándor vagy Gábor, hogy az összeütközés veszélye az egész útvonal alatt fennáll? Az az áramlás, amit Gábor arra használ, hogy a hajóját átsegítse Antiguába nemcsak neki segít be, hanem viszi a hajókról lesodort fedélzeti rakományok maradványát is. Tudják-e, hogy mennyi farönk hullik a tengerbe a Vizcayán, 1,5-2 tonna súlyú, amit elsodor az áramlat akár a karibi térségig is, veszélyt jelentve egy ekkora hajócskának. Gondolj bele, a holthullám meglódítja a farönköt, és az vágódik Gábor hajójának. Recsegve törik minden... Persze ennek nem túl nagy az esélye, de van. Talán még százalékban is kifejezhető... Ezzel csak azt akarom mondani, hogy résen kell lenni.

Amikor egy merész vállalkozást az ember véghez akar vinni, akkor jár el helyesen, ha felméri a kockázatokat, a veszélyt, mi az, ami szerencsével kerülhető el, és megfelelően súlyoz. Muszáj kockázatot vállalni, de annak nagyságát ésszerű határon belül kell tartani.
Az, hogy valaki 100%-ban lemondjon arról, hogy vészhelyzetben segítséget kérhessen vajon melyik kategória? Belefér-e abba, amit vállalunk? Amikor kerek perec kijelentjük, ezen az atlanti átkelésen én NEM kerülök életveszélybe, ezért nem lesz szükség arra, hogy megmentsenek.

MÁRPEDIG GÁBORNAK NINCS SEMMI KÉSZÜLÉKE - BÁR A PIACON SOKFÉLE LÉTEZIK - AMIVEL HATÉKONYAN SEGÍTSÉGET KÉRHET!

Ezt muszáj volt beleüvölteni a világba, mert elképedve olvastam a tegnap délutáni Sport Géza cikket, hogy tervezték, hogy visz magával EPIRB bóját, de aztán "másképp alakult". Na, most erre mit mondjak? Most ugye az a helyzet, hogy nincs elektronika, tehát ha Gábornak nemcsak az a baja, hogy nem tud telefonálni, hanem - ne adj isten - mondjuk a karja valamiért kificamodott és nem képes evezni (hogy egy egyszerűnek tűnő esetet mondjak) és nem tud segítséget hívni.
Márpedig mentés csak akkor van, ha vészhelyzet van. Vészhelyzet pedig csak és kizárólag akkor van, ha a Distress Alert a tengerről érkezik,. miszerint: azonnali segítségre van szükségem. NEKEM!
Ezt ő pontosan tudja, hiszen megvan minden képesítése a tengeri vitorlázáshoz, és a GOC megszerzésekor megtanulta, hogyan kezelik és hogyan kell kezdeményezni a tengeri vészhelyzetet. És azt is pontosan tudja, hogy a mobiltelefon nem alkalmas vészhívásra.
Bár a felesége tartja a kapcsolatot az Ocean Rowing Associationnal, azért az mára kiderült, hogy ők is csak a szenegáli parti őrséget tudták értesíteni, azoknak meg találniuk kell olyan hajót, amelyik ennyire bent navigál az óceánon, távol a partoktól. Még jó, hogy abban a körzetben jelenleg 4-5 erősségű északkelet szél fúj, és ez pont viszi Gábor hajóját, jó közelítéssel a cél felé.

Úgy látszik ez Gábor esetében belefért az ésszerűen vállalható kockázat kategóriába.
Én nagyon szégyellem, hogy belőlem hiányzik ez a kurázsi.

De ne legyünk pesszimisták: Hajrá Gábor, meg tudod csinálni, egy ország drukkol neked!

2012. február 13., hétfő

A hobbiparaszt kérdezi

A vetőmagjaimat kint felejtettem a garázsban, és így nagyjából mínusz 7-8 fokban fagyoskodtak az elmúlt napokban.

A kérdésem: lett-e nekik bajuk? (Nem influenziára gondolok). Használhatóak-e még a célnak megfelelően?
Ebben nekem kevesebb a gyakorlatrom, mint az óceán átevezésben...

2012. február 11., szombat

Egy "eltűnt" magyar tengeri kenus apropóján - Vészhelyzet a tengeren 7.

Az idézőjel azért, mert nagyon remélem, hogy jól van, és véghezviszi ezt az "esztelen" vállalkozását. Végül minden akadályt legyőz, megküzdve az elemekkel győztesen kerül ki ebből a párbajból, bár ő is tudja, hogy véglegesen ezt az ellenfelet nem lehet legyőzni.
A tenger legyőzhetetlen, csak csatát lehet ellene nyerni, háborút nem.
Miről is van szó?
Rakonczay Gábor egy erre a célra épített hajóval, ne nevezzük se kenunak, se kajaknak, átevez Európából Amerikába.
Gábor nem kezdő jachtos, van vitorlás tapasztalata, többé kevésbé tudja, mivel néz szembe. A feleségével, Viktóriával egy lélegzetelállító teljesítménnyel rukkoltak elő: kettesben átevezték az Atlanti-óceánt, olyan idővel, hogy az belekerült a Guiness rekordok könyvébe!
Ez valóban fantasztikus teljesítmény, és büszkék lehet rájuk mindenki, akiben magyar szív dobog.
Hogy van vitorlás tapasztalata is, az bizonyítja, hogy egy szép vitorlással meg akarták a Földet kerülni, de fel kellett adni Afrika csücskénél. Itt a kapcsolódó Origó cikk: klikk
Ez nem szegte Gábor kedvét, nekivágott, és bízik benne, hogy meg tudja csinálni az egyedül átevezést.
De most "bajba" került, "eltűnt". Bízzunk benne, hogy csak elázott az elektronika, és ezért nincs kapcsolat a feleségével pár napja.
Hogyan is ázott el?
Ezt most több cikkben is el lehet olvasni, itt az MSN írása van.
Tehát pár napja egy hullám felborította, kivetette a csónakból, de szerencséjére hozzá volt kötve, és így a csónak nem hagyta cserben, nem távolodott el végzetesen. Mindene elázott, így a műholdas mobilja is.
Az egyik hírben hallottam, hogy Viktória asszony felvette a kapcsolatot a "megfelelő mentési egységgel", akik elérik a térségben levő hajókat.
A Sport Géza hangzatos bulvárcikkben közli:


Van esély rá, hogy a hajók megtalálják az eltűnt magyar kenust

Na, nekem ekkor ment fel a pumpa. Hogy micsoda kérem? Tudja itt bárki is, hogy miket beszél? És itt vetődött fel a kérdés bennem: vajon Gábor mit tud a mentési esélyekről az óceáni átkeléskor? Tudja-e, hogy valójában mire számítson?
Amikor a felesége értesíti a mentőegységet, megmondom őszintén, dunsztom sincs, hogy mire gondol. Mert ugye a szakszerűség még csírájában se fedezhető fel a mondataiban. Merem remélni, hogy a Las Plamas MRCC-ről van szó (a képen).
Igen, arrafelé ez a szervezet koordinálja a mentést. De itt nincs vészhelyzetről szó, mert senki nem adott le vészjelzést. Az csak akkor van, amikor az EPIRB-et (Emergency Position Indicating Radio Beacon) aktiválja Gábor. De tételezzük fel a legjobbat, és tekintsük úgy, hogy Las Palmas vészhelyzetként kezeli. Ekkor annyit tehetnek, hogy elküldenek egy üzenetet a térségben levő hajóknak, hogy tartsanak fokozott figyelést, és bármit észlelnek, azt jelentsék Las Palmas MRCC-nek. Nagyjából így néz ki az üzenet:
ZCZC - üzenet kezdete
ID00 - I=Las Palmas D=vészhelyzeti üzenet 00=az üzenet sorszáma - vészhelyzet esetén csak 00 lehet, erre a vevőkészülék hangjelzéses riasztást ad!
MRCC Las Palmas Time, Date
Mayday Mayday Mayday
One boat missing - egy csónak eltűnt
Hull: brown - hajótest barna
Mast: 1,5 m. - 1,5 méteres árbóc
No sail - nincs vitorla
One man O/B - egy ember a fedélzeten.
Last seen position - az utolsó észlelt pozíció
Boat drifting with ocean current - a csónak sodródik az áramlattal.
Last Port: Las Palmas
Destination: English Harbour (Antigua)
All ships in the area please keep sharp lookout and report any observation to MRCC Las Palmas. - A térségben levő hajók tartsanak fokozott figyelmet és jelentsenek bármilyen észlelést Las Palmasnak.
NNNN  - üzenet vége

Tessék elhinni, nincs másról szó. Ez halál komoly. A térségben levő hajók megkapják a feltételezett koordinátát, és arra kérik őket, hogy figyeljenek. Csak az a hajó fog arra menni, amit megadtak, amelyik úgyis arra menne.
Nézzük, mi a helyzet a hajón: ha a személyzet kínai, akkor csak a tolmács beszél angolul, az ügyeletes tiszt kikapcsolja a riasztást, letépi a kinyomtatott üzenetet, és leteszi oda, ahol a parancsnok ha feljön megtalálja. És folytatja az útját akkor is, ha 4 mérföldre hajóznak el a csónaktól.
Ha angolul tudó személyzet van, akkor szintén pontosan ez a helyzet. Az ügyeletes tiszt felrajzolja a pontot a térképre, és ha messze van, akkor jó esetben vet egy keresztet, de amúgy mennek tovább. És mivel érti miről van szó, a távcsövével erősen figyel, de ha két-három mérföldre van is és a tenger hullámos, nappal sincs esély arra, hogy meglássa. Éjjel meg 500 méterre is elmehet. A radaron se észleli, és szabad szemmel se.
Miért? Erre sok magyarázat van, de van egy, ami nagyon lehangoló: az USA olyan hatalmas befolyással van a hajózási bizniszre, hogy minden hülyeséget át tud vinni az illetékes szervezeteken, és ez mindig technikai költekezést hoz maga után, borsos árut, és nagyjából 5-8%-ban hasznost. A hajótulajdonosok pedig ott spórolnak, ahol tudnak: a kötelező legolcsóbb, legsilányabb készüléket veszik meg. Persze vannak kivételek, de hogy a Föld hajóállományának 40-50%-án ez a helyzet az tuti.
Aztán: az a vidék, ahonnan a legutolsó pozíció érkezett valóban forgalmas hajózó út. Volt olyan, hogy Rotterdam Rio de Janeiro között hajózva két naponta is találkoztam hajóval. De ugye mi 13 csomóval repesztettünk! És bizony ez a pozíció kívül esik az Afrikát megkerülő hajók útvonalától.
Nem akarom tovább ragozni, de egy valamit szeretnék még elmondani:
Amikor tengeri vészhelyzeti kommunikációból vizsgára készülőkkel beszélek, el szoktam mondani a következőket:

Nem hivatalos, csak a tapasztalat mondatja velem: egy vitorlás sose bízzon a tengerjárókban. Ne próbálja ki az ügyeletes tiszt idegeit úgy, hogy tartja az útvonalat, bár az összeütközéshez vezetne, és - szokás szerint - az utolsó pillanatban térjen ki. Ne bízzon abban, még akkor se, ha útjogos, hogy a tengerjáró ki fog neki térni, hiába a szabály, a sírján rosszul mutat a felirat: neked volt elsőbbséged. Minél előbb hagyjon szabad utat, mert nem tudhatja, van-e egyáltalán ember a tengerjáró parancsnoki hídján.
Ha az ügyeletes tiszt kötelességtudó, akkor is ki kell mennie vécére, valami feladatot kapott az őrség idejére, bármi is elvonhatja a figyelmét. És egy 27 csomóval repesztő konténerszállító tíz perc alatt ott lehet, ahol a kedvtelési kishajó van... kész a katasztrófa, csak egy dobbanás az orrban, és mire a tiszt feleszmél, már messze elhaladt az összeütközés helyszínétől. És arra gondol, hogy egy faszállító vesztett el két rönköt, azzal ütközött, mert nem látott semmit fél órája  radaron.
És ha a tiszt lelkiismeretlen (olyan százalékban vannak, mint a szárazföldön), akkor pedig...
Szóval jobb félni mint megijedni.
Az angolok jó tengerészek. Le a kalappal előttük. De ők a kedvtelési hajósokat úgy hívják, hogy WAFI.

Ezt a bejegyzést az MSN cikke inspirálta, ott elolvashatod a sok-sok hozzászólást, ahol kiderül, hogy milyen gyáva vagyok, és ha mindenki ilyen lenne mint én, akkor a világ sehova se fejlődne.
Nem baj.
Az biztos, hogy a blogbejegyzéseimmel sokkal több hasznot hajtottam eddig, mint bármilyen nagyszájú, aki lesajnálja a tudásom. Ha olvassák vitorlázók (márpedig igen), akkor biztosan számításba fogják venni mindazt amit itt leírtam, és biztosabban tudják majd a terveiket megvalósítani a tengereken, amihez mindenkinek sikert kívánok, és hozzanak dicsőséget kis hazánknak, mint eddig Gábor és Viktória tette, és amit szívből kívánok most Gábornak is.

De a véleményem változatlan: elvállalni olyan helyzetet, amikor nem a magam képessége dönt, hanem a vakszerencse, felelőtlenség. Márpedig aki arra vetemedik, hogy egyedül hajózva aludjon, és ezáltal felügyelet nélkül hajózik a tengeren, az felelőtlen. nem számít, hogy egy kezdő vitorlázó, vagy olyan tapasztalt kedvtelési hajós, mint Fa Nándor. Vele együtt sok ezren túlélték már, és túl is fogják, de ez nem jelenti azt, hogy a véleményem megváltozna.

Örülnék, ha Rakonczay Viktória és majdan Gábor is hozzászólna ehhez a bejegyzéshez.

Címkék

8-as (1) 9/11 (1) adriai_járat (1) advent (1) ajándék (1) Aka (7) alert (1) anekdota (1) Aqaba (1) áramkimaradás (1) Aranykapu (1) Ászár (2) asszonyverés (1) átverés (1) babgulyás (1) Balázs Géza (1) Bálint Gazda (1) bálnavadász nóta (1) Baltic Ice (1) Bejrut (1) Béla kaftán (9) Berkeley Castle (1) bikaviadal (1) Bilbao (1) biznyák (1) bizonyítványok (1) black gang (1) Black Irish Band (1) blogregény (1) Boldog Karácsonyt! (1) Bonzsúr Indonézia (1) Bosun's Alphabet (1) Brunsbüttel (1) BUÉK (1) Buga Jakab (1) Bukarest (2) bulvár (1) bunkerolás (1) capstain shanty (1) cégvezető (1) cékla (1) cickafark (1) Ciprus (1) citromillatú muskátli (1) Clancy Brothers (1) Clavigo (7) Cobh (1) Corvus J (1) Costa Concordia (12) Costa Crociere (1) cukkini (2) Czakó Gábor (1) csatornaágyás (1) cserépkályha (1) csicsóka (1) Csopak (2) D.D.E.. (1) Dagenham (1) dalszöveg (1) David Coffin (1) Dávidházy András (1) ddr. Juba Ferenc (1) de Ruyter (1) december (1) delfin (1) dinnye (1) distress (1) dongás (1) DSC (1) Dubliners (1) Duisbuirg (1) Dumbrody (1) duna tengerjáró (1) Duna tévé (1) Edmond (1) EPIRB (5) Erdély (1) értékmentés (1) esküvő (2) Ete (1) EU (1) évforduló (1) Fabiola (1) Fairport Convention (1) Farbi (1) Farfaraway (1) farsang (1) fatalp (1) favágás (1) fekvőrendőr (1) félmilliomodik (2) fészbuk (1) Fiddeler's Green (1) Fluvius Kft (1) fogászat (1) fokhagyma (1) forecastle song (1) forróság (1) fotó (1) Fölszállott a páva (1) francia (1) fröcsözés (1) futball (1) fűszernövény (1) Garay Béla (4) gémél (1) Genova (1) Ger Loughlin (1) German Sky (1) GMDSS (3) görögdinnye (1) Greenore (1) gyümölcs (1) gyümölcsnap (1) hajókatasztrófa (1) hajós (1) hajósbál (1) hajózás (1) Hans Albers (1) Három királyok (1) havazás (1) házaló (1) hazautazás (1) Hévíz (1) hibajavítás (1) (1) hobbiparaszt (5) hobbyparaszt (5) hófúvás (2) Hóki (1) hőség (1) Humber folyó (1) humor (4) Husnes (1) húsvét (1) internet (1) ír népdal (1) Írország (1) Isartal (4) Izland (2) Jachtnavigátor (1) JFK Dunbrody (1) (1) Johnny Cas (1) kacsa (1) Kalóztámadás (2) karácsony (5) Karmöy (2) katalógusfeleség (1) Kécza Sanyi (8) kemence (2) keresés (1) kert (2) kínaikel (1) Kisbér (5) kivándorlóhajó (1) Kıbrıs (1) KK_döntő (1) komposzt (1) Kopervik (1) kórus (2) Kossuth (1) könyvkiadás (2) Közelről (2) Krétai vagyok (1) krumpli (1) kukorica (1) kütyü (1) kvargli (1) Labuan (1) Lackics (1) Láng Gépgyár (1) Le Havre (1) Legendás hajósok (1) lelked rajta (1) lettem (1) Levi (1) lirycs (1) Lys Carrier (1) Lyubov Orlova (1) M/S Bodrog (1) madár (1) madáretető (1) Magyar Nemzet Magazin (1) Magyarország szeretlek (1) mahart (8) Maláj (3) Marseille (7) másodvetés (1) Mayday (1) Mechanicy Shanty (1) mentés (1) mentőtutaj (1) Minarik László (1) Mini-Magyarország (4) Mini-Skanzen (2) MN Magazin (1) MOB (1) Moerdijk (1) Moha (1) mókus (1) Mostaganem (2) mr1 (2) ms radnóti (1) mustármag (1) műanyag palack (1) MV Clipper Caraibes (12) MV Humber (1) MV Isartal (48) MV Kambo (14) MV Lys Carrier (27) MV Lys Chris (46) MV Lys Chris2 (1) MV Petra (40) MV President (13) MV Priwall (21) MV Priwall-2 (13) MV RMS Andromeda (57) naan (1) Napl (1) Napló (323) Napló. MV Isartal (1) Naplü (2) nato (1) Navtex (3) New Ross (2) Niklas (8) Norbi (1) norvég (1) Norvégia (2) nosztalgia (1) novella (2) nyero (1) nyugdíjas_klub (1) óceánevezés (1) óceáni evezés (7) off hire (1) okostelefon (1) Oran (1) oregano (1) országok (1) Oslo (1) öntözés (1) összeütközés (1) padlizsán (1) Padua (23) palánta (2) paradicsom (1) patisszon (2) Pelyhecske (1) Pierre (1) pikírozás (1) pityóka (1) Plomin (4) pókháló (1) potyautas (3) president (2) president szarkeverés (1) Priwall-2 (1) pumping shanty (1) rabszolgaság (1) Rakonczay (8) rally (1) Rapid (1) Réde (1) rejtvény (1) Reményik László (1) Remlac (2) rendőrségi zsebkönyv (1) rendőrzsebkönyv (1) réni (1) Rijeka (1) Rolling Home (1) rubel (1) Santander (3) sárgabarack (1) sárgadinnye (1) SART (1) Sauda (1) Sex Bomb (1) shanty (29) Sharpness (5) shelter (1) Shenandoah (1) Shogun (1) Skinny Listers (1) spanyolország (1) sport (1) statisztika (1) Strzemionego! (1) Sunndalsöra (1) Svelgen (3) Swarzanegger (1) Szavak a hullámok hátán (6) Székesfehérvár (2) szemüveg (1) szépségkirálynő (1) Szeremley Huba (1) szilva (2) szilvalekvár (1) szilveszter (1) szótár (2) sztori (19) Szuezi-csatorna (1) T-Com (1) találkozó (2) tavasz (1) tél (2) tengeralatti kábel (1) Tengerészeti Világnap (1) Tengerészéveim (6) tengerésznóta (29) tengerésztörténet (1) tengeri körzet (1) térkép (1) The Dubliners (2) The Midshipmen Glee Club (1) The Pouges (2) The Seekers (1) Tisztás (1) TME (1) Tolkien (1) Tom Jones (1) tök (1) tört üveg (1) Tricolor (1) Trieszt (1) Tutajos (1) tűzdelés (1) újságcikk (1) Union Moon (1) univerzum (1) US shanty (1) Valencia (1) Van Damme (1) városok (1) Vasas (1) Velence (1) Veperdi András (6) vészhelyzet (14) vetőmag (1) vicc (1) video (8) videó (3) vihar (1) virágok (1) Vitéz (1) Vitold (1) víznap (1) voltam (1) Woody Guthrie (1) X faktor (1) zátony (1) zöldség (1)