2018. december 28., péntek

Hallgassunk tengerésznótát! - 15. Go To Sea No More by Irish Sea Sessions

Itt az ideje, hogy meghallgassunk ezt a nótát is. Sajnos ez rám is igaz, már ami a címben van, többet nem szállok tengerre...
Azt nem tudjuk, hogy az angol kereskedelmi flotta matrózainak a nótája, vagy amerikai eredetű... de ez nem is számít, hiszen egy jó kis shanty-ról van szó!

One theory is that this song originates from the British Merchant Navy way back. Whether it was originally penned by an Irish, English, Scottish or Welsh crew is not known. Possibly a collaboration? Many folk songs get changed slightly over the years and different versions then become Irish, Scottish or whatever. Another theory is that it originates from the USA (San Francisco) and the original writer could be from almost anywhere! Basically it is a good folk song with advice for seafaring men from all around the world!




When first I landed in Liverpool I went upon a spree Me money alas I spent it fast Got drunk as drunk could be And when that me money was all gone 'Twas then I wanted more But a man must be blind to make up his mind To go to sea once more Once more, boys, once more Go to sea once more But a man must be blind to make up his mind To go to sea once more I spent the night with Angeline Too drunk to roll in bed Me watch was new and me money too In the morning with them she fled And as I walked the streets about The whores they all did roar There goes Jack Spratt, the poor sailorlad He must go to sea once more Once more, boys, once more Go to sea once more There goes Jack Spratt, the poor sailorlad He must go to sea once more And as I walked the streets about I met with the Rapper Brown I asked him for to take me on And he looked at me with a frown He said last time you was paid off With me you could no score But I'll give you a chance and I'll take your advance And I'll send you to see once more Once more, boys, once more Send you to sea once more I'll give you a chance and I'll take your advance And I'll send you to see once more He shipped me on board of a whaling ship Bound for the arctic seas Where the cold winds blow through the frost and snow And Jamaica rum would freeze But worse to bear, I'd no hard weather gear For I'd spent all money on shore 'Twas then that I wished that I was dead And could go to sea no more No more, boys, no more Go to sea no more 'Twas then that I wished that I was dead And could go to sea no more So come all you bold sea faring men Who listen to me song When you come off them long trips I'll have you not go wrong Take my advice, drink no strong drink Don't go sleeping with them whores Get married instead and spend all night in bed And go to sea no more No more, boys, no more Go to sea no more Get married instead and spend all night in bed And go to sea no more

2018. december 20., csütörtök

Hallgassunk tengerésznótát: 14. Drunken Sailor - Irish Rovers

Az egyetlen olyan tengerésznóta, amit magyarul is ismerünk, sok-sok feldolgozása létezik, én Karádi Katalin előadásában ismertem meg. Mára sok-sok változat van... számomra legviccesebb kategória: "gyermekdal"... szóval nézzük az igazit:




A szöveg ott van a videón, tessék, lehet követni, lehet dúdolni vagy az üres viszkis üveget lóbálva óbégatni!

2018. december 19., szerda

Hülye vagyok, nem tengerész, így helyes a parancsnok esetében - MV Lys Carrier, 16. rész

Március 22. péntek, úton. Husnes az egyik, Karmøy a másik norvég hely, ahova megyünk. Husnes állítólag lakott hely, a másik csak egy gyár.
Utálom a halat. A tengerit. Illetve a "lómakrélát" (horse mackerel?), ráadásul négyszer egy héten. Délben a három darabból csak kettőt tudtam nehezen legyűrni, a harmadiktól egyszerűen megundorodtam. Ilyen még nem fordult elő velem, mert tudvalevő, hogy mindenevő vagyok, és minden kaját szeretek. De a tengeri halból egyelőre elegem van, bár ha Leszek, mondjuk Norvégiában, megint fogna olyan félszegúszókat, és azt párizsiasan elkészítené Henryk, akkor azt megenném.
A kenőcs nagyjából elmulasztotta a piros foltjaimat, és teljesen megszüntette a viszketést.

Március 23. szombat, úton, Husnes. Már tavasz van, itt is, Erikéknél, ma mínusz négy fokkal köszöntött ránk, amint beértünk a Kors fjordba (Korsfjorden). De aztán nyolckor, érkezéskor verőfényes napsütésben manővereztünk, és egész nap kellemes volt az idő, mindössze a téli ruhám, rajta az overallom, és a meleg dzsekim meg a kötött sapkám kellett ahhoz, hogy ne fázzak. Napközben felment 10-11 fokig a hőmérséklet.
Akár hiszitek, akár nem, azért ez a Norvégia szép ország. Mindenesetre a fjordok, ha szép az idő, akkor valami csodálatos látványt nyújtanak. A hóhatár mára felkúszott olyan 80-100 méterre, a parton már látni a serkenő füvet, a hegyoldalakban egyre kevesebb a hó, a fenyves veszít fehérségéből, egyre inkább a zöld szín kezdi uralni a környéket. A magasban persze hófödte csúcsok övezik az öblöt, de ez számomra már csak holmi dekoráció, nem jelent fogvacogtató hideget. És ezek a csúcsok nincsenek is túlságosan messze. A parton van vagy két-háromszáz méternyi viszonylag sík terep, ahol az emberek élnek, s mögötte a magas hegyek. Persze az is túlzás, hogy "emberek élnek", mert bizony alig látni valakit. A part mentén kanyarodó úton jó, ha egy-két autót látni, persze ma szombat van, nem dolgozik a kikötő, nincs nyüzsgés, még norvég mértékkel se. Amit hiányolok, az a madarak (vagy jegesmedvék) csicsergése, de lehet, hogy hamarosan az is megérkezik...
Estére dög fáradt lettem, mert egész nap a hajóoldalt festették a matrózok, a barba és én kiszolgáltuk őket.
Kíváncsi vagyok, hogy Viktorra mennyi büntetést sóznak rá, amiért összecsepegtettük festékkel a kikötő vizét? Persze, ha szerencséje lesz, akkor megússza. Engem biztosan tíz perc után elkaptak volna. (Később megtudtam, hogy a skandináv országok nem veszik túl rossz néven, ha hajót festenek a kikötőikben.)

Március 24. vasárnap, Husnes. Tegnap este fél nyolckor beájultam az ágyba, így aztán nem csoda, ha hajnali fél négykor már zuhanyoztam. Úgy látszik, a korral jár, már nem tudok tizenórákat aludni, még akkor se, ha hagynak, bár ez sose volt rám jellemző.
Feljöttem a hídra, Naplót írok, adminisztrálok, van egy kis restanciám a rádiónaplóban, elkezdem a hó végi túlóraelszámolást, meg teszek-veszek, reggel folytatjuk a festést...

Tengerész vagyok, nem hülye...

Ez a mondat, vagy inkább szólás, sokszor elhangzott a magyar hajókon. Most, Viktor esetében talán fordítsuk meg, mert rá nézve úgy igaz, legalább is ma...
Mint írtam, reggel folytattuk a hajóoldal festését. Ez az úgynevezett száraz-nedves rész, amit azért hívnak így, mert amikor a hajó üres, akkor víz felett van, amikor le vagyunk rakva, akkor víz alatt. A fotó csak illusztráció. A hajó alsó, sötétebb részéről van szó.
Tény, hogy fontos a megfelelő karbantartása, a megfelelő festékkel való lefestése. Amikor Greenore-ból eljöttünk, Viktor beszélt a tulajdonossal, és hallottam, hogy csak úgy igenel, és persze, lefestjük, amint lehet, mondta. Ez erre a részre vonatkozott, mert a tulaj az őszi javításkor elspórolta a festést, majd a személyzet, mondta, és milyen igaza volt.
Szóval Viktor teljesen lázba jött, hogy szombaton reggel érkeztünk, az idő is szép, és van két napunk, hát akkor hajrá, gyerünk, festés. Minden ballaszttankot kiürítettünk, hogy minél nagyobb részt le lehessen kezelni. Ettől aztán olyan a hajó viselkedése, mint a vitorlásé. Hatalmas szabad oldal, amibe vígan belekap a szél...
Nem is volt baj, egészen ma délutánig.
A part felőli oldalon kezdték tegnap, így aztán mire Leszek ma reggel végzett a kiballasztolással, a part melletti hajóoldal még jobban kiemelkedett, mint tegnap, és volt vagy egy méteres szakasz, ami most kilátszott a vízből, úgyhogy azt is le kell festeni, volt a parancsnok utasítása. Mivel a tutaj, amiről Manu és Pascal festett, az orrnál volt, Viktor nagy sebbel-lobbal meglazította az orrköteleket és springet (hátratartó kötél), majd rohant hátra, hogy behúzza a hajó farát, ezáltal az orr eltávolodik a parttól, s a tutaj mehet a hajó és a rakpart közé.
- Nem lesz jó, Viktor - mondtam, mert láttam, hogy feltámadt a szél, s a hajó orra kezdett lassan visszacsúszni a part mellé.
- No problem - volt a válasz - le kell festeni, muszáj... -, és rohant, futott, intézkedett, látszott, hogy elemében van, irányított mindenkit, ide fuss, oda menj, ezt húzd meg, azt ereszd meg...
Manu és Pascal a tutajjal bement a résbe, és festettek. Már jól a közepe felé járhattak, amikor látom, hogy a szél egyre jobban a parthoz tolja a hajót.
- Viktor, látod? - kérdeztem. Nem felel, de arra nézett, amerre én álltam. - Beszorulnak, nem látod? - Viktor nem felel. Szerencsére a hajó megállt, erre hátraszaladt, és a farkötelet megfeszítette, aminek következtében a hajó orra megint kifordult. Visszajött, hogy kezelje a tutaj kötelét. - Minden rendben? -, kérdezem, de ő csak furcsán néz. Megint szólok, hangosabban, nem felel, csak bámul előre. Hátrafordulok, és látom, hogy a hajóorr szinte vágódik a partnak. Hát persze, a szél kénye-kedve szerint játszott az ezertonnás hajótesttel, mi az az egy farkötél, a nylon, megnyúlik, és nem tartja meg a hajót. Na meg a csörlő dobja is egészen kicsi, azon könnyen megcsúszik a kötél... Már elérte a hajóoldal a tutajt, Viktor meg csak bámul...
Rákiáltottam a két matrózra:
- Menjetek fel a rakpartra! - kétszer se kellett mondanom, mint a nyúl, úgy iszkoltak fel, bár a nyúl nemigen szokott felmászni sehova, de most vegyünk egy ilyen különlegest (viking nyulat...). Manu és Pascal, no meg jómagam is, eléggé betojtunk, mert a tutaj már feltámaszkodott a rakparton, és elkezdett recsegni-ropogni. Szerencsére megfogta a hajót. Viktor meg csak bámul előre, mint aki nincs magánál.
Odamentem hozzá, és szinte kiabálva mondtam: - menj hátra, húzd be a hajó farát, én addig kirángatom a tutajt. - Erre valami színt kapott az arca, ész nélkül rohant hátra, és csinálta, amit mondtam. Én, mint az eszelős kirángattam a tutajt, előre egészen az orrig, ahol már nem lehetett baj.
Utána már nem érdekes.
A tutaj úgy nézett ki, mint az a könyvelő, aki Tysonnal vívott három menet. Nyeklett erre, lógott arra, lyuk itt, amott meg felhasadt, és az egész úgy összegörbült, mint a könyvelő.
Azt hiszem, Viktor totálisan elvesztette a cselekvőképességét, agyilag lemerevedett, amikor látta, hogy baj lesz, cselekvőképtelen lett.

2018. december 12., szerda

Hallgassunk tengerésznótát: 13. Fiddler's Green by The Dubliners

Nézzük, mit ír róla a Wikipédia:
"Fiddler’s Green (szó szerint fordítva a Hegedűs földje, vagy a Hegedűs zöldje) megtalálható a régi ír legendákban, ahol egy tengerész aki egy evezővel a vállán járja a világot addig, míg nem bukkan olyan emberekre, akik megkérdik, mi az, amit cipel. A legenda eredetét az Encyclopedia of Things that Never Were könyve Homérosz Odüsszeiájában keresi, melyben Odüsszeusznak a jóslat szerint egyetlen módja, Poszeidón kiengesztelésére és a boldogság elérésére, hogy vesz egy evezőt és addig megy, míg egy földön meg nem kérdezik tőle mit visz, és ott áldozatot mutat be a tengeristennek.
A World Wide Words szerint abban különbözik a hagyományos mennyországtól, hogy a Fiddler’s Green a földön van, és ide azok a tengerészek kerülnek, akik a parton halnak meg. A luxus és semmittevés mitikus országának írja le, korlátlan rumellátással, nőkkel és dohánnyal." link a szócikkhez




As I roved by the dockside one evening so fair
To view the salt waters and take in the salt air
I heard an old fisherman singing a song
Oh, take me away boys me time is not long

Wrap me up in me oilskin and blankets
No more on the docks I'll be seen
Just tell me old shipmates, I'm taking a trip mates
And I'll see you someday on Fiddlers Green

Now Fiddler's Green is a place I've heard tell
Where the fishermen go if they don't go to hell
Where the weather is fair and the dolphins do play
And the cold coast of Greenland is far, far away

Now when you're in dock and the long trip is through
There's pubs and there's clubs and there's lassies there too
And the girls are all pretty and the beer is all free
And there's bottles of rum growing on every tree.

Where the skies are all clear and there's never a gail
And the fish jump on board with one swish on their tail
Where you lie at your leisure, there's no work to do
And the skipper's below making tea for the crew

Now I don't want a harp nor a halo, not me
Just give me a breeze and a good rolling sea
I'll play me old squeeze-box as we sail along
With the wind in the riggin to sing me a song

2018. november 26., hétfő

Hallgassunk tengerésznótát: 12. Oh Shenandoah

A feleségem egyik kedvenc tengerésznótája. Persze neki is, mint nekem nagyon sok kedvence van, de ez az egyik legszebb dal.

Ha meghallgatod, azt fogod mondani: mitől tengerésznóta ez az amerikai népdal? Nos, itt elolvashatod a választ (és mindent, amit érdemes tudni - angolul), de röviden: ez a kanadai és amerikai voyageurs-ök által énekelt és elterjesztett nóta az 1800-as évek közepén vált tengerészek által énekelt shantyvá és terjedt el világszerte.

Mint népdalnak nagyon sok szövegváltozata van. Ezért egyhez kiteszem a szöveget, de mutatok néhány változatot is, hogy ne kelljen keresned.

Peter Hollens énekes az a capella együttesével:





Oh, Shenandoah, I long to see you
'Way, you rolling river
Oh, Shenandoah, I long to see you
'Way, I'm bound away
'Cross the wide Missouri

Oh, Shenandoah, I love your daughter
'Way, you rolling river
For her I cross your roaming waters
Away
I'm bound away
'Cross the wide Missouri

'Tis seven long years since last I've seen you
And hear your roaming river
'Tis seven long years
since last I've seen you
Away,
We're bound away
'Cross the wide Missouri

Ooo... Doo doo ooo... Ahh...

Oh, Shenandoah's my native valley
'Way, you rolling river
Oh, Shenandoah's
my native valley
Away, We're bound away
'Cross the wide Missouri.

Sissel Kyrkjebö, norvég opera, pop, folk és még sok minden énekes is a repertoárjára vette:




És hogy ez valóban shanty, annak illusztrálására legyen itt a
Shanty-Chor MK Albstadt-Ebingen előadásában:


Hallgasd meg lengyelül is...



A pop, rock, country énekes, Ernie Ford, egy erőteljes, zengő férfihang... gyönyörű...



Bár nem a három tenor, de azért...



És hogy poén is legyen a végén:

2018. november 25., vasárnap

Hallgassunk tengerésznótát: 11. Einmal Noch Nach Bombay

Hallgassunk megint német tengerésznótát.

Hans Albers: Einmal Noch Nach Bombay

Érdekes ez a dal!
Rákerestem a neten, és ugyanazzal a címmel kettőt találtam, bár a dal ugyanaz, de erősen különböző feldolgozások! Amikor először kezdtem gyűjteni a dalokat, ezt találtam, és ez van benne a fülemben...



Nun ist mein Seesack wieder klar Das Schiff liegt schon bereit Atschüss, mien Deern, bis über's Jahr Spar auf dein Hochzeitskleid! Ach, nun lass doch bloß das Weinen sein Ein Jahr, das ist doch so 'ne kurze Zeit Die Welt ist groß und wir sind klein Mein Mädel sei gefeit: Einmal noch nach Bombay Oder nach Shanghai Einmal noch nach Rio Oder nach Hawaii Einmal durch den Suez Und durch den Panama! Wieder nach St. Pauli Hamburg Altona! Mädel, Mädel, bald bin ich wieder da! Wieder in St. Pauli, mien Hsmburg Altona. Doch selbst das treueste Seemannsherz Mag nicht gern solo sein Und Mädchen, ja, die gibt's ja allerwärts Die auch das Herz erfreu'n Und ist die Schöne noch so stolz Zum Schluss, da muss sie doch die meine sein Man ist ja schließlich nicht aus Holz Man ist auch nicht aus Stein, nein! Eine Braut in Bombay Und eine in Shanghai Rosen aus dem Süden Blumen von Hawaii Doch die allerschönste Blume, die ich sah Die blühte in St. Pauli In Hamburg Altona! Johnny, Johnny, bald sind wir wieder da! Wieder in St. Pauli, in Hamburg Altona. Nun ist das Mädel meine Frau Mit Haus und Hof dabei Und langsam da wird man alt und grau Die Fahrzeit, die ist vorbei Ein Enkelkind sitzt auf dem Schoß Was will der Mensch noch mehr zum Glücklichsein? Ja, Schiffe, die fahren stolz und groß Im Abendsonnenschein: Ein vielleicht nach Bombay Oder nach Shanghai Eins vielleicht nach Rio Oder nach Hawaii Ach, das war ein Leben, so wie es mir gefällt! Oh, du mein St. Pauli Oh, du weite Welt Johnny, Johnny, das war die schönste Zeit! Über Wind und Wellen, war die Welt so weit


2018. november 14., szerda

Az ír praktikum: hogyan lesz a kocsmából oskola? - MV Lys Carrier, 15. rész.


Március 18. hétfő, úton, Greenore. A hajnali őrségre elromlott az idő, most megmutatja az ír tenger, hogy milyen tud lenni valójában.
De nem sokáig mutogatta a tudományát. Négykor megérkeztem, kószáltam egy kicsit hatig, mert senki nem válaszolt a hívásomra, majd Viktor fél hétkor horgonyt dobott.
Délután kikötöttünk.
Mindig is mondtam, hogy az írek európai népség, sokkal inkább, mint a hollandok, vagy Erikék. Holnap reggel nyolckor kezdik a kirakást, és mivel túlórát fizetnek, ezért este nyolcig dolgoznak. Nem egész éjjel, meg minden, ahogy a többi túlcivilizált országban...
Négykor kimentem, egy kicsit körülnézni. Körbejártam Greenore-t. Mind a tizenvalahány házat. Nem lehet több lakosa, mint száz. Ehhez képest van két kocsmája... Meg egy szatócsbolt, ami postahivatal is egyben, meg minden. Szép rendezett kis falu, amint azt megszoktuk az angoloknál. Összeszámoltam hány utcája van, de egynél tovább nem jutottam.
Mivel a kikötőkapu nem volt nyitva, lévén nagy ünnep - Szent Patrik napja, s ha valaki nem tudja, akkor ő Írország védőszentje -, nagyot kellett kerülnöm, a tengerparton ki tudtam menni, egyenest a sétányra. Nos ott volt a fél falu, sétáltak, beszélgettek, a gyerekek lementek a vízpartra köveket hajigálni, egyesek kutyát sétáltattak, azaz dühöngött a jókedv, kirúgtak a hámból, amúgy angolosan...
Mire visszajöttem, jól el is fáradtam, nem véletlen, hisz két hónap óta először tettem, huzamosabb időre, partra a lábam.
Az ügynök szerdára intézi el, hogy orvoshoz mehessünk, tele vagyok viszkető pörsenésekkel, csakúgy, mint Pascal és Manu.

Március 19. kedd, Greenore. Szépen, komótosan dolgoznak. Kilenctől-kilencig, ez persze hajóidő, mert ők egy órával kevesebbet számolnak. Feltaláltam a spanyolviaszt: mivel a rotterdami ügynök szemét volt, és nem adta fel a leveleimet, ezért kinyomtattam újra, és feladtam, most sk., remélem, a repülőt nem eszik meg a cápák.
Vettem ezt-azt, szappant és Nescafét.
Azt hiszem, a legnagyobb hasznát az euro bevezetésének mi, tengerészek látjuk. Nem kell pénzt váltanunk, mindenütt fizethetünk vele. Megkérdeztem a tallymant (ő az, aki a banánt számolja a dalban, a kikötőben meg a vasat...), hogy nehéz volt-e az átállás az új pénzre? Azt mondta, hogy meglepően könnyen ment, csak a formát kellett megszokni. Ehhez csak annyit, hogy az árak mind a mai napig ki vannak írva ír fontban is.
Nyilván, ezeknek a népeknek csak az új árakat kellett megtanulniuk, hogy egy levél Európába most 83 cent, és nem 60, az árak "nominál értéke" alig változott. Azt hiszem, azok a népek vannak szívóágon, ahol nagyságrendekkel térnek az árak a megszokottól, mint az olaszok, ahol - nem tudom pontosan -, de legalább 1718-cal kell az árakat elosztani, hogy az új pénzben megkapják.
Délután megjött az eső, de a vasnak nem árt, így dolgoztak tovább, kárt nem tett, legfeljebb a havat mosta ki a vas közül.

Március 20. szerda, Greenore, úton. A taxi tizenegyre jött, négyen mentünk orvoshoz, kiderült, hogy Viktornak is van bőrnyavalyája, nemcsak nekünk (Manu és Pascal, meg én).

Rash

Ilyenkor, amikor két hónap is eltelik, hogy utoljára rajtam volt a "kimenőruhám", mindig aggódom egy picinykét, nem-e fogytam-e ki belőle túlságosan. Megnyugtatok mindenkit, hogy nem. Viszont nem is feszült túlságosan, nagyjából úgy áll rajtam, mint amikor eljöttem otthonról.
A szomszéd falu, Carlingford rendelőjébe mentünk. Csudára szeretem ezt az országot. Igaz, nem Anglia, de nagy a hasonlóság, ami nem véletlen. Az épületek, a települések valami "tradicionális nyugalmat" árasztanak, kedvelem ezt a környezetet. A rendelő várójában mindenki köszönt, mi is, meg a helybéliek is, szóba elegyedtek velünk, kikérdeztek, ki fia-borja vagyunk, és látszott, fogalmuk se nincsen, hogy a Zöldfoki szigetek miféle leves?
Kaptunk szép fehér kenőcsöt, meg rózsaszín tablettát. Az orvost rábeszéltem, hogy ez allergia, és nem valami "büdösbogár" fertőzés. El is fogadta, rá is írta a jelentésre, hogy allergical rash.
Viktor nem értette, hiába mondtam, hogy mi az a "rash" (piros folt, közepén egy pici pöttyel = kiütés), megkérdezte az asszisztensnőt. Az persze nem tudta elolvasni, mert az orvosok itt is arról híresek, hogy lógtak az isiben a szépírás órákon. Kérdezem:
- Talán rash?
A csaj képe felderült, bólint, és megjegyezte, hogy nahát, ilyeneket tudok angolul?
Hát persze, miért ne?
A doki is megjegyezte, hogy jól beszélek angolul, és ilyenkor, mintha a hátamat kenegetnék olyan izével, ami a szólásban van (háj). Persze az is az igazsághoz tartozik, hogy ha orvoshoz (vagy bármilyen "specialistához") megyek, akkor az előfordulható "szakszavakat" kiszótározom, így jutottam tegnap olyan szavakhoz, mint a rash - kiütés, bladder - hólyag, itch - viszket, scratch oneself - vakaródzni. Úgy látszik, Viktor nem folytat előtanulmányokat, megelégszik azzal, hogy eltáncolja, amit mondani akar...

Az ír talány már nem talány...

Mára megoldódott egy, számomra, nehéz talány. A kérdést úgy lehet megfogalmazni: hogyan tudnak az írek annyit inni, amennyit tudnak? Nos, a taxisofőr oldotta meg a rejtélyt, amikor elmagyarázta, hogy egyáltalán nem marhaság, amit tegnap láttam a kocsma falán Greenore-ban, hanem maga az ír valóság. Ugyanis egy tábla volt a homlokzaton, hogy aszondja: ISKOLA. Amíg a nebulókat nem hordta iskolabusz a szomszéd faluba, addig délelőtt oskola működött a teremben, este meg kocsma. Nyilván azért, hogy tudja a kis ír, hova kell menni este, nem tévedhet el, mert nappal megtanulja az utat. Aztán ha kimarad a suliból, továbbra is oda jár, mert a szívében nosztalog a tantónéni iránt, de csak este engedik be, s a tanítónéni akkor már kocsmárosné aranyvirág, ide a legjobb Guinessét...
Praktikus.
Este nyolckor jöttünk el. Lezuhanyoztam, és kipróbáltam a kenőcsöt.

Március 21. úton. Ma van a tavasz első napja, nekünk meg elegünk van a jó időből, és megyünk vissza Erikékhez, kitanulni, hogy milyen a viking kikelet, amikor jegesmedvék fütyörésznek a zsendülő hóbuckák között.
Hogyishívjákba és izébe megyünk, még nem tudtam megtanulni a két norvég kikötő nevét, de hamarosan megtudom, mert be kell írni a hajónaplóba, és valahol utána nézek (hogy norvég várost kellene írnom, azt költői túlzásnak tartanám). Alumínium rudakat rakunk be, és elvisszük Lisszabonba, hogy meglássuk, ott hogy viszonyulnak az euróhoz? Onnan vissza északra, és ha az Isten is úgy akarja, hogy sikerüljön, akkor papírt rakunk be, s irány a Földközi-tenger.
Bambasz szívóágon lesz, mert nem tud visszajönni április végén. Ha az út így sikerül, akkor május második felében érhetünk vissza Észak-Európába.

2018. november 8., csütörtök

Hallgassunk tengerésznótát: 10 Eliza Lee

Eliza Lee egy úgynevezett capstain shanty. A horgonyhúzásnál a matrózok monoton munkáját hivatott könnyíteni. A horgonytengelybe illesztett rudakat markolták meg, és jártak körbe-körbe, amíg a horgony a helyére nem jött...



The smartest clipper you can find is
Ho-way, ho, are you 'most done?
She's the Margaret Evans of the Blue Star Line
Clear away the track an' let the bullgine run!

[Chorus]
To me hey rig-a-jig in a jaunting gun
Ho-way, ho, are you 'most done?
With Liza Lee all on my knee
Clear away the track an' let the bullgine run!

O, we're outward bound for the West Street Pier
Ho-way, ho, are you 'most done?
With Galway shale and Liverpool beer
Clear away the track an' let the bullgine run!

[Chorus]

Ah, and when we're out in New York Town
Ho-way, ho, are you 'most done?
We'll dance them Bowery girls around!
Clear away the track an' let the bullgine run!

[Chorus]

Oh! the Margaret Evans of the Blue Star Line
Ho-way, ho, are you 'most done?
She's never a day behind her time!
Clear away the track an' let the bullgine run!

[Chorus]

O, and when we're back in Liverpool town
Ho-way, ho, are you 'most done?
We'll stand ya's whiskeys all around!
Clear away the track an' let the bullgine run!

[Chorus]

Ah, when I was a young man, in my prime
Ho-way, ho, are you 'most done?
I'd knock them Scouse girls two at a time
Clear away the track an' let the bullgine run!

[Chorus]

Oh, one more pull and that will do!
Ho-way, ho, are you 'most done?
For we're the boys to kick her through!
Clear away the track an' let the bullgine run!

[Chorus]

2018. november 1., csütörtök

Hallgassunk tengerésznótát: 09. Fire marengo

Ez megint egy régi nóta, tradicionális shanty, és mint olyannak, amit mindenütt énekeltek nagyon sok szövegváltozata van. Sajnos nem sikerült olyan feldolgozást találnom, ami tetszett is és a szöveg is egyezett pontosan.
Igyekeztem olyan szöveget találni, amit lehet követni.
A nóta fintora, hogy az, ami igazán tetszik, az a lengyel Mechanicy Shanty együttes előadásában hangzott el a Krakkói 2015-ös fesztiválon.
Íme:



Lift him up and carry him along
    Fire Maringo, fire away!
Put him down where he belong
    Fire Maringo, fire away!

Stow him in his hole below,
Say he must and then he'll go.

When I get back to Liverpool Town,
I'll pass a line to little Sally Brown.

I'll haul her high and I'll haul her low,
I'll bust her blocks and I'll make her go.

Oh, Sally, she's a pretty little craft,
Hot shot to the fore and a rounded aft.

Screw the cotton, screw him down.
Let's get the hell from the Hilo Town.

2018. október 21., vasárnap

Hallgassunk tengerésznótát: 8. Blow The Man Down

Na, ez megint nagy kedvenc!
És olyan nóta, aminek nagyon sok szövegváltozata van, és a különböző hangszerelések nagyszerű élményt adnak. Íme, több változat, kellemes hallgatózást és dúdolgatást, esetleg éneklést...
 Elsőként a Seekers feldolgozását mutatom meg.

 


Come all ye young fellows that follow the sea
To me weigh hey blow the man down
And pray pay attention and listen to me
Give me some time to blow the man down

I'm a deep water sailor just in from Hong Kong
To me weigh hey blow the man down
If you'll give me some rum I'll sing you a song
Give me some time to blow the man down

T'was on a Black Baller I first spent my time
To me weigh hey blow the man down
And on that Black Baller I wasted my prime
Give me some time to blow the man down

T'is when a Black Baller's preparing for sea
To me weigh hey blow the man down
You'd split your sides laughing at the sights that you see
Give me some time to blow the man down

With the tinkers and tailors and soldiers and all
To me weigh hey blow the man down
That ship for prime seamen onboard a Black Ball
Give me some time to blow the man down

T'is when a Black Baller is clear of the land
To me weigh hey blow the man down
Our boatswain then gives us the word of command
Give me some time to blow the man down

A következő feldolgozásnál nincs más dolgod, mint meredni a képernyőre, mert a szöveget mutatja:



Az alábbi verzió szövegét megint külön követheted:



As I was out walkin' down Paradise street, To me way, hey, blow the man down! A pretty young damsel I chanced for to meet, Give me some time to blow the man down! She was round in the counter and bluff in the bow So I took in all sail and cried "way enough now" I hailed her in English, she answered me clear "I'm from the Black Arrow bound to the Shakespeare" So I tailed her my flipper and took her in tow And yard-arm to yard-arm, away we did go But as we were a-going she said unto me "There's a spankin' full rigger just ready for sea" That spankin' full rigger to New York was bound She was very well mannered and very well found But as soon as that packet was clear of the bar The mate knocked me down with the end of a spar As soon as that packet was out on the sea 'Twas devilish hard treatment of every degree So I give you fair warning before we belay Don't never take heed of what pretty girls say.

A következő szövegét megint a képernyőn követheted:




És végül egy hosszabb kocsmafelvétel a Black Irish Band repertoárjából, szöveg nélkül, csak dőlj hátra, és élvezd...


2018. október 10., szerda

Hallgassunk tengerésznótát: 7. Rolling Home

A tengerészek életében az egyik legnagyszerűbb pillanat, amikor kihajóznak, és mehetnek haza a családhoz! A Rolling Home egy ilyen shanty, a várakozás a hazatérésre.
Bár a nóta angol, azért a németeknek is megvan a maguk verziója, hallgassuk meg a Shanty Chor Bremerhaven előadásában.
A szöveg természetesen követhető, de hogy érteni is lehet ezt az erős tájszólást...


Von Hamborg fohr so'n ohlen Kassen
Mit Namen heet he Magellon
Dor weer bi Dog keen Tied tom Brassen
Dat leet se al bit Obends stohn!

Roling home, rolling home
Rolling home across the sea
Rolling home to di old Hamborg
Rolling home, mien Deern to di!

Bi Dag dor kunn dat weihn un blosen
Do weer noch lang keen Hand anleggt
Doch slegt de Klock erstmol veer Glosen
Donn weer de ganze Plünnkram steckt!

Roling home, rolling home
Rolling home across the sea
Rolling home to di old Hamborg
Rolling home, mien Deern to di!

Dat weer so recht den Ohln sien Freeten –
Dat gung em öber Danz un Ball –
Darr Janmaat grod de Piep ansteken
Dan rööp de Ohl: "Pull Grootmarsfall!“

Roling home, rolling home
Rolling home across the sea
Rolling home to di old Hamborg
Rolling home, mien Deern to di!

Dat kunn de Kerl verdeubelt ropen
Dat weer em just so no'n Strich
Man schraal de Wind denn noch sechs Streeken –
Wat weer der Kerl denn gnatterich

Roling home, rolling home
Rolling home across the sea
Rolling home to di old Hamborg
Rolling home, mien Deern to di!

Un unsen heilgen stillen Freedog –
Wat doch uns höchste Festdag is –
Un unsen heilgen Buß- und Beeddog
Dor seggt de Ohl: "Dat giff dat nich!“

Roling home, rolling home
Rolling home across the sea
Rolling home to di old Hamborg
Rolling home, mien Deern to di!

Roling home, rolling home
Rolling home across the sea
Rolling home to di old Hamborg
Rolling home, mien Deern to di!

2018. október 3., szerda

Hallgassunk tengerésznótát: 6. Shanty for sjømannskjerka

Aki úgy hiszi, hogy a shanty az angolok privilégiuma, az téved. Egy olvasó kommentben kérte, hogy mutassak más nemzetektől is tengerésznótát. Ez nyilván nem az a nóta, amit horgonyhúzás közben közben énekeltek a norvég tengerészek, de talán belefér a műfajba.
Nos, itt az első, egy norvég dal - amit bevettem a saját "Best of Shanty" válogatásomba és ezáltal sokszor hallgatom a kocsiban -, aminek a szövegét természetesen követheted, ahogyan az már nálam szokásos. A norvég szöveg után megtalálod a fordítását by gugli... és akkor megtudod, hogy kerül a kábelsaru a tengerésznótába!



Shanty for sjømannskjerka (D.D.E. & Alexander Stöckl)

Jula b'ynt bestandig i september
Når'a mamma pakka gavan som'a seinnt
Det va godsaker og heimstrekka strømpa
Te en sjømainn som inge tå oss kjeinnt
Og på jul'kveill'n når vi hadd åpna pakkan
Og vi va mætt, og julehæftan va læst
Gikk tankan som snarast over havet
Te sjømannskirka der det og va fæst
Søng en shanty for sjømannskirka
Over land, over hav
Søng en shanty for sjømannskirka
Utpå vårparten kom takkebrev i posten
Ætte daga, vækka, måna oinnerveis
Frå en styrmainn som va glad for nye strømpa
Eller dækksguten som va på førstereis
Det va nån som mått ha hjølp tå sjømainnspræsten
Når rættskrivinga itj va så ailltfor stø
Ein gang fridd en båtsmainn te'a mamma
Sjøl om ho va godt nok gift i fra før
Søng en shanty for sjømannskirka
Over land, over hav
Søng en shanty for sjømannskirka
Snart mønstre æ av
Æ kjæm heim te dæ
Vil du ha mæ no
Men om det ailldri kainn bli oss to
Så har æ ein heim der æ ailltid finn ro
En shanty for sjømannskirka
No sett æ her på kjerka med avisan
Vækka gammel, men æ skoill itj klag
Om det itj va for deinn herre notisen
Som sei at du ska gift dæ no i dag
Du har vesst glømt det løftet som du ga mæ
Deinn da'n æ mønstra på, det e ei skam
No går æ og får hjølp tå sjømainnspræsten
Og sende både faks og telegram
Søng en shanty for sjømannskirka
Over land, over hav
Søng en shanty for sjømannskirka
Snart mønstre æ av
Æ kjæm heim te dæ
Vil du ha mæ no
Men om det ailldri kainn bli oss to
Så har æ ein heim der æ ailltid finn ro
En shanty for sjømannskirka

Itten direkt neked lefordíttattam a szöveget a guglival...

Jula b'ynt ellenálló szeptember
Når'a anya csomagolt Gavan som'a seinnt
Ez va finomságok és az otthoni kábelsaru
Te egy sjømainn akik lenyelik toe minket kjeinnt
És jul'kveill'n amikor kinyitotta pakkan
És mi va mætt és julehæftan va laest
Went Tankan aki csapdáival a tenger
te tengerész templomban, ahol és va fæste
Song egy kalyiba a tengerész egyház
szárazföldi, tengeri
Song egy kalyiba a tengerész egyház
később a tavasz jött köszönöm írni az e-mail
vetőmag Daga, vækka, hold oinnerveis
az egyik styrmainn mint va boldog új harisnya
Vagy dækksguten mint va az első tartózkodás
meg va naan dimenziókat hjølp toe sjømainnspræsten
Amikor rættskrivinga ITJ va így ailltfor egyensúlyi
Ein szabadulása után egy båtsmainn Te'a anya
Noha ho va elég jól mérget előre
Song egy kalyiba a tengerész egyház
felett a szárazföldön, tengeren
Song egy kalyiba a tengerész egyház
Hamarosan minták AE
Æ kjæm Heim tea DAE
Szeretne Mae en
De ha ez ailldri kainn lehet ketten
Tehát æ ein otthon, ahol æ ailltid talál nyugalmat
egy kalyiba a tengerész egyház
nem meghatározott æ itt templom avisan
Vækka régi, de æ skoill ITJ panaszkodott
Rólunk ITJ va az deinn ura értesítés
Ahogy sei úgy érzi, szívesen ajándék DAE en ma
már vesst elfelejtette az ígéretet, amit adtál Mae
Deinn da'n æ minták on, ez egy szégyen
nem fut æ és kap hjølp toe sjømainnspræsten
És küldje fax- és távirat
Song egy kalyiba a tengerész egyház
felett a szárazföldön, tengeren
Song egy kalyiba a tengerész egyház
Hamarosan minták AE
Æ kjæm Heim tea DAE
Szeretne Mae nincs
De ha ailldri kainn lehet ketten
Tehát æ ein otthon, ahol æ mindig nyugodtnak találja
a tengerész templomát

2018. szeptember 26., szerda

Milyen az übermensch 2002-ben - MV Lys Carrier, 14. rész


Március 12. kedd, úton, Mo i Rana. Valami furfang lehet a dologban, mert nem hajnali hatkor érkeztünk, hanem fél tizenkettőkor, s így kialudtam magam a rakodás kezdete előtt. Ha Bambasz meglátja a naplóban, lehet, hogy feljelenti Viktort a Hágai Nemzetközi Bíróságon.
Ehhez tudni kell a következőket: Amikor Rotterdamba érkeztünk, a barba nem keltett manőverhez (reggel kilenckor érkeztünk), hanem csak a rakodás kezdetekor, negyed tíz körül. Bambasz a parton volt, és ezt látván, protestált Viktornál, mondván: "chief must wake up for maneouvre!", azaz a chiefnek fel kell kelni a manőverre. Viktor nemes egyszerűséggel elküldte a fenébe, azzal, hogy az ő stílusa ilyen, az elsőtisztnek lesz dolga úgy is elég, mire elmegyünk, passz. Erre a barom német a tulajnál mószerolt be, de nem Viktort, hogy nem keltett fel, hanem engem. És ezzel a szaralak, jellemtelen "übermensch"-el kell lennem a fél szerződésem alatt!
Na, mindegy.
A rakodás megy, holnap délutánra ígérték a befejezést. Erre Viktor elrendelte, hogy éjszaka watchman szolgálat lesz, mert a berakás egyszerűnek ígérkezik, s így majd alhatok valamelyest. Erre fél éjfélkor kerül sor.

Március 13. szerda, Mo i Rana, úton. Reggel fél hatkor keltem, kimentem megnézni a merülést, mire bejöttem a hajóra, összetört a bajszom. Mínusz tizenhét fok van, Erikék (a vikingék) ezt módfelett csípik, mert már érezni a tavasz leheletét... Számomra ez igen fagyos lehelet. Ugyanis felvettem minden ruhámat, és így csak kevéssé vacogok, nekik meg ad a gyár finom, meleg védőruhát, nem számít, mennyire van tavasz, vagy akár tél is.
Délre kitört a hőség, felment mínusz két fokig, így, amikor a rakományt le kellett fedni nylonfóliával jól kiizzadtam. Annak ellenére, hogy fél kettőre berakták a hajót (betonvasat viszünk tekercsben és kötegekben) három előtt indultunk csak el, mert jött egy surveyor, aki a raktártetők vízzáróságát ellenőrizte. Három olyan pontot talált, ahol beázhat a raktár, oda tett egy kis habot, majd kiállította a bizonyítványt, és elment.
Két pilot vitte ki a hajót, az egyik tanuló volt.
Annak ellenére (vagy talán azért), hogy tél van, csodaszép volt a táj. Mindent hó borított, még egy rövidke szakaszon jég is volt. Összetörtük a fjord vízén keletkezett fehér mezőt, majd havazni kezdett, percek alatt teljesen fehér lett a hajó. Készítettem pár fotót. Nagyon festői (vagy giccses) volt, amikor a szemközt levő hegy fölött megnyíltak a felhők, és a lemenő nap narancs, vörös, és bíborfényt csurgatott a lejtőkre, és megragyogtatta a hegycsúcsok jeges szikláit.

Március 14. csütörtök, úton. Végre egy olyan nap, amikor leírhatom: semmi különös, megyünk. Mint egy mormota úgy aludtam, minden percet kihasználva, amit nem őrségben töltöttem.

Március 15. Nemzeti ünnep, péntek, úton. Igazából most le kellene írnom valamit, de nem akarom, mert még elkiabálom... Én nem vagyok babonás, de mit lehessen ugye tudni?
Most olyan útvonalunk megyünk Írországba, amelyik számomra teljesen ismeretlen. Még nem hajóztam Skócia északi részén, se az Ír-tengeren.
Délután "otthon jártam", legalább is gondolatban.
Meg kell, hogy mondjam, a hal finom, tápláló, egészséges étel. Van benne foszfor, meg van benne C-vitamin, meg sok növényi rost van benne a halban, és a hal koleszterinszegény. Én meg hülyeszegény vagyok, hogy immár hetek óta minden második-harmadik nap halat eszem... Nem mondom, amit Muruvikban fogtak, a lepényhal, igazán ízletes kaja volt. De amit itt mostanában ebéd és vacsora gyanánt kapunk... Törpemakréla, de annyira törpe, mint egy satnya keszeg, és abból is csak két darab jut. Nem mintha húsz esetében jól lehetne lakni vele, ami megtölti a hasat, az a finom, vízben főtt krumpli, meg sárgarépa saláta, amit kapunk hozzája, mert a polyák és az orosz így szereti.
Az ünnepre való tekintettel kitakarítottam a kormányállást.

Március 16. szombat, úton. Most már nem kiabálom el, de kaptunk két teljes napot ajándékba az időjárás-felelőstől. Egészen tegnap este hatig csodálatos, szép időben, ebben az évszakban hitetlenül csendes tengeren jöttünk. Mostanra elmúlt, és minden megy a normális kerékvágásban, lityegünk mint a veszett mennykő...
Délben felhívott az asszony.

Március 17. vasárnap, úton. Holnap hajnalban érkezünk. Mostanában Viktor jókat vigyorog, amikor megjelenek a hídon a kis "túlélő felszerelésemmel". Olyan lehetek, mint nagymama hajdanán, amikor lement a ligetbe sétálni, szatyorkában vitte a váltóruhát, a vécépapírt, a gyógyszereket, stb... Én a papucsomat, a cipőkanalamat, és a Nescafét hordom a nájlonacskóban a hídra. Mert ugye a Scholl papucsom elveszett Rotterdamban, hát a másikat, a kabinba valót viszem fel, de ahhoz, hogy a cipőmet felvehessem, kell a cipőkanál, és a Nescafé pedig sokkal lassabban fogy, hogy nem hagyom fent a hídon az egész üveggel...

2018. szeptember 24., hétfő

Hallgassunk tengerésznótát: 5. A Sailor Ain't A Sailor

Most ez hogyan is van? A Sailor Ain't A Sailor ugye nagyjából annyit tesz, hogy a matróz nem matróz...
Hát igen! Hatalmasat ugrottunk az időben, mert ez a nóta úgy is ismert, hogy a Last Shanty, azaz Az utolsó tengerésznóta. Ez már a vitorla nélküli, dízelmotorok hajtotta hajók tengerésznótája, azokból az időkből, amit a magyar tengerészek ezzel a mondattal írtak le a kezdő hajósinasoknak, oppardon, akkor már csak tanuló matrózok voltunk:
Akkor fából voltak a hajók és vasból a tengerészek, ma vasból a hajók és fából a tengerészek!

Sok-sok változata van fent a nótának a jutubon. Amiért ezt (és nem a legjobban tetszőt) teszem itt közzé az, hogy lássuk: az angoloknál ez élő dal, egy kocsma közönsége is tudja, és lelkesen énekli Matthew-val! Ennél a verziónál a refrénnel kezd az énekes, a többinél nem!


Don't haul on the ropes,
Don't climb up the mast,
If you see a sailing ship it might be your last.
Get your Civvis aready for another run ashore,
A sailor aint a sailor aint a sailor anymore.


Well my father often told me when I was just a lad,
A sailors life was very hard,
The food was always bad.
But now I've joined the navy am abord a Man o' war,
Now I found a sailor aint a sailor anymore.

Don't haul on the ropes,
Don't climb up the mast,
If you see a sailing ship it might be your last.
Get your Civvis aready for another run ashore,
A sailor aint a sailor aint a sailor anymore.

Well the killy cover mess says we have it soft, it wasn't like that in his day,
when we were up aloft.
We like our bunks and sleeping bags,whats a hammok for?
swinging from the deck head or lying on the floor.

Don't haul on the ropes,
Don't climb up the mast,
If you see a sailing ship it might be your last. Get your Civvis aready for another run ashore,
A sailor aint a sailor aint a sailor anymore.

Well they gave us an engine that first went up and down,
then with more technology the engine went around.
We now steam and desil but whats it mainly for? A stoker aint a stoker with a shovel anymore.

Don't haul on the ropes,
Don't climb up the mast,
If you see a sailing ship it might be your last. Get your Civvis aready for another run ashore,
a sailor aint a sailor aint a sailor anymore.

Well they gave us a norestump so we could do it right,
they gave us a radio we signal day and night.
We know our code and cypher so whats the semaphore?
A bump n glass a dozen aint a toss anymore.

Don't haul on the ropes,
Don't climb up the mast,
If you see a sailing ship it might be your last. Get your Civvis aready for another run ashore,
a sailor aint a sailor aint a sailor anymore.

Two cans of beer a day and thats you're bleeding lot.
But now we have an extra one becuase we stopped the tot.
So, we'll put on our civvie clothes for another run ashore,
a sailors just a sailor, just like he was before.

Don't haul on the ropes,
Don't climb up the mast,
If you see a sailing ship it might be your last. Get your Civvis aready for another run ashore,
a sailor aint a sailor aint a sailor anymore.

Don't haul on the ropes,
Don't climb up the mast,
If you see a sailing ship it might be your last. Get your Civvis aready for another run ashore
a sailor aint a sailor aint a sailor anymore.



Amit legjobban szeretek, azt a Celtic Connectiontől van:


Ezt pedig egy holland kórus adja elő:

2018. szeptember 22., szombat

Hallgassunk tengerésznótákat: 4. Roll The Old Chariot Along

Ha van shanty népszerűségi toplista, akkor ez a nóta méltán csücsül a lista tetején. Az előadó David Coffin, akinek több CD-je is megjelent, járja a világot, és zenél, énekel. Többet róla a honlapján.



Roll The Old Chariot Along
Oh, we'd be alright if the wind was in our sails
We'd be alright if the wind was in our sails
We'd be alright if the wind was in our sails
And we'll all hang on behind...
And we'll ro-o-oll the old chariot along!
We'll ro-o-oll the old chariot along!
We'll ro-o-oll the old chariot along!
And we'll all hang on behind!
Oh, we'd be alright if we make it round The Horn
We'd be alright if we make it round The Horn
We'd be alright if we make it round The Horn
And we'll all hang on behind...
And we'll ro-o-oll the old chariot along!
We'll ro-o-oll the old chariot along!
We'll ro-o-oll the old chariot along!
And we'll all hang on behind!
Well a night on the town wouldn't do us any harm
A night on the town wouldn't do us any harm
Oh, a night on the town wouldn't do us any harm
And we'll all hang on behind...
And we'll ro-o-oll the old chariot along!
We'll ro-o-oll the old chariot along!
We'll ro-o-oll the old chariot along!
And we'll all hang on behind!
Now, another festival wouldn't do us any harm
Oh, another festival wouldn't do us any harm
Woah, another festival wouldn't do us any harm
And we'll all hang on behind...
And we'll ro-o-oll the old chariot along!
We'll ro-o-oll the old chariot along!
We'll ro-o-oll the old chariot along!
And we'll all hang on behind!
And we'll ro-o-oll the old chariot along!
We'll ro-o-oll the old chariot along!
We'll ro-o-oll the old chariot along!
And we'll all hang on behind..

2018. szeptember 19., szerda

Hallgassunk tengerésznótákat: 3. The Maid of Amsterdam (A Rovin')

Folytatom a beetetést!
Ismerd meg az amszterdami szobalány című nótát! Megmondom az őszintét, semmit nem tudok kideríteni a bandáról akiktől a nóta van! Fészbuk kommentben szívesen veszem, ha valaki megoldja a problémát!
Egy olvasó megoldotta a rejtélyt: The Maid of Amsterdam by Nils Brown, Michiel Schrey, Sean Dagher


Maid of Amsterdam

In Amsterdam there lived a maid,
Mark well what I do say!
In Amsterdam there lived a maid,
And she was mistress of her trade.
I'll go no more a-roving with you fair maid!
(Chorus)
A roving, a roving,
Since roving's been my ru-i-in,
I'll go no more a roving,
With you fair maid!
I asked this maid to take a walk,
Mark well what I do say!
I asked this maid out for a walk,
That we might have some private talk.
I'll go no more a roving with you fair maid!
(Chorus)
Then a great big Dutchman rammed my bow,
Mark well what I do say!
For a great big Dutchman rammed my bow,
And said "Young man, dees ees meine frau!"
I'll go no more a roving with you fair maid!
(Chorus)
Then take fair warning boys from me,
Mark well what I do say!
So take fair warning boys from me
With other men's wives, don't make too free
I'll go no more a roving with you fair maid!
(Chorus)

2018. szeptember 18., kedd

Muruvikban Erikkel, a vikinggel - MV Lys Carrier 13. rész



Március 9. szombat, úton. Az is kretén, aki télen hajóval megy Norvégiába! Jaj de nagyon tele van a hócipőm, ennek a "szép, északi" országnak a tengerével!

Erik boldog...

Hideg van, tombol a vihar, jeges szél fúj, összekeveri a levegőt a tenger hullámaival, felkapja, apró jégdarabokkal kocogtatja meg a kormányállás ablakát, mint géppuskasorozat pattognak a felső hídon. Jó tízméteres hullámok billegtetik a hajót, és fogalmam sincs, honnan tudja ez a dög idő, hogy mikor kell fordulnia, de amikor irányt változtattam, és vártam, hogy megszűnik a vad dülöngélés, a szél is fordult, s továbbra is kilencven fokból kapjuk oldalba. A fedélzet csúszik, a szemüveg pillanatok alatt vizes, nem látok, csak a rutin találja meg a lépcsőt, s visz fel a hídra. Ott a két radiátor már kevés, hogy legyőzze a kinti hideget, pedig még plusz van, három-négy fokot mutat a hőmérő, de mindenféle lyukakon befütyül a szél. Már kell az anorák is, azzal kibírhatós a hideg.

A legnagyobb baj nem is ez, hanem az, hogy semmihez nincs erőm: se az álláshoz, se az üléshez, se a fekvéshez. Ugyanis mindezen tevékenységek jelentős fizikai igénybevételt jelentenek, ha a padló, a szék, az ágy mindenáron el akar menni az ember alól. Persze nem hagyom, hogy a tárgyak túljárjanak az eszemen, s ülés közben kicsámpítom a lábam, jobbról a szekrénynek, balról a biztosítékpultnak, a könyököm a felsőtestnek adnak támasztékot, és ha csak két ujjal is, de tudom írni a Naplót. Az állás a bokát és a térdet készíti ki, a fekvésben meg a sok csúszkálást kell kivédeni, de közben, muszáj aludni, mert jön a szolgálat. Nálam ez már többé-kevésbé megy.

És gondolom, e közben a parton ott áll félmeztelenül Erik, a viking, és majd eldurran a gyönyörűségtől, hogy de csuda szép idő is van ma, s milyen pompás helyen lakik...

Este végre megérkeztünk a megváltó Grip pilotállomáshoz. Két révkalauz is jött, az út tíz óra kikötőig, a Trondheim fjord igencsak hosszú, és a gyár a végében van. Mert azt senkinek se tessék gondolni, hogy valami faluba, ne adj Isten, kisvárosba megyünk. Egy gyár van a prérin, azaz a fjord partján, passz... Az idő továbbra is Eriknek lehet kedvére való, mert én valahogy nem szeretem, ha esik a hó, süvít a szél, és életveszélyes a fedélzeten mászkálni. De azért nem vészes, mert az eső elmosta a havat éjfélre.

Encsike este negyed tízkor felébresztett, arra elég volt a térerő, hogy a mobil kicsengjen, de arra már nem, hogy beszélhessünk. Szegény nem gondolt arra, hogy ebben az időszakban készülök az éjféli szolgálatra, azaz alszom. Így fél tíz után felkeltem, de legalább volt időm rendbe hozni a kabinom, mindent felszedtem a földről, mert ami oda leesett a veszett billegés közben, onnan már nem tud még jobban leesni.

Így megint hosszú napnak nézek elébe - minimális alvás után -, azonnal kezdik a kirakást, nem számít, hogy vasárnap van, ez egy alumíniumgyár, ahova a rakomány szól, és ők szünnap nélkül dolgoznak.

Március 10. vasárnap, úton, Muruvik. Hétkor érkeztünk.
A MAHART szólás azt tartja, hogy mit se ér a manőver eső nélkül, az eső meg szél nélkül. Ám itt - Erik hazájában - ez nem áll. Mert nem esett az eső, de a hó annál inkább. Mit esett? Zuhogott! Húsz perc alatt legalább hat centis, fehér, hópaplan került a fedélzetre, meg rám. Közben Erik valószínűleg a jó meleg kandalló mellett házi pálinkát falt, és ökörszarvat fabrikált a baseball sityakjára.

Nap közben nyugi, csak mindig akadt egy-két "nézd ezt meg, István, intézd el azt chief...", így alvásról szó se lehetett.

Muruvik reggel

Viszont valami télisport-összeruccanás van valahol a közelben, mert egész nap síugrás, sífutás, síváltó, biatlon volt műsoron, majd összefoglaló a síugrásról, a sífutásról, a síváltóról, a biatlonról, majd ismételték a sífutást, a síugrást...

Muruvik délben
Női biatlonban kiszurkoltuk, hogy a svéd Magda Förester(?) megverte a két francia csajt, akik előtte voltak, így volt valami jó is. Se magyar, se lengyel nem indult, hát nem volt kinek drukkolni, de mindig van francia, akik ellen lehet...

A hely kiválóan alkalmas a horgászásra, így aki szeretett, nekiállt pecázni, mert még nincs elég hal a hajón, és fogtak is bőven, elég volt vacsorára. Öt lepényhal is horogra került, ezek olyan lapos izék, és a hátukon van a szemük. Viszont nagyon finom a húsa.
Tizenegykor kerültem ágyba.

Muruvik este

Szeretem az ilyen napokat, amikor nem hosszabb a szolgálat, mint 24 óra...

Március 11. hétfő, Muruvik, úton. Azt azért senki ne gondolja, hogy azért, mert alumínium gyár rakpartján állunk, nem szép a vidék. A fjordot alacsony hegyek ölelik körül, a fenyvesek ezüstös ruhába öltöztek, a csupasz sziklák is fehér fátyolt borítottak magukra. A hóesésben szürke volt minden, de délutánra kisütött a nap, és csillogott villogott a vidék. A nap megvilágította az öböl vizét, szélcsend volt, összefüggő aranyhíd kötötte össze a hajót a szemközti parttal. Este pedig megláthattuk, ami nappal nemigen vehető észre, hogy nem kihalt a vidék, mindenfelé fényfüzérek mutatták, hol van lakott település, és nem is egy van húsz kilométeres körzetben. A hegyoldalakban pislákoló magányos lámpák a farmok helyéről adtak útbaigazítást. Csak embert nem látni, mintha kihalt lenne az a hatalmas ország, csak két "Erikkel" találkoztunk, az egyik a darus, a másik valami őrző-védő viking lehetett, de nem viselt ökörszarvat a műanyag sisakján.

Fél hatkor keltem, elintéztem a "házmesteri" teendőket: villanyoltás, napló beírása, raktárnyitás, stb. A kirakással negyed tizenegykor végeztek. Azonnal indultunk, mert egy hajó várt a rakpartunkra. Indulás után egy kicsit rendbe hoztam magam, mert jól eláztam.
Egész éjszaka vizet vettünk. A vételező tömlőt a partról kaptuk. Amikor visszatettem a helyére, és a vízaknát lefedtem, egy jópofa Erik belerúgott a csap nyitórúdjába, a víz megindult, és sikerült totálisan eláznom. Mire végeztem, menni kellett a raktárt csukni, majd manőver, de most amikor írom a naplót nem érzem, hogy megfáztam volna...
Délután ötkor majdnem elaludtam az őrségben...

2018. szeptember 17., hétfő

Hallgassunk tengerésznótákat: 2. Bosun's Alphabet

Ismered az ABC-t? Elhiszem! De ismered-e a fedélzetmester ABC-jét? Bár szerintem jobb a tengerész abécé fordítás.
Ha nem, itt a remek alkalom, a következő shanty a Bosun's Alphabet.
Ennek a nótának sok variációja van: Sailor's Alphabet (Matróz ábécé), Fishermen's Alphabet (halász ábécé), Bargeman Alphabet (uszályos ábécé),
Lumbermen's Alphabet (Fűrészmalmos ábécé). Ez utóbbit nem tudom egy szóban visszaadni. A lumberman fűrészárukkal foglalkozik többek között a sawmillben, azaz a fűrészmalomban, készít, elad, beépít, stb. Ha tudsz jó magyar fordítást rá, megköszönöm!



A's for the anchor that lies at our bow
B's for the bowsprit and the jibs all lie low
C's for the capstan we all run around
D's for the davits to lower the boat down
(Chorus)
Merrily, merrily
So merry sail we, no mortal on earth like a sailor at sea
Heave away, haul away, the ship rolls along
Give a sailor his grog and there's nothing goes wrong
E's for the ensign that at our mast flew
F's for the forecastle where lives our crew
G's for the galley where the salt junk smells strong
And H is the halyards we hoist with a song
(Chorus)
I's for the eyebolts, good for the feet
J's for the jibs that stand by the lee sheet
K's for the knighthead where the petty officer stands
L's for the leeside, hard found by new hands
(Chorus)
M's for the mainmast, it's stout and it's strong
N's for the needle that never points wrong
O's for the oars of our old jolly boats
And P's for the pinnace that lively do float
(Chorus)
Q's for the quarterdeck where our officers stand
And R's for the rudder that keeps the ship in command
S is for the stunsells that drive her along
T's for the topsail, to get there takes long
(Chorus)
U's for the uniform, mostly worn aft
V's for the vangs running from the main gap
W's for water, we're on a pint and a pound
And X marks the spot where old Stormy was drowned
(Chorus)
Y's for yardarm, needs a good sailor man
Z is for Zoe, I'm her fancy man
Z's also for zero in the cold winter time
And now we have brought all the letters in rhyme
(Chorus)

2018. szeptember 15., szombat

Hallgassunk tengerésznótákat: 1. I am a rover

Ismerd meg a kedvenc nótáimat! Nem fogod elhinni, de nagyon szeretem a shanty-kat, azaz a tengerésznótákat.

Hallgasd meg az I am a rover címűt a The Dubliners előadásában, a videó alatt a szöveget is követheted!!



I'm a rover, seldom sober, I'm a rover of high degree
It's when I'm drinkin' I'm always thinkin' how to gain my love's company

Though the night be as dark as dungeon, not a star can be seen above
I will be guided without a stumble, into the arms of my own true love

I'm a rover, seldom sober, I'm a rover of high degree
It's when I'm drinkin' I'm always thinkin' how to gain my love's company

He stepped up to her bedroom window, kneeling gently upon a stone
He whispers through her bedroom window, my darling dear do you lie alone

I'm a rover, seldom sober, I'm a rover of high degree
It's when I'm drinkin' I'm always thinkin' how to gain my love's company

It's only me your own true lover, open the door and let me in
For I have come on a long nights journey and I'm near drenched to the skin

I'm a rover, seldom sober, I'm a rover of high degree
It's when I'm drinkin' I'm always thinkin' how to gain my love's company

She opened the door with the greatest pleasure, she opened the door and she let him in
They both shook hands and embraced each other, until the morning they lay as one

I'm a rover, seldom sober, I'm a rover of high degree
It's when I'm drinkin' I'm always thinkin' how to gain my love's companySays I: My love I must go and leave you, to climb the hills they are far above

But I will climb with the greatest pleasure, since I've been in the arms of my love

I'm a rover, seldom sober, I'm a rover of high degree
It's when I'm drinkin' I'm always thinkin' how to gain my love's company

2018. szeptember 7., péntek

Török Bálint és Pascal... - MV Lys Carrier 12. rész





Március 7. csütörtök, úton. Hajnalban csak ültem, és próbáltam regenerálódni. Olyan izomlázam van, hogy ezer nyelven beszél.

Rotterdamban beszéltem az asszonnyal, és mondta, hogy az "Aranka piros autója" megjelent a Vakok Lapjában. Úgy látszik Lak István szavatartó ember.

Hajnali ötkor bedurrant az idő. Jó 9-es, 10-es szél fúj, 8-10 méteres hullámok jönnek nyugatról, mi meg pontosan északra megyünk. Ötig se volt kismiska, de innen kezdve úgy rollázunk, hogy néha nem lehet megmaradni egy helyben. Pedig a rakomány jó, a raktár színültig van szénnel, csak az elejében van egy kis szabad hely. A súlypontunk magasan van, nem rángat a hajó. A kabinom egy csatatér volt, amikor lementem. Aludni egyfolytában lehetetlen, rövid részletekben pihentem, egyébként arra ügyeltem, hogy ki ne essem az ágyból. Fáradtan ébredtem. Fizikai nehézséget jelent az is, hogy az ember egy helyben megálljon.

A Császármadár

Elolvastam apa könyvét, a délutáni őrség alatt fejeztem be. Két dolog miatt vártam nagyon, hogy mit ír? Az elsőhöz egy kis magyarázat:
Valahol, valamikor már leírtam, hogy számomra a történelem, ahogyan oktatták - és ez nem a tanárom, hanem az oktatási rendszer a tananyag hibája, de az is lehet, hogy az enyém -, nem események sora, egymásba ágyazódó, egymásból következő, egymásra épülő események sorozata, hanem különálló, megtanulandó egységek, amik között alig van kapcsolat. (Az is lehet, hogy valóban csak az én hibám, hogy képtelen vagyok sok logikus esemény között kapcsolatot találni, és úgymond a sorok között olvasni, de ezen nem lehet változtatni, még azzal se, hogy ráförmednek az emberre... Jellemző: számomra a meglepetés erejével hatott, hogy Szapolyai János, az utolsó, akit magyar királyként ismerünk, azonos a Dózsaverő és elítélő Szapolyaival.)

A lényeg: 1526. augusztus 29-e és az 1555-ös egri várvívás közötti magyar történelemről semmit, de semmit nem tudok (tudtam). Ha lehet így mondani, már csak ezért is fontos és tanulságos olvasmány lehet mindenki számára, mert erről az időszakról szól. Kötelezővé tenném a könyvet azok számára, akik olvasták az Egri csillagokat. Ami számomra ott kérdés volt, arra itt kaptam válasz. Nagyon csodálkoztam a brazíliai Recifében levő Arany Kápolna festménye előtt: Isabella reina de Húngria volt egy kép aláírása, s nem tudtam, kiről van szó. Most már tudom.

A másik, amiért vártam, az utolsó fejezetek egyike, mert ugyanannak a jelenetnek benne kell lenni, aminek Gárdonyi híres könyvében. A látogatás a szultáni sátorban. Természetesen, egészen más a két jelenet. Ha igaz a négyszáz fogoly lefejezése, akkor vajon Gárdonyinál miért nem szerepel?

A könyv stílusa is meglepő volt, de azt hiszem, telitalálat: mert nem egy összefüggő eseményt mesél el, hanem olyan, mint a börtönben sínylődő rab visszaemlékezése az életre, sok, de nagyon rövid fejezetre oszlik. Mint az emlékek... Mindegyik egy-egy villanás az életből. Tőmondatok, nincs mit cifrázni rajtuk, mert megtörténtek, így már nem lehet rajtuk változtatni, bármennyire is ott a kulcsa annak, amiért enyingi Török Bálint úr a padisah börtönébe került. Nincsenek hosszú párbeszédek, hosszú mondatok. Olyanok, valóban, mint az emlékképek: vannak, és nincs mit rajta magyarázni. De el lehet gondolkodni rajtuk.

Az igazság az, hogy számomra nem derült ki, miért is került Isztambulba Török Bálint, és azt hiszem, a szultáni akaraton kívül nincs is valós oka, mert Ibrahim pasa magyarázata is csak a saját vélekedése: Kászon basa, a szultán egyik kedvencének elveszejtése. Mert hogy Török Bálint hol a Habsburg Ferdinánd (a teniszpartit bámuló királyt Várkonyi alakította, ez élénken él az emlékezetemben az Egri csillagok filmből) pártján volt, aztán János király híve lett, nem lehet valós ok. Hiszen akkor ez volt az általános.

Szeretni való, jó könyv...

Kultúrest

Este videóztunk. Bambasz hozott pár (25) kazettát, és vacsora után elkezdtük "feldolgozni" a kultúrát.

Egy Csillaghajós kommandó című műalkotás volt műsoron, de nem is ez a lényeg. Volt egy jelenet, amikor az űrcsótányok felszúrták a szarvukra az alfőhős-kommandós-kislányt. Ezt Pascal igen zokon vette. És kommentálta az eseményeket:

- Ne ácsorogjatok, meghal... Miért nem siettek a kórházba vele, ez jó lány...

És amikor meghalt, s "kitemették" az űrbe, a könnyeit törölgette, és a fejét ingatta:

- Bullshit, bullshit, no good... no good... why not welding? (Khm... bivalyszar, bivalyszar, nem jó, nem jó..., miért nem hegesztették meg? - és ehhez egy kis magyarázat: a főhőst, egy sebesülése után összevarrta egy gépezet, és mi úgy kommentáltuk, hogy "meghegesztették").

Pascal mélyen átélte a mesét...

Már többször írtam Pascalról, de a másik matrózról Manuról még nem.

Ő a fedélzetmester, bár tíz évvel fiatalabb, mint Pascal. Ez persze csak azt jelenti, hogy ő kapja a munkát, és ő osztja be magukat. Vezető típus, míg Pascal beosztottként érzi jól magát, azonnal elfogadta, hogy Manu a főnök kettejük közül.

Manu vidám fickó. Jól beszél angolul, és barátságos. Amikor megláttam, azt hittem, hogy török. Nem fekete, bár annak tartja magát, olajbarna a bőre, és nagyon erős, fekete a szakálla. Vékony csíkot hagy csak meg az arcán, de a végén, az álla közepén vagy húsz szál két centi hosszú, és azt állandóan pödri.


Március 8. péntek, úton. Éljenek a nemzetközi nők... Viktor nagy készülődésben volt, mert este felhívja majd az asszonyt, mondta, s elmesélte, hogy ez az egyik legnagyobb ünnepük: reggel felköszöntik a nőket egy csokréta virággal, és utána a férfiak elmennek jól berúgni...

Tombol a vihar körülöttünk.

2018. július 19., csütörtök

A franc tudja miért, de életben maradtam! - MV Lys Carrier 11. rész



Március 5. kedd, úton, Rotterdam.
 Hát nem tudom, volt-e ilyen napom, mint a mai, ebben az életben?

Igazi bolondokháza!

Kezdem azzal, hogy tegnap este nem tudtam elaludni az éjféli őrség előtt. Nyolckor feküdtem, mint szoktam, máskor tíz percen belül alszom, de most nem ment. Kilenckor elkezdtem idegeskedni, hogy nekem aludnom kell, mert hosszú nap virrad rám, hát persze, hogy nem ment.

A hajnali szolgálat rendben lement.

Fél hétkor lefeküdtem, mert Viktornak most volt valami sürgős elmondani valója, s nem tudtam szabadulni hatkor a hídról. Kilenckor keltett, akkor már ki voltunk kötve, és elkezdték a kirakást.

Bambasz már a parton várta a hajót, később Viktor elmondta, hogy kérdőre vonta, miért nem keltett fel, mert "a chiefnek muszáj felkelni manőverre". Viktor azt mondta, mert neki ez a stílusa. Bambasz erre jól befogta a száját.

Álmosan kóválygok a fedélzeten, amikor látom, hogy a német cipel egy baromi nagy ládát, tele szalámival, meg több nájlonacskót. Segítek neki, mert ugye, ha a hajónak hoz kaját, akkor illik. Lecipeltük a konyhába, hát azt mondja a szakácsnak, ez privát, az övé. Azannyát, ezt mind fel akarja falni? (Később mondták, hogy mindig ezt teszi: szabadságról lejön a hajóra, kocsival hoz egy vagon maszek kaját, meg mindenféle technikai ócskaságot, amit a bolhapiacon vett, és dupla áron elszámolja a cég felé...)

Közben megjött Mr. Eckhoff, a tulaj a feleségével és a tízéves kisfiával. Hamarosan megjelent egy pasas, aki a mentőtutajt akarta elvinni éves szervizre. Viktor azt mondja:

- István, intézd el, hogy a daru partra tegye.

Aranyos!

Itt a hollandoknál nincs ezer ember, aki a hajón dolgozna, egy darus dolgozik, kész. Később jön még valaki, aki a mini bulldózert vezeti, és összeszedi a rakományt a markolónak.

Azért felhajtottam valakit, akinél láttam walkie-talkie-t, és elintéztem egy üveg whiskyért, hogy kiteszik. Közben jött egy kamionsofőr, hogy meghozta a fedélzeti és gépész anyagokat, amit három hónapra rendeltünk.

Na, már most: nem part mellé voltunk kötve, hanem egy úszódarura, az állt a part mellett. A négy raklapnyi anyagot vagy ötven méterre kellett elcipelni, hogy az úszódaru mellé vigyük. Ehhez Pascal, Manu és én voltunk mindössze. Itt le kellett engedni kötélen a daru fedélzetére, átcipelni a másik oldalra, majd kötéllel felhúzni.

Megcsináltuk.

Utána gyerünk, ellenőrizni, hogy minden megérkezett-e?

Egykor bezuhantam a szalonba, és ettem valamit, majd rohanás, mert a tulaj indult, pár dolgot ki kellett vinni a partra.

Délután fél négyre befejeztem a rendelt anyagok ellenőrzését.

Négykor vége a kirakásnak, mehettem a raktárba, mert mosni kellett, és ötre jött a révkalauz, és mentünk a berakó rakpartra. A raktármosás könnyen ment, Manu volt a főcsővezető, én csak a slagot cipeltem utána. Viszont a víz frankó hideg volt, nekem meg nincs gumikesztyűm, hát úgy átfázott a kezem, mint soha. Az ujjaim ízületein éreztem igazán mit jelent: csontig hatol a hideg. Vagy tíz percig melengettem a vízcsap alatt a kezem, míg életet varázsoltam bele.

Ötkor manőver, hogy a frász törje ki...

Az orrkötelek a parton voltak, vagy hatvan méter hosszú mindegyik. Viktor int, dobd el a köteleket.

Eldobtuk, és beszedtük: kézzel. Istentelenül elfáradtam, de az enyém is akkor ért a fedélzetre, amikor Pascalé, pedig ő huszonöt évvel fiatalabb, és állandóan fizikai munkát végez. Utána a springet, ehhez tudni kell, hogy valamilyen úri passzióból kifolyólag ez kétszer olyan vastag, mint az orrkötél, hát ketten alig bírtuk beráncigálni. Utána húsz percet ültem a hídon, és remegett kezem-lábam...

Fél hétkor érkeztünk a berakó rakparthoz, alig vánszorogtam...

Életben maradtam...


Negyed nyolckor megjött a draft surveyor, megcsináltuk a számítást, nyolckor kinyitottam a raktárakat, és elkezdték a szén berakását. Közben Manu és Pascal kimentek a városba, mert bejött Pascal öccse, aki itt él, és Viktor erre való tekintettel elengedte őket.

Utána pihenésképpen a hídon elkészítettem az útvonalat, bevittem a két GPS-be, megírtam a voyage reportot (útjelentést), és levittem Viktornak. Addigra a Germanischer Lloyd két inspektora elment, és kiállították az összes hajóokmányt, így Viktor boldog volt, és reméljük, a tulaj is az lesz.

- Gyere, István, igyunk meg egy sört - invitált ennek örömére a parancsnok, Leszekkel együtt.

Hát, mit mondjak, bizony jól esett.

Beszélgettünk, rihegtünk-röhögtünk, amikor jön Heniu, az új szakács, aki alig pötyög angolul, hogy a járó billeg.

- Na, akkor megyek - mondom, mert ugye én vagyok a házmester, nekem kell utánanéznem a dolgoknak.

- Hagyd, István - állított meg Viktor. - Majd később -, mondta, és kinyitott egy másik sört. Tovább dumáltunk, amikor jó fél óra múlva a parton veszett autóduda hallatszik.

- Valakit hívnak... - mondta Leszek.

- Nyilván engem - álltam fel, s kimentem, amúgy papucsban.

Egy hollandus mutatja a hajólépcsőt, hát majd szívszélhűdést kaptam. A járó félrecsúszva, majdnem párhuzamosan a hajóval, felfekszik a rakpart szélén, és a vége jó másfél méter magasan, amelyiknek a földön kellene lenni.

Közben ment a berakás, a merülésünk megnőtt, apály is van, hát gyorsan lesüllyedtünk a rakpart szintje alá. Ha most eltörik, vagy elgörbül a járó, akkor a tulaj leharap mindet, ami kilóg a testünkből... 

Bekiáltottam Leszeknek, az rohant, mint az őrült, lehet, hogy érezte a hangomon: baj van. Néztük egy darabig, mit lehet tenni? Az tűnt az egyedüli járható útnak, ha daruval felemeljük, és a helyére tesszük. Igen ám, de ehhez a felfüggesztő köteleket be kellett akasztani a megfelelő lyukakba, tehát nincs más hátra, amint a lengyel leengedte a teheremelő kampót, én kimentem a járóra, és beakasztottam két kötelet. Éppen a harmadikat akartam a félszembe tenni, amikor valahogy könnyűnek éreztem magam, és valami furcsa történt.

Zuhantam le, a járóval együtt...

A holland, aki a parton bámészkodott, elfordult, és elengedett egy: "oh, my God!";-ot.

Leszek kikandikált a korlát felett, és amint meglátott a víz közelében a meredeken lógó járóra omolva, a kötelek közé csavarodott lábbal kapaszkodni, elkezdett óbégatni:

- Czifu (ejtsd: csifu), czifu, co robisz? (Chief, chief, mit csinálsz?)

- Mit, mit - gondoltam -, halat nézek reggelire, úgyis kevés van a hajón...

A marhája... hát nem látja?

Legalább fél perc telt el, amire felfogtam, hogy mi történt: én most le vagyok esve a járóval, az egyik tenyerem felhorzsolva, mert a kötél lehozta a bőrt, a bal lábam a járó kötelei közé gabalyodva, az egyik talpam fázik, mert a papucsom a vízbe esett, és alattam, vagy tíz centire hömpölyög a Maas. A járó szerencsére nem szakadt le, csak bezuhant a hajó és a rakpart közé, s a beakasztott kötelek megtartották, de akkor is, a vége a vízben, és kb. 80 fokos szögben állt. Nagy nehezen kigubancoltam magam, s felkecmeregtem, és dühömben a másik papucsot is bedobtam a vízbe, pedig nagyon szerettem, mert kényelmes volt. Amikor felmásztam, akkor rájöttem, hogy milyen szerencsés vagyok: élek, nem estem a vízbe, nem törött csontom, még meg se ütöttem magam, még a derekam se rándult meg, csak a tenyerem horzsolódott meg.

Köszönettel tartozom a Jóistennek, és az őrangyalomnak, mert hány olyan halálesetről tudunk, hogy valaki beesett a hajó és a rakpart, vagy uszály közé...

Ez valamivel éjfél előtt történt, így holnap folytatom.


Március 6. szerda, Rotterdam, úton.
 Akkor folytatom, mert van mit mondanom. A "balesetem" után jól elküldtem a darust, hogy rakjon elől is, ne csak hátra, s felmentem a hídra, és lejátszottam vagy négy pasziánszt, de az utolsónál majd elaludtam, így inkább kimentem a deckre fázni.

A berakás sikerült. Amikor számításaim szerint megvolt a 3000 tonna szén, leállítottam a rakodást. Közben persze történt egy kis malőr:

A felépítmény előtt van egy lejtős, mintegy három méter hosszú fedélzetszakasz. Gondolom, "teccik" tudni, mi történt? A kirakáskor a deck tele volt bentonittal. Ez, ha vizes, márpedig az volt, úgy csúszik, mint a radai rosseb. Erre jött még a szén, ami fél centisre volt zúzva, jó apró, gurulós fajta...

Amikor ráléptem erre a részre, azt vettem észre, hogy a talpam eltakarja az árboclámpát, Viktor meg a hátam mögött bozsemojozik.

Szóval akkorát pereceltem, hogy az már mesébe illő. Szép vízszintesen érkeztem le a szénre, és azon, no meg a hátamon leszánkáztam kikötőbakig.

Említettem, hogy ma karonfogva járok az őrangyalommal: se meg nem ütöttem magam, nem rándult meg a derekam, nem tört ki a lábam, stb. stb...

A draft surveyorral elkészítettük a végső számítást: 3000,641 tonna volt bennünk. Ezt szeretem a munkámban, amikor a számításaim engem igazolnak, és minden úgy megy, ahogy azt elvárják. A hollandus meg is jegyezte, hogy ritka az olyan hajó, amelyiknél ilyen pontosan sikerül a berakás. Utána már mehettem is aludni, igaz, reggel hat óra volt.

Kilenckor Viktor kirúgott az ágyból, hogy sok a dolog, ne aludjak már annyit. Visszahozták a tűzoltó készülékeket, a mentőtutajokat, várjuk az élelmiszert, a cigit, az italokat...

Meg kell, hogy mondjam, nem voltam valami vidám. Durcásan széthordtam hat poroltót, az utolsót ráejtettem a gyűrűs ujjamra, persze nem olyan kezdő módon, hanem az ujjam felfeküdt a készülék dobozának a szélére, s a poroltó alján levő perem esett rá az ujjpercemre (az őrangyal biztosan pisilni, vagy kávézni ment, pedig még nem volt itt az ideje). Az ujjam most szép kék, de a szélén zöld. Aztán megjött a kaja (a cepekedéskor rám esett a lépcsős szakasz a láncban, nyilván azért, mert én vagyok a legfiatalabb, a legfrissebb és a legerősebb), később a sör, a cigi és a tömény ital is, meg a pilot, és az eső széllel kísérve, mert így igazi a manőver.

A manővernek fél egykor volt vége.

Utána fel a hídra, mert a szolgálat nem szívesség, és déltől hatig én vagyok szolgálatban.

Viktor kettőkor feljött, és megkérdezte, hogy nem ebédelek-e?

Jé, kiszúrták...

Mondtam, hogy nyugodtan menjen le, mert nekem ahhoz sincs erőm, hogy a kanalat tartsam, majd iszom egy teát...

És így is lett, mert most éppen iszom!

Most jól érzem magam, vége a bolondokházának, az idő kellemes: nyugati szél fúj, a tenger viharos, én meg ülök a szófán, puszilgatom a fájós ujjamat (a talpamat és a bokámat nem érem e...) és abban bízom, hogy ilyen másfél napom nem lesz túl sok már ezen a hajón...

Címkék

8-as (1) 9/11 (1) adriai_járat (1) advent (1) ajándék (1) Aka (7) alert (1) anekdota (1) Aqaba (1) áramkimaradás (1) Aranykapu (1) Ászár (2) asszonyverés (1) átverés (1) babgulyás (1) Balázs Géza (1) Bálint Gazda (1) bálnavadász nóta (1) Baltic Ice (1) Bejrut (1) Béla kaftán (9) Berkeley Castle (1) bikaviadal (1) Bilbao (1) biznyák (1) bizonyítványok (1) black gang (1) Black Irish Band (1) blogregény (1) Boldog Karácsonyt! (1) Bonzsúr Indonézia (1) Bosun's Alphabet (1) Brunsbüttel (1) BUÉK (1) Buga Jakab (1) Bukarest (2) bulvár (1) bunkerolás (1) capstain shanty (1) cégvezető (1) cékla (1) cickafark (1) Ciprus (1) citromillatú muskátli (1) Clancy Brothers (1) Clavigo (7) Cobh (1) Corvus J (1) Costa Concordia (12) Costa Crociere (1) cukkini (2) Czakó Gábor (1) csatornaágyás (1) cserépkályha (1) csicsóka (1) Csopak (2) D.D.E.. (1) Dagenham (1) dalszöveg (1) David Coffin (1) Dávidházy András (1) ddr. Juba Ferenc (1) de Ruyter (1) december (1) delfin (1) dinnye (1) distress (1) dongás (1) DSC (1) Dubliners (1) Duisbuirg (1) Dumbrody (1) duna tengerjáró (1) Duna tévé (1) Edmond (1) EPIRB (5) Erdély (1) értékmentés (1) esküvő (2) Ete (1) EU (1) évforduló (1) Fabiola (1) Fairport Convention (1) Farbi (1) Farfaraway (1) farsang (1) fatalp (1) favágás (1) fekvőrendőr (1) félmilliomodik (2) fészbuk (1) Fiddeler's Green (1) Fluvius Kft (1) fogászat (1) fokhagyma (1) forecastle song (1) forróság (1) fotó (1) Fölszállott a páva (1) francia (1) fröcsözés (1) futball (1) fűszernövény (1) Garay Béla (4) gémél (1) Genova (1) Ger Loughlin (1) German Sky (1) GMDSS (3) görögdinnye (1) Greenore (1) gyümölcs (1) gyümölcsnap (1) hajókatasztrófa (1) hajós (1) hajósbál (1) hajózás (1) Hans Albers (1) Három királyok (1) havazás (1) házaló (1) hazautazás (1) Hévíz (1) hibajavítás (1) (1) hobbiparaszt (5) hobbyparaszt (5) hófúvás (2) Hóki (1) hőség (1) Humber folyó (1) humor (4) Husnes (1) húsvét (1) internet (1) ír népdal (1) Írország (1) Isartal (4) Izland (2) Jachtnavigátor (1) JFK Dunbrody (1) (1) Johnny Cas (1) kacsa (1) Kalóztámadás (2) karácsony (5) Karmöy (2) katalógusfeleség (1) Kécza Sanyi (8) kemence (2) keresés (1) kert (2) kínaikel (1) Kisbér (5) kivándorlóhajó (1) Kıbrıs (1) KK_döntő (1) komposzt (1) Kopervik (1) kórus (2) Kossuth (1) könyvkiadás (2) Közelről (2) Krétai vagyok (1) krumpli (1) kukorica (1) kütyü (1) kvargli (1) Labuan (1) Lackics (1) Láng Gépgyár (1) Le Havre (1) Legendás hajósok (1) lelked rajta (1) lettem (1) Levi (1) lirycs (1) Lys Carrier (1) Lyubov Orlova (1) M/S Bodrog (1) madár (1) madáretető (1) Magyar Nemzet Magazin (1) Magyarország szeretlek (1) mahart (8) Maláj (3) Marseille (7) másodvetés (1) Mayday (1) Mechanicy Shanty (1) mentés (1) mentőtutaj (1) Minarik László (1) Mini-Magyarország (4) Mini-Skanzen (2) MN Magazin (1) MOB (1) Moerdijk (1) Moha (1) mókus (1) Mostaganem (2) mr1 (2) ms radnóti (1) mustármag (1) műanyag palack (1) MV Clipper Caraibes (12) MV Humber (1) MV Isartal (48) MV Kambo (14) MV Lys Carrier (27) MV Lys Chris (46) MV Lys Chris2 (1) MV Petra (40) MV President (13) MV Priwall (21) MV Priwall-2 (13) MV RMS Andromeda (57) naan (1) Napl (1) Napló (323) Napló. MV Isartal (1) Naplü (2) nato (1) Navtex (3) New Ross (2) Niklas (8) Norbi (1) norvég (1) Norvégia (2) nosztalgia (1) novella (2) nyero (1) nyugdíjas_klub (1) óceánevezés (1) óceáni evezés (7) off hire (1) okostelefon (1) Oran (1) oregano (1) országok (1) Oslo (1) öntözés (1) összeütközés (1) padlizsán (1) Padua (23) palánta (2) paradicsom (1) patisszon (2) Pelyhecske (1) Pierre (1) pikírozás (1) pityóka (1) Plomin (4) pókháló (1) potyautas (3) president (2) president szarkeverés (1) Priwall-2 (1) pumping shanty (1) rabszolgaság (1) Rakonczay (8) rally (1) Rapid (1) Réde (1) rejtvény (1) Reményik László (1) Remlac (2) rendőrségi zsebkönyv (1) rendőrzsebkönyv (1) réni (1) Rijeka (1) Rolling Home (1) rubel (1) Santander (3) sárgabarack (1) sárgadinnye (1) SART (1) Sauda (1) Sex Bomb (1) shanty (29) Sharpness (5) shelter (1) Shenandoah (1) Shogun (1) Skinny Listers (1) spanyolország (1) sport (1) statisztika (1) Strzemionego! (1) Sunndalsöra (1) Svelgen (3) Swarzanegger (1) Szavak a hullámok hátán (6) Székesfehérvár (2) szemüveg (1) szépségkirálynő (1) Szeremley Huba (1) szilva (2) szilvalekvár (1) szilveszter (1) szótár (2) sztori (19) Szuezi-csatorna (1) T-Com (1) találkozó (2) tavasz (1) tél (2) tengeralatti kábel (1) Tengerészeti Világnap (1) Tengerészéveim (6) tengerésznóta (29) tengerésztörténet (1) tengeri körzet (1) térkép (1) The Dubliners (2) The Midshipmen Glee Club (1) The Pouges (2) The Seekers (1) Tisztás (1) TME (1) Tolkien (1) Tom Jones (1) tök (1) tört üveg (1) Tricolor (1) Trieszt (1) Tutajos (1) tűzdelés (1) újságcikk (1) Union Moon (1) univerzum (1) US shanty (1) Valencia (1) Van Damme (1) városok (1) Vasas (1) Velence (1) Veperdi András (6) vészhelyzet (14) vetőmag (1) vicc (1) video (8) videó (3) vihar (1) virágok (1) Vitéz (1) Vitold (1) víznap (1) voltam (1) Woody Guthrie (1) X faktor (1) zátony (1) zöldség (1)