2020. október 28., szerda

A magyar/ukrán/orosz maffiáról, meg főrendőrökről és egyéb gazemberekről... - MV Priwall-2, 10. rész

Július 27. szombat, úton. Szép az idő, délután térképeket javítottam, aztán olvastam. Lucó hozott le három érdekesnek látszó könyvet: A Viktort, ezzel már végeztem, a Maffiaregényt, és Hitlerről egy könyvet. Most pár napja a Bartus Lászl által írtCobh - úton Cork feléCobh színes házaiVitorlás a Vizcayán

Maffiaregényt olvasom

Érdekesnek indult.
A szerző szerint ez nem riportkönyv, hanem "regény" a valóságról, valóságos helyszínekkel és valóságos szereplőkkel.
A könyvnek nincs kiadója, helyette: a szerző magánkiadása. Nincs benne évszám, így nem tudni, mikor jelent meg a könyv.
Ami a regénységét, a kerettörténetet illeti: borzalmas. Peter, a magyar származású izraeli anyagot gyűjt Johnnak, amerikai rendező barátjának, aki a magyarországi szervezett bűnözésről, a maffiáról akar filmet forgatni. Ennek ürügyén leveleket irkál, és mellékel egy-egy fejezetnyi anyagot. Nem kellett volna belevennie ezt a silány kerettörténetecskét, ami hemzseg a naiv propagandától, nyilván úgy gondolta, hogy ez emeli a regény "irodalmi" értékét. Egy apróság, de ami számomra igencsak fontos: a magyar "író" nem tudja, hogy Munkács nekünk - mármint magyaroknak - magyar város? Magyarán, rossz néven veszem tőle, hogy Mukacsevót ír.
Le kellett volna írnia, hogy mivel találkozott a magyar alvilágban, és kész. Úgy is az a lényeg. Amit elmondtak neki, és amihez hozzájárultak,hogy leírja, az magában is nagy "durranás".
Amiért érdemes elolvasni a könyvet: az alvilág kitálalt. A "gyanútlan" olvasó csak néz, hogy mi minden zajlik körülöttünk: rendőri korrupció, zsarolások, prostitúció, pénzmosás, olajszőkítés, gyilkosság, és minden, ami a szervezett bűnözéssel együtt jár.
Ennek következtében megtudjuk, hogy a magyar rendőrséget nem a BM irányítja, hanem az orosz-ukrán maffia. Az egyenruhások közül Sándor István rendőr alezredes (Papa), Tonhauser László KBI (Központi Bűnüldözési Igazgatóság) osztályvezető, és Kis Ernő rendőrtábornok (a Duce) a legnagyobb maffiózók, de Doszpot Péter nyomzó (volt MSZP-s képviselőjelölt) is nekik dolgozik. A szerző feltételezi, hogy Pintér Sándor belügyminiszter is tudhatott a kétlaki tevékenységükről (bár  ő feloszlatta a KBI-t, és ezzel "eltűntek a jó pozícióból" az alvilágot védő rendőrök). Ők azok, akik az alvilággal karöltve gátolják a nyomozásokat: akik fizetnek nekik, akikkel közösen üzletelnek, azok mellett harcolnak az ellenlábas bandák ellen.A magyar rendőrség korruptsága számára mindennek a teteje, és John barátjának írott levelében pozitív példaként az amerikait állítja, mondván ott az ilyen elképzelhetetlen.
Ha ezt komolyan gondolja az író úr, akkor egy kretén...
Több olyan esetet is leír, hogy rendőrök elfognak egy bűnözőt, és átadják kivégzésre az ellenlábas maffiának.
Megtudjuk, hogy Szemjon Mogiljevics (Száva) és Leonyid Sztecura (Loncsik) vagy Leonyid Goldstein, ha izraeli útlevelét nézzük, van neki görög is, de a görög nevét nem tudni, a két orosz maffiafőnök Budapesten, nekik van minden csoport alárendelve, a "katonáik" afganisztáni veteránok, volt KGB-sek, Ukrajnában munkanélküli, nyomorgó szerencsétlenek, akiknek a legnagyobb büntetés, ha pár hónapra (ne adj' Isten: végleg) hazaküldik őket.
Kiderül, hogy a pilisszentlászlói bombagyárat és a budapesti robbantásokat Dietmar E. Clodó nyakába akarják varrni, a nyomozás csak erre megy ki, mert Loncsikék, a tettesek, Papával vannak jó kapcsolatban.
Nem akarom leírni, hogy mi-mindent tudunk meg, a lényeg az, hogy az olajbotránytól a merényletekig mindent elmondanak, ki miben bűnös, és közben kiderül, hogy a magyar rendőrség a világ legrothadtabb, legkorruptabb szervezete.
Ír a maffiaharcokról, Kisbandi - az alvilág pénztárosa - gyémántcsalásáról, az olajosok küzdelmeiről, ír Seresről akit lenyelt és maga alá rendelt az orosz maffia csakúgy mint Boros Tamást, és arról, hogy a videókazetta-vallomása - amit mindenki megnézhetett a "112" című tévéműsor egyik adásában (de lehet, hogy a Kriminálisban láttam) -, megtanult szöveg, amit a rendőrség hozott össze, érdekeinek megfelelően, illetve alvilági érdekeknek megfelelően.
Elmondja, hogy ki lőtt rakétát a Secret Night Clubba Óbudán, és miért lőtték le Prisztást az Evező utcában... Leírja, hogy a Fradi is a maffia ellenőrzése alatt van, Simon Tibort ők futatták... A maffia buktatta meg Novák Dezsőt, és miattuk volt sikertelen Varga Zoli, mert nem tudta mellettük megvalósítani a gazdasági elképzeléseit, amivel talpra akarta állítani a klubot.
Sok-sok szereplőt nem lehet megkérdezni, mert már az Isten színe előtt magyarázzák a bizonyítványukat, de hogy ki kit tett el láb alól, és hogyan, azt bizony leírja a szerző, és kiderül, hogy a rendőrség orránál fogva vezette a lakosságot, olyan sikereket produkált, amilyet az alvilág elvárt, vagy engedett.
Olvashatunk benne Magda Marinkóról, akit Boros Tamás azzal etetett, hogy Boross miniszterelnök rokona, és el tud mindent intézni rajta keresztül, és a szerb csak akkor jött rá, hogy egy szó se igaz mindebből, amikor életfogytiglant kapott.
Kiderül, hogy Szávának jó barátja Juszt László (így már érthető számomra, hogyan akadt olyan gyorsan Frey Tamás ominózus riportalanya nyomára...).
Sok-sok tényt sorol fel Bartus úr 400 oldalon keresztül, így aztán a vége felé sajnos már unalmas a könyv. Az ember feje zúg a sok névtől, az időpontoktól, az események négy-ötféle megvilágításától (bár nem érdektelen, ahogyan megmutatja a dolgokat).
És néha az ember feje nem zúg, hanem kong, mert valami hiányérzete van, érzem, hogy valami hiányzik, mert mindez így leírva: félkarú óriás.
Hogy mi hiányzott, akkor jöttem rá, amikor egy fél mondatot olvastam a könyvben: a Korda villában (Korda György énekes) több neves MSZP-s (pl. Csintalan) és SZDSZ-es (pl. Hack) politikus is részt vett a "Korda villa titka" c. rendezvénysorozaton, és a rendezvényt Tasnádiék biztosították. (Megjegyzem: az idei választások után Tasnádi azonnal kiszabadult a vizsgálati fogságból...) Gondolom, az alvilág és a politikusok kapcsolata tabu az író úr számára. Pedig anélkül nem működik maffia egyetlen országban sem.
Bartus úr könyvéből legalább az kiderül, hogy a politikusaink makulátlanok - kormánytól függetlenül -, ebben az egyben különbek vagyunk a többi országnál...😁
Végül is a könyvben felsoroltakat lehet hinni, és elutasítani, hiszen ez csak egy "regény". Ám ha valaki leteszi a voksot amellett, hogy ez a magyar valóság, egy dologról ne feledkezzen el: ez az éremnek azon oldala, amilyennek a maffia, az alvilág engedi, vagy akarja magát bemutatni. Nyilván a tények az érdekeiknek megfelelően vannak kiválogatva, csoportosítva és elmondva, s mint ilyen, remekül alkalmas arra, hogy hangulatot keltsen. Nekem is többször kinyílt a bicska a zsebemben olvasás közben. Egészen biztosan lehetne ugyanezeknek a "tényeknek" alapján írni, íratni egy vagy több könyvet is, ami szerint a magyar rendőrség az orránál fogva vezeti az alvilágot: Papa, Tonhauser, Doszpot és Kis Ernő urak maguk a megtestesült ártatlanság.
Azt hiszem, a kérdés csak az, ki írja, illetve ki íratja meg?
Mi pedig vagyunk azok a balekok, akiket az orruknál fogva vezetnek, miközben semmi nem változik.
Egy azonban biztos: nem célszemélyek, és nem gyilkolnak bolti eladókat, nem rabolnak ki kórházi ápolónőket, nem zsarolnak buszsofőröket, nem robbantanak fel kisnyugdíjasokat, s a maffiától minden pedagógus nyugodtan alhat, amíg nem akarnak tisztességtelen úton és gyorsan meggazdagodni a kémia korrepetálásból.

Július 28. vasárnap, úton. Isten éltesse Szabolcs fiamat neve napján! Remélem, sikerült a bringát előkeríteni a pincéből, és jól érzi magát Kapolcson, és a többi helyszínen a Művészetek Völgye rendezvényein.
Olajtengeren hajózunk az Angol csatornában.

Július 29. hétfő, úton. Apa ma hetvenöt éves. Isten éltesse az öregemet! Remélem, hogy a hátralevő éveit szellemi frissességben és (viszonylagos) egészségben éli le.
Mrs. Genrich azt szeretné, ha este tízre megérkeznénk a Humber torkolatához, akkor van magas víz, de sajnos ez nem "kívánságműsor".
Este Lucó beszélt az öreggel, és ebből kifolyólag kissé szomorú. Ugyanis még keresik a rakományt, hogy ne üresen menjünk Németországba. A mostani ábra szerint követ vinnénk Lübeckbe, de oda általában Rekefjordból megy a hajó, és ez azt jelenti, hogy rá kell tenni a barbának pár napot a hazaérkezésre.
Lübeckben viszont jó világ lesz: megjön az élelmiszer, másfél tonna festék, a fedélzeti sztór és a főgépalkatrészek. Cipekedhetünk, mint a málhás szamár...

2020. október 24., szombat

Megoldódik Hóki nevének rejtélye... - MV Priwall 2, 9. rész

Július 20. szombat, úton. Csendes nap, semmi nem történt. Délután notice-okkal foglalkoztam.

Július 21. vasárnap, úton. Hajnalban a frász tört ki, és még mindig dobog a szívem! Lucó lement az őrségből, és gondoltam, bekapcsolom a komputert. Kapcsolom, de hiába!
Jézusom!
Első mindig a pánik, ez természetes. A második, hogy hol javíttatom meg a gépet.
A harmadik, hogy az ember elkezd gondolkodni:
Ha az adapter ledje nem világít, akkor még az se nem kap áramot, nemhogy a komputer. Kipróbáltam egy másik konnektort, egy harmadikat, most se világít, tehát máshol van a bibi.
Új zsinórt tettem az adapterre, világít, a nootebook működik, a kőbánya lezúdult a szívemről!

Július 22. hétfő, úton, Aviles. Lucónak mindig keresztülhúzzák a számítását. Már javában számolja, hogy mikor érünk Kielbe, mert akkor biztosan jön Hóki, ő pedig megy haza. Erre reggel négykor azt mondja a pilotállomás, hogy dobjunk horgonyt.


Mondom Lacinak őrségváltáskor.
- Jaj, Pistám, dehogy is! Az ügynökség megmondta, hogy érkezéskor kikötünk.
Felhívja a kikötőt, hát neki azt mondták, hogy sajnos, meg kell várnunk, hogy eljöjjön a hajó a helyünkről.
Ilyenek ezek. Nem hajlanak hétfőn arra, amit az ügynökség pénteken mondott.
Este hatkor kikötöttünk, megcsináltuk a draft surveyt, így holnap reggel nyugi lesz.
Beszéltem az asszonnyal, nagyban üríti a szekrényeket, három szatyor ruhát levitt a Vöröskeresztnek, de még fordul egyszer. Kell is a hely, meg könnyíteni is kell a szekrényt, ha tologatni akarják, amikor elkészülnek az ablakok. Jövő hét végére ígérték, Szabolcs ablakát, az erkélyajtót az ablakkal kicserélik műanyagra, tolóajtó készül a szobánk és a hall közé.

Július 23. kedd, Aviles, úton. Napközben házőrző voltam, Laci elvégezte az utolsó simításokat is a vásárlásain, az unokák megkapták a hatezredik ruhácskát, és a tizenhétezredik játékot.

Valaki lopja a térképeket!


Ugyanis készítem a Goole utáni utat, Seahambe megyünk, onnan Rostock, ha igaz, és ehhez kellene az Északi tenger középső része átnézeti térképe. Katalógus szerint megvan, de valójában nincs "megvan". Kétszer átlapoztam az összes térképet, egyenként kézbe véve, hogy meggyőződjem róla, hogy nincs.
Meggyőződtem.
Mondom Lucónak, erre felmegyünk, biztonság kedvéért még átnézünk két fiókot, de nincs. Hiányzik a komplett szett, amivel Angliából Dániába lehet hajózni. Pedig megvolt. Laci decemberben rendelte meg, be is katalogizálta, most meg nincs meg. Ez skandalum!
Hétkor lefeküdtem, éjfélre már menetben voltunk.
Ha Hóki visszajön, akkor úgyse tehetem meg, hát most kihasználom, ha Laci elküld aludni.

Július 24. szerda, úton, Bayonne. Randa, ocsmány, nyúlós időben érkeztünk, minden elvesztette a színét, csak egyhangú szürkeség, a víz, az eget beborító felhők, a pára, minden-minden szomorúságot árasztott. Hideg is van, a plázson senki volt, pedig nagy élet lehet itt nyáron... Csak mi voltunk vidámak, mert érkezéskor bevittek. Persze a szokásos: a tengerészklub öt kilométer, a város legalább tíz. A tenger viszont karnyújtásnyira, pedig folyón van a kikötő.
Holnap reggel kiderül, hogy mi az a "chipboard", mert azt rakunk be.
Érkezés előtt távirat jött a HMS-től, hogy Toró behajózásra kész, kérdezi, mikor jöhet. Én szívem szerint azt mondtam volna, hogy Kielbe, de Laci nem foglalkozik váltásokkal, biztosan nem hívja fel Hókit. Nem baj, ha megjön, az első dolgom lesz, hogy megbeszéljem vele, mikor és honnan mehetek haza. Rigába jó lenne elmenni, mert még nem voltam. Viszont attól tartok, hogy onnan nem váltanak, hanem csak Németországból - Bremenből(?) -, ahol a gépészeti munkákat végzik. (Hóki - azaz a német barba - a nevét onnan kapta, hogy amikor átvették a hajót, és a magyarok megismerték, kedves volt velük, mint a hupikék törpikékkel a gonosz Hókuszpók, s ez rövidült le Hókira. Azóta már megkedvelték egymást kölcsönösen.)

Július 25, csütörtök, Bayonne. Nagyon tudom utálni az ilyen rakodást: félóránként elered az eső, rohanás raktárt csukni, de nem lehet, mert a daru belelóg, meg kell várni, míg végez az emeléssel, addig meg elázik a kötegelt pozdorjalemez, mert ezt jelenti a "chipboard". Reggel nyolctól este hatig kilenc esőszünetet jegyeztem fel.
Encsivel is beszéltem, szorgalmasan lomtalanít, ha éppen nem alszik. Rájött az alvóka, és rá is fér szegényre, mert nagyon kiszipolyozzák az iskolában, mint minden tanárt minden iskolában.
Szabolcs menne le Kapolcsra, a Művészetek Völgyébe bringával, de kiderült, elhoztam a pincekulcsot, és most nem tudja kinyitni.

Július 26. péntek, Bayonne, úton. Reggel is nyálkás volt az idő, de nyolcra minden felszáradt, kisütött a nap is, nem volt akadálya annak, hogy befejezzék a berakást. Délre végeztek is, délutánra maradt a rakomány kiácsolása, hogy meg ne csúszhasson, ha hajó dülöngélne a nyílt tengeren.
Kora reggel, amikor befejezték a második réteget - rétegenként három köteg magasan raknak - akkor Laci megnézette velem a merülést. Utána elkezdte kiszámolni a merülés alapján a berakott mennyiséget.
Mondom neki: -Ezerkétszázhatvan tonna.
De ő csak számol, a végén kijött vagy 1150.
Van úgy, hogy az ember agya nem áll rá az egyszerű módszerekre, amikor bejáratott sínen működik.
- De Laci, a rakomány most hat sor magasan van. Tíz lesz, tehát ez hat tizede a teljes mennyiségnek. Kétezeregyszáz tonnát rakunk be, hatszor kétszáztíz tonna az 1260.
Ezen meghökkent.
Ez a hátránya annak, amikor a hajó az ember kisujjában van, és nem képes másképpen gondolkozni, mint ahogyan megszokta (az ömlesztett rakományok esetében).
Este fél hatkor indultunk.
Mrs. Genrich nagyon hallgat a seahami rakományról, szerintem már nincs szó róla. Akkor pedig jövő hét végén a Kieli-csatornában leszünk, s jön Hóki, Lucó pedig megy. Már napok óta mást se hallok, hogy milyen jót horgászik majd, meg hogyan szüretel, és mit játszik majd Laci papa az unokákkal, meg mit csinál a házon...
Teljesen érthető.

2020. október 15., csütörtök

Majdnem felborultunk, de megoldottuk... - MV Priwall-2, 8. rész

Július 17. szerda, úton. Megyünk, és olvasok.

Július 18. csütörtök, úton, Swansea, úton. Jöttünk, mint az olajozott mennykő, hogy éjfél előtt bémehessünk, mert mindent arra hegyezett ki a CBJW (a cég), hogy a hét végét menetben töltsük, és ahhoz holnap be kell raknunk Írországban. Délután háromra meg is érkeztünk. A draft surveyor már a parton várt, még ki se kötöttünk, kiugrottam a partra, hogy leolvassuk a merülést. Az öreget ismertem, tavaly nyáron is ő jött. Elvégeztük a dolgunk, a végén azt mondja.
- Este is én jövök.
- Miért, a lánya hol van? - kérdeztem, mert tudni kell, hogy a lánya szokott ezen a rakparton dolgozni. A kislány olyan szép, mint egy csúnya fiú, de erről nem tehet szegényke. Abszolút fiús alkat.
- Kórházban, vakbél gyanúval vitték be, de szerencsére nem az. De hétfőn "bevonul", hajóra száll, mint "engine cadet". Én nem elleneztem, de megbeszéltük, hogy végigviszi a "szamárlétrát", tehát addig nem hagyhatja abba, amíg meg nincs az elsőosztályú gépész vizsgája (chief engineer = főgépész, és nem főmérnök, mint ahogyan sok, fordító magyarítja néhány könyvben és filmben a kifejezést.)


A rakodással nem volt semmi baj: beengedték a raktárba a szívócsövet, és este tízre már alig volt rakomány. A matrózaink és a szakács is lent voltak a raktárban, folyamatosan takarítottak (ezért a helyiek fizetnek nekik), Fürge pedig nyomta be a ballasztot.
Hogy tele van-e egy tank azt úgy ellenőrizzük, hogy megnyomatjuk, amíg túl nem folyik. Az öreg surveyor korábban megjött, hát akkor kezdjünk hozzá. Ment minden rendben, utoljára maradt volna a két 4-es szárnytank (az alatta levő duplafenék üres volt). A bal oldallal minden rendben, de a jobb oldal nem akart túlfolyni. Aztán elkezdtünk szép csendesen dőlni, és dőltünk-dőltünk, már-már úgy éreztem, még egy-két fok, és felborulunk.
Lucó leállíttatta a ballasztszivattyút, Fürge lemérte a 4-es duplafeneket, hát húsz cent víz volt benne. Vagy átszakadt a fölötte levő szárnytank alja, vagy a szelepekkel van baj... A gondot egyszerűen oldottuk meg: kiszívta Fürge a 4-est, majd lemértük a két tankot. Azt hiszem, éppen itt az ideje, hogy hajógyárba menjünk.

Július 19. péntek, úton, Cork, úton. A város a Lee folyó partján fekszik. A pilot a torkolatban levő kisváros, Cobh előtt száll be. De ahhoz, hogy beszállhasson, oda is kell érni. Ma azonban, ez nem is volt olyan egyszerű dolog:

Távolban egy(?) fehér vitorla

Lucó érkezés előtt egy órával feljött a hídra.


Aggódva figyelt egy többé-kevésbé folyamatos fehér sávot a part közelében. Később jól kivehetően három csoportra szakadt: minimum 3 millió vitorlás volt, valami versenyt rendeztek, és természetesen a folyóra vezető csatornát is ellepték. A radaron, mint három, lassan úszó sziget, olyannak látszottak. Látványnak fantasztikus volt, de közöttük lavírozni már nem volt az! Lassíts, fordulj, gyorsíts, térj, lassíts, ez ment vagy háromnegyed órán keresztül, és közben Laci mondta a magáét, hogy miért most, miért itt van ez a csomó vitorlás... Azért bejöttünk.
A pilot beszállt, én készítettem pár klassz képet Cobh városáról, valami fantasztikus kisváros! Színes, egyemeletes házak, gyönyörű templom a domboldalban, a rakparton nevezetes bár: a neve Titanic, itt kötött ki és vett fel utasokat utoljára a szerencsétlen sorsú hajó, mielőtt nekivágott volna végzetes útjának.

A folyón hét mérföldet mentünk, elhaladtunk néhány apró település előtt. Az egyik mólójához egy fehér jacht volt kikötve. Azt mondja a pilot:
- Ezt a jachtot kibérelte egy német társaság egy hétre, de el se mentek, mert a móló másik oldalán álló kocsma igen megnyerte a tetszésüket. A tulaj meg boldog, mert nincs semmi költség, és a hajó hozza a pénzt.
Négyre érkeztünk, azonnal elkezdték belénk nyomni a finomított cinkércet.
Tizenegykor indultunk.
Állítólag, mert nyolckor lefeküdtem, és amikor felkeltem, már menetben voltunk.
Avilesbe megyünk, hétfőn érkezünk, a kirakás után Bayonne (francia), majd Goole (angol kikötő a Humberba ömlő Ouse folyón). Onnan már a Baltira megyünk, a kieli csatornán át, ott beszáll Hóki, Lucó hazamegy, mi pedig Rigába, hajógyárba.

2020. október 6., kedd

Spanyol marokkói konfliktus, és Kende Péter Orbánról... - MV Priwall 2, 7. rész

Július 8-12. hétfő-péntek, úton, Pasajes. Írom a naplóm, és valami furcsa történt: a betűket, a megírt szövegrészt "kijelöli" (shift + kurzorvezérlő nyíl) a program. A kis és nagybetűk összekeverednek, valami baj lehet! Elmentem a munkámat, és újra indítottam a gépet.

Nem indul!
Ugyanaz a hibaüzenet, ami a Lys Carrieren volt! Te jó ég, összeomlott a rendszer! Most mit csináljak?
Próbálom többször, végre elindul a Windows csökkentett módban. Lacival megbeszéltem, hogy a hajó használaton kívüli gépét összerakom a kabinomban, és arra kimentem az összes munkámat. Ez zömmel a fotóimra vonatkozott, de persze jó pár munkafájlom is volt, főleg a naplóim, meg a túlórák, az úti jelentések, személyzeti lista és egyéb nyomtatványok, ami miatt ő is azon volt, hogy mindent megtehessek a mentésre.
Sziklák a pasajesi bejáratnálKét napig csak tömörítettem, kiírtam lemezre, aztán átettem a hajó számítógépére. Okulva az előző hajón történteken, most itt volt nálam a Windows telepítő program, és a laptop utility lemeze is. Csak azt sajnáltam, hogy a Word és az Excel telepítő hiányában nem lesz szövegszerkesztőm. A setup gyűjteményemben azonban találtam megfelelőnek tűnő (easy office) programot, így bátran nekiálltam a formázásnak.
Betettem az indítólemezt, de egyszerűen nem fogadta el, hanem kiírta: a Windows indítófájljait kihagyja. Ha ő így, akkor én úgy: beírtam a format c: parancsot, és kiírta: hibás fájlnév. Majd szívszélhűdést kaptam. Nem tudtam megformázni a gépet!
Varázsoltam egy kicsit, és végül sikerült: letöröltem mindent. Újra be az indítólemez, és ugyanaz, mint az előbb: a Windowst akarta indítani, de persze mindig sikertelenül. Végül az 1478-ik próbálkozásra úgy indult, ahogyan kell az indítólemezzel, és elindítottam a telepítést.
Amikor először ért ahhoz a ponthoz, hogy újra indította a számítógépet, megint a rossz nyavalyát hozta rám! Csökkentett módban indult.
Arra jó volt, hogy a hajó gépéről a fájlokat visszaraktam.
Aztán az újraindítás után folytatta a telepítést, a következő újraindításnál megint csökkentett módban indult, a későbbi bekapcsolás után megint folytatta a telepítést. Vagy két napomba került, mire befejezte. Amint felraktam a képernyő illesztőprogramját, a probléma megszűnt, minden indításnál normálisan működött.
A pasajesi világítótoronyAztán a szövegszerkesztő problémát is megoldottam, a hajóét (Office 2000) installáltam, és most megint tudok írni, igaz az angol nyelvű Word nem ismeri a magyar helyesírást, és el se tud választani, de ez legyen a legnagyobb baj. Szoftverellenőrök ezt a részt ne olvassák el!
Ami a legfontosabb, írhatom tovább a könyvem!

Július, 12. péntek, Pasajes, horgonyon. Még mindig kint állunk horgonyon, de legalább megtudtuk, hogy holnap reggel bemehetünk, és vasárnap raknak ki.

Július 13. szombat, Pasajes. Kora reggel bejöttünk, nagyon szépen sütött a nap, azt hiszem, szép képeket készítettem.
Délután kimentünk a szakáccsal, vettem egy kis ezt-azt (zokni, csoki), megittunk két kocsmában két-két kört, és bejöttünk.Festoi tér a kikötobejárat elott

Július 14. vasárnap, Pasajes, úton, Santander. Reggel nyolckor nekünk estek, és délre el is felejtettük, hogy volt bennünk rakomány! Ilyen irdatlan markolót még nem is láttam (volna, ha először lettem volna Pasajesben)!
Este Santander.
A tévében egy fiatalembert mutogatnak - rendőrök között, és ahogyan elviszik -, meg a párizsi felvonulást, meg Jacques Chiracot. A pasi talán rálőtt?

Július 15. hétfő, Santander. Ilyen a mi szerencsénk: holnap fieszta lesz, a tengerészek védőszentjét ünneplik a spanyol kikötőkben, nem is dolgoznak, mi meg hajnalban elmegyünk.
Délelőtt kimentem vásárolni.
A berakás utáni draft survey gyorsan elkészült, s mivel a surveyor megvárta az ügynököt, és utána kivitték a fiúkat a városba, ezért volt kétszer tíz percünk beszélgetni. Kérdeztem, mi a konfliktus Spanyolország és Marokkó között?
Hát én még nem láttam senkit olyan felszabadultan röhögni, ahogy a fiatalember tette.
Tizenkét marokkói katona átevezett egy picuri, lakatlan, spanyol sziklára a marokkói partok közelében, kitűzték a zöldcsillagos vörös zászlót, és ott "kempingeznek". Itt meg az Európai Unió biztosítja a spanyolokat a támogatásáról, haditengerészet, meg tábornokok, meg minden a tévében!
Közben Cliontont is láttam az ifjú király esküvőjén(?). Csak feltételezem, mert annyira nem értem a tévét.
Lehet, hogy ez volt a nászajándék a katonák (esetleg részeg?) részéről. De az is lehet, hogy próbacukkolás, hogy lássák, mit szólnak a spanyolok, ha Ceutát és Melillát elfoglalnák az arabok.

Július 16. kedd, Santander, úton. Lucó ideadta dr. Kende Péter könyvét, aminek a címe: A Viktor. Természetesen a miniszterelnökről van szó.
Ahogyan ez már lenni szokott, ha valakinek nem kenyere a tárgyilagosság, akkor akarva-akaratlanul is elveti a sulykot, így aztán már nem tudom komolyra venni, viszont jókat vigyorgok az erőlködésén. Ugyanis az élet nem az, aminek szeretné beállítani: nincsenek az életben így ördögök (fideszesek) és úgy angyalok (szadeszesek - ez Kende úr szóhasználata a könyvben az SZDSZ-re), ahogyan bemutatja azokat akikről ír. Mindenki ember, jó és rossz tulajdonságokkal, legfeljebb az egyikben az egyikből több van! Az mindig hiteltelen, legalább is számomra, ha meg se próbál tárgyilagos lenni. Nyilvánvaló, hogy a könyvvel a megrendelő érdekeit kellett szolgálni. Ezt a könyvet pedig a 2002-es kampányra írta Kende úr: "Orbán Viktort ki kell csinálni" céllal.
Természetesen a könyv érdekes: mint tengerész sok minden történésből kimaradtam, és érdekes látni összefoglalva az eseményeket. Amíg vissza nem jöttem hajózni ('98 július 12.) addig se voltam képben, hiszen akkor dolgoztam: hajnal ötre jártam a Mahartba, és 11-re haza, és ami a kulisszák mögött zajlott, csak a "beavatottak" számára volt nagyon-nagyon kis részben ismert. Érdekes olvasni benne az egyik rokonunkról, aki hitelesen tudja majd értékelni a róla leírtakat. Persze nem a tényekkel van a baj. Hanem többek között azzal, hogy ami pozitív, azt is tudja negatívumként tálalni.
Egy példa:
Kéri László politológus - aki Orbán tanára is volt -, meséli:
Amikor Viktor miniszterelnök lett, suttogták róla, hogy sokakkal átváltott magázódásra. Egy könyvbemutatón Kéri készülődött, hogy jól beolvas neki, ha vele is elkezd magázódni. Amikor találkoztak, akkor Orbán azt mondja:
- Szervusz Laci, ne haragudj, nincs időm, rohanok, később beszélgetünk.
Ezután Kende leírja, hogy Kéri hogyan olvasott volna be Viktornak, ha magázódik. És nyilván ez, az utolsó mondat a részből, ez marad meg abban az olvasóban, aki nem érti, hogy mire megy ki a játék!
Persze nem vitatom a "tényeket". Elhiszem, amit Simicskáról (és másokról) ír, ha nem igaz, akkor majd ő (ők) perel(nek), de ezt viszont nem hiszem. Elhiszem, amit az Orbán papa vállalkozásáról ír, mert más tényeknek nem vagyok a birtokában. Persze a levonandó tanulságokkal együtt: a hatalom, a baráti és rokoni kapcsolatok mindig így működnek, ez volt 90-94 és 94-98 között is, és ez, és így várható most is.
Mert mindig emberek ülnek a bársonyszékekben, mindig lesznek közöttük hamisak és szélhámosok, ez nem a Fidesz kormány sajátja.

Címkék

8-as (1) 9/11 (1) adriai_járat (1) advent (1) ajándék (1) Aka (7) alert (1) anekdota (1) Aqaba (1) áramkimaradás (1) Aranykapu (1) Ászár (2) asszonyverés (1) átverés (1) babgulyás (1) Balázs Géza (1) Bálint Gazda (1) bálnavadász nóta (1) Baltic Ice (1) Bejrut (1) Béla kaftán (9) Berkeley Castle (1) bikaviadal (1) Bilbao (1) biznyák (1) bizonyítványok (1) black gang (1) Black Irish Band (1) blogregény (1) Boldog Karácsonyt! (1) Bonzsúr Indonézia (1) Bosun's Alphabet (1) Brunsbüttel (1) BUÉK (1) Buga Jakab (1) Bukarest (2) bulvár (1) bunkerolás (1) capstain shanty (1) cégvezető (1) cékla (1) cickafark (1) Ciprus (1) citromillatú muskátli (1) Clancy Brothers (1) Clavigo (7) Cobh (1) Corvus J (1) Costa Concordia (12) Costa Crociere (1) cukkini (2) Czakó Gábor (1) csatornaágyás (1) cserépkályha (1) csicsóka (1) Csopak (2) D.D.E.. (1) Dagenham (1) dalszöveg (1) David Coffin (1) Dávidházy András (1) ddr. Juba Ferenc (1) de Ruyter (1) december (1) delfin (1) dinnye (1) distress (1) dongás (1) DSC (1) Dubliners (1) Duisbuirg (1) Dumbrody (1) duna tengerjáró (1) Duna tévé (1) Edmond (1) EPIRB (5) Erdély (1) értékmentés (1) esküvő (2) Ete (1) EU (1) évforduló (1) Fabiola (1) Fairport Convention (1) Farbi (1) Farfaraway (1) farsang (1) fatalp (1) favágás (1) fekvőrendőr (1) félmilliomodik (2) fészbuk (1) Fiddeler's Green (1) Fluvius Kft (1) fogászat (1) fokhagyma (1) forecastle song (1) forróság (1) fotó (1) Fölszállott a páva (1) francia (1) fröcsözés (1) futball (1) fűszernövény (1) Garay Béla (4) gémél (1) Genova (1) Ger Loughlin (1) German Sky (1) GMDSS (3) görögdinnye (1) Greenore (1) gyümölcs (1) gyümölcsnap (1) hajókatasztrófa (1) hajós (1) hajósbál (1) hajózás (1) Hans Albers (1) Három királyok (1) havazás (1) házaló (1) hazautazás (1) Hévíz (1) hibajavítás (1) (1) hobbiparaszt (5) hobbyparaszt (5) hófúvás (2) Hóki (1) hőség (1) Humber folyó (1) humor (4) Husnes (1) húsvét (1) internet (1) ír népdal (1) Írország (1) Isartal (4) Izland (2) Jachtnavigátor (1) JFK Dunbrody (1) (1) Johnny Cas (1) kacsa (1) Kalóztámadás (2) karácsony (5) Karmöy (2) katalógusfeleség (1) Kécza Sanyi (8) kemence (2) keresés (1) kert (2) kínaikel (1) Kisbér (5) kivándorlóhajó (1) Kıbrıs (1) KK_döntő (1) komposzt (1) Kopervik (1) kórus (2) Kossuth (1) könyvkiadás (2) Közelről (2) Krétai vagyok (1) krumpli (1) kukorica (1) kütyü (1) kvargli (1) Labuan (1) Lackics (1) Láng Gépgyár (1) Le Havre (1) Legendás hajósok (1) lelked rajta (1) lettem (1) Levi (1) lirycs (1) Lys Carrier (1) Lyubov Orlova (1) M/S Bodrog (1) madár (1) madáretető (1) Magyar Nemzet Magazin (1) Magyarország szeretlek (1) mahart (8) Maláj (3) Marseille (7) másodvetés (1) Mayday (1) Mechanicy Shanty (1) mentés (1) mentőtutaj (1) Minarik László (1) Mini-Magyarország (4) Mini-Skanzen (2) MN Magazin (1) MOB (1) Moerdijk (1) Moha (1) mókus (1) Mostaganem (2) mr1 (2) ms radnóti (1) mustármag (1) műanyag palack (1) MV Clipper Caraibes (12) MV Humber (1) MV Isartal (48) MV Kambo (14) MV Lys Carrier (27) MV Lys Chris (46) MV Lys Chris2 (1) MV Petra (40) MV President (13) MV Priwall (21) MV Priwall-2 (13) MV RMS Andromeda (57) naan (1) Napl (1) Napló (323) Napló. MV Isartal (1) Naplü (2) nato (1) Navtex (3) New Ross (2) Niklas (8) Norbi (1) norvég (1) Norvégia (2) nosztalgia (1) novella (2) nyero (1) nyugdíjas_klub (1) óceánevezés (1) óceáni evezés (7) off hire (1) okostelefon (1) Oran (1) oregano (1) országok (1) Oslo (1) öntözés (1) összeütközés (1) padlizsán (1) Padua (23) palánta (2) paradicsom (1) patisszon (2) Pelyhecske (1) Pierre (1) pikírozás (1) pityóka (1) Plomin (4) pókháló (1) potyautas (3) president (2) president szarkeverés (1) Priwall-2 (1) pumping shanty (1) rabszolgaság (1) Rakonczay (8) rally (1) Rapid (1) Réde (1) rejtvény (1) Reményik László (1) Remlac (2) rendőrségi zsebkönyv (1) rendőrzsebkönyv (1) réni (1) Rijeka (1) Rolling Home (1) rubel (1) Santander (3) sárgabarack (1) sárgadinnye (1) SART (1) Sauda (1) Sex Bomb (1) shanty (29) Sharpness (5) shelter (1) Shenandoah (1) Shogun (1) Skinny Listers (1) spanyolország (1) sport (1) statisztika (1) Strzemionego! (1) Sunndalsöra (1) Svelgen (3) Swarzanegger (1) Szavak a hullámok hátán (6) Székesfehérvár (2) szemüveg (1) szépségkirálynő (1) Szeremley Huba (1) szilva (2) szilvalekvár (1) szilveszter (1) szótár (2) sztori (19) Szuezi-csatorna (1) T-Com (1) találkozó (2) tavasz (1) tél (2) tengeralatti kábel (1) Tengerészeti Világnap (1) Tengerészéveim (6) tengerésznóta (29) tengerésztörténet (1) tengeri körzet (1) térkép (1) The Dubliners (2) The Midshipmen Glee Club (1) The Pouges (2) The Seekers (1) Tisztás (1) TME (1) Tolkien (1) Tom Jones (1) tök (1) tört üveg (1) Tricolor (1) Trieszt (1) Tutajos (1) tűzdelés (1) újságcikk (1) Union Moon (1) univerzum (1) US shanty (1) Valencia (1) Van Damme (1) városok (1) Vasas (1) Velence (1) Veperdi András (6) vészhelyzet (14) vetőmag (1) vicc (1) video (8) videó (3) vihar (1) virágok (1) Vitéz (1) Vitold (1) víznap (1) voltam (1) Woody Guthrie (1) X faktor (1) zátony (1) zöldség (1)