MV Isartal - 47. rész, az írásról, Alainról, a Werder Bremenről

2003. május:

Június 3. kedd, úton. Hajnalban folytattam az írást. Már huszonkilenc oldalt írtam, hallatlanul élvezem. Még mindig a Hévízen töltött idő emlékeit bogozom.

Június 4. szerda, úton, Montrose, úton, Inverkeithing. Hatra kikötöttünk. Ritka alkalom: a négy testvérhajóból három összejött a kikötőben. A Dürnstein éppen rakodott, a Wachau pedig délután érkezett. Még a Maria D. hiányzott, és akkor ebből a típusból épült összes hajó itt lett volna. Egyébként a hajógyár e négy hajó felépítése után eladta a Rostocki Hajógyárnak a licencet, ott kettő épült belőle, majd Komáromba került a licenc, és Szlovákiában sorozatban gyártották.
Hat előtt tíz perccel kész volt a kirakás, dobj el mindent, irány Inverkeithing, fél tizenegykor horgonyt dobtunk.
Délután kiszaladtam, hogy valami innivalót vegyek, ha lemegyünk Spanyolba akkor kell majd napközben a folyadékpótlás. Hogy itt milyen fos üdítők vannak! A múltkor vettem egy-egy 3 literes narancslét és feketeribizlit. Olyan ocsmány édes volt mindkettő, hogy alig tudtam inni, pedig szeretem az édeset, ezt bárki megerősítheti a családból.
Fáradt vagyok, nem volt lelki erőm írni, pedig délután kitaláltam a beszúrás 2022-ből:  Na, milyen Isten vagyok témáját, de azért nem hagyott nyugodni a dolog, lezuhanyoztam, felfrissültem, és megírtam. (Beszúrás 2022.08.29-én: hogy én miket írtam akkor, úgy elolvasnám, de dunsztom nincs merre lehetnek! Sok-sok kék halált, drive errort, meg csomó mittudom én mit nem élt át sok írásom...)

Június 5. csütörtök, Inverkeithing. Horgonyon vettem át a szolgálatot éjfél előtt. Szolgálatban írtam. Hallatlanul élvezem az írást, élvezem az emlékeimet, sokkal több emlék él bennem, mint amit feltételeztem, elfeledett emberek bukkannak fel, elfeledett sztorik jönnek elő újra fiatal vagyok, Istenem milyen fiatal vagyok, milyen jó, hogy belekezdtem ebbe az emlékezésbe!
Reggel bejöttünk, elkezdtük a berakást, shifteltünk, mert jön a Werder Bremen. Nem a csapat, hanem egy őrült hajótulajdonos a csapatról nevezte el a hajóját. Holnap este kilenckor mehetünk el a dagálykor.

Június 6. péntek, Inverkeithing, úton. Viszonylag laza nap, jót aludtam, csak egyszer ébredtem fel éjszaka, hogy fejen állva alszom, úgy dőltünk. Tizenegyre beraktak, időben tudtam becsukni, mert már elkezdtünk dőlni. Megint 10 fok, rettentő kényelmetlen féloldalasan csinálni mindent.
Befejeztem a Hévíz történetét, most a Herendet kezdtem el írni.
Változtattam a stíluson. Már nem veszem sorra a kikötőket, hanem ahogy jönnek az emlékek. Az emberekkel kezdtem. Az öreg Csóka és Visky Sanyi bácsi (egy évvel volt fiatalabb, mint én most vagyok!), aztán jön a Gebines, és a többiek.
Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőr nyilatkozta: sokkolta az a tény, hogy semmiféle tömegpusztító fegyvert nem találtak Irakban. Felelőssé teszi az amerikai és angol hírszerzést, hogy teljesen félrevezették.
Szóval nincs terrorista kiképzőtelep, nincs tömegpusztító fegyver, de azért a háború Irak ellen igazságos volt.
Blair azt mondta: de az iraki nép szabad.
Először is, kezdetben erről szó se volt, ez senkit nem érdekelt, azért hergelték fel magukat, mert terroristákat, a zsidó-keresztény civilizációt fenyegető tömegpusztító fegyvereket feltételeztek Irakban.
Másodszor: ezután nem Szaddam nyomja el őket, hanem a multik. Semmi különbség. Ott is voltak, most is lesznek haszonélvezők, de az egyszerű arab életében szinte semmi se változik majd. És persze csak ők szenvedték el a háború szörnyűségeit.
Ali Abbas - reméljük, sokáig él majd - s élő emlékműve lesz az olajért való esztelen háborúnak. Ha valaki nem tudná, egyedül maradt a családjából egy bombatámadás után, és mindkét karját elvesztette. Most mutatják a rehabilitációját egy kuwaiti kórházból. Rettenetes!
Más: a brit posta márciustól kezdve megszünteti a postavonatokat.
A skót parlament építése botrányba kezd fulladni: a kezdeti 40 millió fontos költségvetés mára 375 millióra duzzadt. A konzervatív képviselő a liberálisokat vádolja, hogy lenyúlták a pénzt.
Tegnap idejött a Werder Bremen. Miután a rakpart "egyszemélyes", ezért a mi elejünk, és az ő hátuljuk jól kilógott a rakparttól.
Nos, ez áthághatatlan akadályt jelentett Alain számára. Ugyanis a másik hajó nem tudott járót készíteni, csak egy kötéllétrát lógattak le. Ezen pedig Alain nem közlekedik. Így "kibérelték" a mi irodánkat, és az orosz parancsnok jött át a papírokat intézni.
Elnéztem Alaint. Egy korty kristályvizet fogyasztott. Inni én szoktam. Alain háromnegyed kortynyit fogyaszt, de olyan előkelően tudta megejteni, hogy a királynőtől is tapsot kapott volna.

Június 7. szombat, úton. Nem hagy aludni! Reggel kilenckor keltem, de nem tudtam visszaaludni. Muszáj írnom a rekviemet. Így neveztem el: Rekviem a magyar tengerhajózásért. Délután úgy-ahogy befejeztem a Herendet. Ez más, mint a Hévíz története. Nem tagoltam kikötőkre, hanem emberekre.
Délután: Skócia - Németország 1-1. Nem igazán jó egyik csapatnak se. De nekünk végképp nem, nekünk az lenne jó, ha mi is versenyben lennénk a portugáliai szereplésért.

Június 8. vasárnap, úton. Hajnalban tovább írtam. Elkezdtem a Székesfehérvár motoros történetét. Érdekes ám írni! Érdekes megfigyelni, hogy milyen epizódok maradtak meg az emberben.
És még érdekesebb, hogy milyen hatással vannak rám. Kitör belőlem az indulat, és írom-írom. Írom a "feeling"-eket, és dühöngök, és sírok, és elmerülök a múltban. Megírtam az egyik legnyomasztóbb élményemet, a Székesfehérvérhoz kötődik. Kiírtam magamból, és képtelen vagyok folytatni, olyan ideges vagyok.
Nagyon várom, hogy mi lesz belőle, és főleg, mi lesz másnak a véleménye. És most nem apára, nem a családra gondolok, hanem kiadókra, irodalmi lapokra. Persze a család véleménye is érdekel. Mennék már haza, hogy halljam, lássam az érzéseket, indulatokat, amit kiváltanak. A rettenetes az lenne, ha semmit se szólnának.

Szolgálati közlemények:

Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok 2 című könyv. Ha érdekel lépj be a Fészbuk csoportomba, és ott minden információt megtalálsz róla, megrendelheted. A kötetben hajósok és tengerészek sztoriznak. Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban nem lesz kapható!



A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: - Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!!

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

MV Isartal - 46. rész, tv műsorok, napfogyatkozás...

 2003. május:

Május 29. péntek, úton. (2 nap) Azért éjszaka még nincs rövidgatyás idő a tengeren. Elkezdtem írni az első hajóm, a Hévíz történetét.

Egy kis lap- (és TV-)szemle

A leggyengébb láncszem ma este. Kérdés:
- Mennyi 7 x 7?
- Nem tudom.
Később:
- Mivel foglalkozik?
- Egyetemista vagyok.
- És utána?
- Bankban akarok dolgozni.
Ehhez nincs mit hozzátenni...

The Sun:
Óriási, 12 centis betűkkel hozza: Vége a brit nemzetnek! Ugyanis Tony Blair csatlakozni akar az euróhoz. A The Sun szerkesztőségi cikke felelősségre vonja, mert nem veszi figyelembe a nemzet érdekeit és a nép véleményét. Ezután Brüsszelből dirigálják majd Nagy Britanniát. (Most húzzák a levágott brit oroszlán fogait, mondom én.) Egy karikatúra is van a lapban: Blair egy iratot ír alá: Én, Tony Blair kijelentem, hogy átvettem az országomat. A háttérben a francia és a német nemzetet szimbolizáló alakok dörzsölik a kezüket, a Blair feje feletti képen Churchill eltakarja a szemét.
Egyébként a BBC se a régi. Ez az adó volt "maga a megtestesült igazmondás", legalább is így tudom. Mára a kormány szócsöve, az iraki háború érdekében iszonyú agymosást végeztek, most meg kezdik átvenni a szenzációhajhász kereskedelmi tévék mocskos, semmit se tisztelő stílusát.
Egy hadiözvegy tiltakozott levélben Tony Blairnél, és kérte tegyen valamit az ellen az ocsmány eljárás ellen, ahogyan a BBC mutatja elesett férje meggyötört holttestét.
Délután nagytakarítottam a hídon.

Május 30. péntek, úton, Montrose, úton. (1 nap). Június másodikán érhetünk Flushingba, kíváncsi vagyok, megyek-e haza? NEM VAGYOK valami boldog a billentyÛzetnek megint annyi és azzal se vagyok elégedett Amit ma addig irtam amig jó volt A laptop: AZ ISTEN VERJE meG EZT A ROHADT KOMPUTERT! EZ MÁR másnap irom? de egyúttal azt is jelenti? hogy több napos mosolyszünetet tart a billentyÛzet:::

Május 31. szombat, úton. (Lejárt a szerződésem) Reggel nem tudtam igazán aludni, így felkeltem, összeállítottam a laptopot, bíztam benne, hogy tudok írni. S lám: valóban! Gyorsan megírtam, amit tegnap délután kiötlöttem.
A hajnali őrség végén kelt fel a nap. Ezen nincs semmi meglepő, az azonban már igen, hogy előbb néztem, mint a lőtt medve, hogy valami nem stimmel: holdfelkelte van? Ráadásul újhold? Nagyon keskeny a sarló. De nem ezüst, hanem vérvörös! Hirtelen eszmélek! Elő a hajózási almanachot, megnézem május 31-ét: részleges napfogyatkozás, látható észak Angliában, stb. stb. Kilencven százalékban takarta a Hold a Napot!
Délután beszéltem az asszonnyal, biztosítottam, hogy június közepénél előbb nem számíthat rám, mert Flushing után megint Montrose, majd Inverkeithing, onnan valószínüűeg Bilbao lesz utunk.
Este folytattam a Hévíz történetét.

JÚNIUS

Június 1. vasárnap, úton. Érkezés Steenbankhoz: reggel öt óra, part mellett vagyunk nyolckor. Végre, valahára megkaptam apa levelét. Sok mindennek örültem: a verseinek főleg, a jó híreinek, az Isten molnára jó fogadtatásának, hogy a barátok, akik számítanak, szeretik. Hogy Bartis Feri jobban van, legalább is látszólag, ezt kérdezni is akartam telefonon, de elfelejtődött.
Ír Nimród elutazásáról. Azt mondja, véletlen ajándéka ez a sorsnak. Milyen furcsa: ami az egyiknek kemény, évekig tartó küzdelem, bukások, remények, visszautasításokkal teli évek leküzdése, hogy megvalósítsa az álmát, az a másiknak, aki csak a végeredményt látja, "véletlen szerencse". Nagyapa nem irigykedik, ő boldog, nagyon örül, hogy unokája megfogta az Isten lábát, és nyilván szerencse is kellett hozzá, hogy pont az USA-ba, hogy éppen Coloradóba jusson, ám az a fránya szerencse olykor-olykor segíti azokat is, akik nem restek tenni az álmaik megvalósításáért. Ha nekem annyi akaraterőm lett volna, mint a nagyfiamnak! De nyilván, sokan mások, akik a "véletlen szerencsét" látják csak, és "hogy nekem miért nincs ilyen mázlim?" szöveggel jönnek, azokat nyilván megeszi a sárga irigység.
Hát egye. Jól van ez így!
Ma huszonhét éve, hogy eljegyeztük egymást Encsikével.
Tizennyolc nappal előbb ismerkedtünk meg, s 73 nap múlva esküvő.
Szép, meleg nap, igazi nyári idő, rövidnadrág, trikó este tízkor így sétáltam a parton. A barbával vagyunk a házőrzők, a többiek a tengerészklubban.
Írom a Hévíz történetét. Bejrútot már befejeztem, Alexszal is végeztem, igazából még három nagyobb egység lesz: Pireusz, Réni, majd Velence.

Június 2. hétfő, Vlissingen, úton. Délelőtt a barba beszélt a Lys Chris parancsnokával. Érdekes híreket mondott: egy másik Lys Line hajó, a nevét nem jegyeztem meg, bement La Corunába, révkalauz nélkül, tett három kört, mire egy vontató befogta. Az orosz parancsnok merev részeg volt. Tizennyolcezer euró büntetést kaptak.
Bornholm szigeténél, ragyogó láthatóság, sima tenger és két hajó összeütközött. A műtrágyát szállító elsüllyedt, totálkáros volt a legénység. Nem kell találgatni a nemzetiséget: orosz. A másikon lengyelek, senki nem volt a hídon...

Szolgálati közlemények:

Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok 2 című könyv. Ha érdekel lépj be a Fészbuk csoportomba, és ott minden információt megtalálsz róla, megrendelheted. A kötetben hajósok és tengerészek sztoriznak. Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban nem lesz kapható!



A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: - Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!!

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

MV Isartal - 45. rész, a krikett mibenlétéről értekezem!

 2003. május:

Május 26. hétfő, Ghent. (5 nap) Ma többször be-beszúrtam a tegnap megírt szövegbe. Élvezem olvasni...
Délután kezdték a kirakást, csak holnap lesznek készen, dél körül mehetünk el. Sheerness - Montrose az utunk.
Ide írom, ahogyan befejeztem a Hogyan lettem tengerész című szöveget:
Amikor ezt a szöveget megírtam a belgiumi Ghent város kikötőjében rakodtunk. Skóciából hoztunk ócskavasat, és azt rögtön bárkába rakták.
A bárka kimondottan gyönyörű volt. Jókora példány, 110 méter hosszú, 12 méter széles, és 3064 tonna hordképességü. Szépen lefestve, minden csillogott villogott rajta, szép volt a szemnek, jó lehetett rajta hajózni. Kérdem a bárkagazdát:
- Hány éves a bárkája?
- Régi ez chief, 1973-ban építették, már harminc éves - válaszolja.
Tehát akkor gyártották, amikor hajózni kezdtem.
Este a barba kiment a matrózokkal a free shopba és a tengerészklubba.

Május 27. kedd. Ghent, úton. (4 nap) Reggel mögénk állt egy hajó. Egy rozsdatemető. Mint amilyen manapság egy orosz hajó. Igaz, a lobogó kambodzsai, de a legénység orosz. A hajó 1988-ban épült a DDR-ben, ezt a barba a következőképpen mondta: Deutsche Dunken Republik. Ha-ha-ha. Jó vicc. Előbb ki kell szótáraznom...
Persze nem ez a lényeg.
Ez a folyam-tengerjáró batár, mindössze 3,5 méter merülésű, hozott írd és mondd 1200 tonna ócskavasat, na honnan? Phnom Penh-ből, Kambodzsából! Hihetetlen!
Ha nem maffia pénzmosoda, akkor nem tudom, hogy mi.
És ami szintén hihetetlen: Gennagyij kérdése:
- Kambodzsa hol van? - ilyet kérdez egy tengerész! Fantasztikus!
Ja, a Devla rágja ki a komputer máját. Tegnap este összecsinálta a betűket, és nem tudtam írni, pedig lett volna mit, összeszedtem egy csomó mindent az agyam rejtett zugából a Hévizzel kapcsolatban, de ezeket úgyse felejtem el, később is megírhatom. Most pedig jó fáradt vagyok, ezért nem tudok, de nem baj, mert holnap sokkal fáradtabb leszek, és akkor majd azért nem tudok írni.
Nagyon vágyom a családom után!

Május 28. szerda, úton, Sheerness. (3 nap) Fél egy volt, amikor kikötöttünk. Jóval hamarabb érkeztünk, mint számítottunk. De legalább megvolt az éjszakánk.
Szép, meleg nap, rövidnadrágos idő, a helyiekkel semmi másról nem lehet beszélni, csak hogy milyen fájintos egy idő van itt a ködös Albionban. A barbára egy kicsit a frászt hozta, mert reggel kilencre, lévén Albion ködös, szépen beködölt. És miután neki is van engedélye, hogy egyedül jöjjön be Sheerness kikötőjébe, hát egyedül is kell kivinnie a hajót, hát volt sájze, meg jonge, meg mencs, de azért délre híre hamva se volt a ködnek.

Cricket ügyben offé vagyok

Meglátogatott minket a hollandnál is skótabb Ricky, persze, mert megint hoztunk bort Portugáliából és Spanyolországból. A babra vagy negyedórára magunkra hagyott, ezalatt megemlítettem, hogy a cricket az valami nagyon kínai játék a számunkra (persze nem csak úgy a levegőből szoptam a témát, az apropó az volt, hogy Ricky szomszédja egy profi cricket játékos).
- Na, majd én elmagyarázom, chief - virult ki a pasas, és nagy beleéléssel előadást tartott.
Szóval a következőkről van szó, a cricket lényege és a szabályok kvinteszenciája: a játékot két tizenegy fős csapat játssza. Többet nem tudtam megjegyezni. A szavakat értettem, de hogy mi is ez az izé, azt azért nem. Annyi azért megmaradt bennem, hogy hallatlan firnyákok vannak benne, mert például a dobó játékos a labda egyik oldalát megzsírozza (szabálytalan!) és ezáltal a pörgő labda falsot kap, s az ütővel felszerelt ellenfél csak néz, hogy az a fránya labda nem úgy pörög, pattan, ahogyan várja. És ami egy brit játéknál elengedhetetlen, hogy meglepje a gyanútlan kontinentális birkákat, engem meglehetősen megrázott az, hogy van egy, kettő, és ötnapos játék. Azaz a meccs öt napig is eltarthat. Ez valami olyan szituáció, amikor az egyik csapat olyan nagyon, de nagyon, rettenetesen nagyon vezet, hogy a másiknak már nincs esélye arra, hogy befogja, akkor elkezd sumákolni, és a labdát nem ütik el a francba, hanem csak izélik, szóval Ricky mutatta a mesterfogást, hogy a két kézzel markolt ütőt függőlegesen tartja, közben felveszi a kérdőjel jellegzetes pózát, és a labda lepattan róla valahova, és akkor nincs pont, és ez így megy napnyugtáig, aztán napkeltétől napnyugtáig (na, jó, nyilván meghatározott ideje van a napi adagoknak), és megint, öt napon keresztül, és akkor a végén amikor minden brit kivan már az unalomtól, mert úgy látszik az ő türőképességük cricket ügyben valahol az öt nap határán van, akkor a bíró azt mondja, hogy döntetlen, és mindenki boldog, hogy milyen hü de jót játszottak.
Hétkor jöttünk el.
Kivártam a Juve-Milan meccset, megnéztem az első félidőt, és úgy döntöttem, hogy egy unalmas BL döntő nem ér annyit, hogy fáradt legyek az őrségben, hát lefeküdtem. Egyébként döntetlen, büntetőkkel 3-2 arányban a Miláné a kupa. Igaz volt a hatalmas transzparensre írt szöveg, amit a Milan szurkolók hoztak: riconquistiamola, azaz visszahódítjuk.


Szolgálati közlemények:

Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok 2 című könyv. Ha érdekel lépj be a Fészbuk csoportomba, és ott minden információt megtalálsz róla, megrendelheted. A kötetben hajósok és tengerészek sztoriznak. Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban nem lesz kapható!



A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: - Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!!

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

MV Isartal, 44. rész - Rigáról, Jan szemével

 2003. május:

Május 22. csütörtök, úton, Inverkeithing. (9 nap - már egyszámjegyü a centi!) Hajnali egykor horgonyt dobtunk, fél kilencre kötöttünk. Utána csicsika.
Annyi sírós pofát még nem láttam, mint a mai déli híradóban, amikor a tegnapi meccs kapcsán felvételeket játszottak, amit különböző kocsmákban készítettek!
Beraktuk a nehéz ócskavasat, a baj csak az, hogy 5,1 méteres a merülési korlátozás, és a fenéken ülünk. Na, most mondd meg, mikor elég a rakomány, de úgy, hogy holnap ezer tonna fragmentet kell még hátra berakni.
Holnap meglátjuk mi lesz.
Beszéltem az asszonnyal, Nimród telefonált az Újvilágból, jól van, és ez a lényeg. Na, meg az, hogy az asszony megnyugodott. Persze a telefon nem ment könnyen. Négytől hívtam folyamatosan, kilenc után Szabolcs visszahívott, hogy most ért haza, de az édesanyja még nincs itthon. Kilenc óra húszkor hívott, eddigre végzett 85 tanmenet és napló egyeztetésével. Mert ezek a tanarak letanítják az öt órát, és rohannak haza semmit tenni...
Csókótassuk a kormányt.

Május 23. péntek, Inverkeithing, úton. (8 nap) Reggel hétre jöttek dolgozni, háromnegyed tízkor már lezuhanyoztam. A berakás többé-kevésbé sikeres volt, száz tonnával vettünk fel kevesebbet, mint a lehetséges.

plc

Valahol, a behajózásom után írtam, hogy a skótoknak önálló pénzük van, kiadja a The Royal Bank of Scotland plc, és nem tudtam, hogy mi az a "plc". Nos, ma megkérdeztem az ügynökünket (nem Alaint, mert ő szabadságon van, s a helyettese ráér ilyen piti ügyekkel is foglalkozni), tehát a plc: Public Limited Company, azaz káefté. Érdekes, hogy nemcsak ez a bank nyom pénzt, hanem például a Clydeside Bank is, és gondolom, még mások is. Ez nyilván megint valami brit specialitás, mert az Jantól tudom, hogy Jersey szigetének is saját pénze van.
Na, milyen okosak lettünk?
Most nem megy az írás, illetve a Szemétembert befejeztem, azt hiszem, végleges formába ráztam. Nem rossz...
Meg fejben fogalmazgatok, de hiába olvasok, nem jön a katt. Igaz, ezekben a számokban nincs is olyan eget-földet megrázó írás, vers. Bár a Jelenkor közli Tolnai Ottó verseit, azok nagyon tetszenek, gördülékenyen olvasom, és élvezem, de nagyon, bár más lehet, hogy hülyének nézne. Valami lelki rokonságot érzek vele és kicsit hasonló kifejezésmódja, mint több új írásomnak, úgy gondolom, valamiképp hasonlóan foroghat az agyunk. De "katt" tőle se jött. Egyelőre...

Május 24. szombat, úton. (7 nap) Csendes idő, sok esővel, felhővel, és kabátos hideg van. Hajnalban átdolgoztam a Postás címü írásomat. Azt hiszem, jobb lett.
Délelőtt nem tudtam aludni. Azt hiszem, tegnap este túlzottan kialudtam magam: 18.00-23.40-ig.
Kezdem a dolgaimat rendbe tenni, készülök a hazautazásra, majd jól pofára esek, és június végén keveredek ki erről a hajóról. (Most úgy vagyok, hogy minden megoldásnak örülök.)

Május 25. vasárnap, úton, Ghent. (6 nap) Tegnap este tízre érkeztünk Steenbankhoz, így éjfélkor már a pilotcseréhez készülődtek. Vlissingennél jött a belga révkalauz.
Megbeszéltük az irányt, a sebességet, aztán elkezdi szidni a törököket.
Valahogy nem állt össze a kép, még nyilván álmos voltam, mi köze a sebességünknek a törökökhöz. Persze hamar megoldódott a rejtély:
- Chief, a török énekes egy ponttal előzte meg a belgát, mi 12 pontot adtunk a törököknek, mert sok Belgiumban a török vendégmunkás... - És mondja, mondja, mondja.
Kiderült, tegnap este volt az Európai Dalfesztivál Rigából. Hát ez is kimaradt az életemből. Sokan nem tudják, hogy azért teljes értékü életet élek...

A legszebb városról

Apropó, Riga. Ennek kapcsán kiderült, mennyire más a nézőpontunk, mennyire másként nézzük a világot Jannal. Azt hiszem, fölösleges is vele bármilyen vitába keveredni, ez ok miatt. Az angol tévé adott két rövid tudósítást a lett fővárosból. Jan:
- Voltam Rigában, vagy százszor. Egy randa orosz város, semmi különös.
Én pedig a rövid képsorokban egy gyönyörű, történelmi városközpontot láttam. Ilyen hozzáállással teljesen érthető a legelső "összekülönbözésünk", amikor kijelentette, hogy a világ legszebb városa San Francisco. Hiába hoztam neki a példákat: Krakkó, Velence, Isztambul, Párizs, Sevilla - Budapestről most ne beszéljünk - mindegyikre csak legyintett.
- És ki állítja? - kérdeztem, mert érdekelt honnan az információja, ha ő se járt az amerikai városban.
- Egy amerikai újságíró... - volt az igazán meghökkentő válasz.
Nem az volt elképesztő, hogy egy patrióta amerikainak Frisco a legszebb, ezt el is fogadom, hanem az, hogy egy világlátott ember ezt el is fogadja, csak azért, mert "egy amerikai" újságíró mondja. Azt hiszem, Jan barátunknak Amerika-csodálat rögeszméje van.
És tegyük hozzá: ilyet állítani enyhén szólva nevetséges, mert a szépség kizárólag szubjektív kategória, ahány ember, annyi "legszebb" város létezik. És mind elfogadható, ha ez nem a többi lekicsinylését jelenti.
Sokkal boldogabb tengerésznek érzem magam, mint a lengyel szakács. Én rengeteg gyönyörű helyre eljutottam. De Rigába nem, még akkor se mertem kimenni, ha volt öt óra várakozási idő, a reptéren tavaly.
Hajnali fél ötre kötöttünk ki. Utána mindenki húzott aludni, én is, bár én voltam a legfrissebb, mert én hattól éjfélig aludtam, a többiek dalfesztiváloztak, aztán tízkor pilot, fél egykor pilotcsere, negyed háromkor zsilip, negyed ötkor kikötés.
A tízórai kávénál csak a barba és én voltunk, Jan reggel hattól a konyhában unatkozott, senkinek nem kellett a reggelije.
Délután szabad, hát leültem a szövegszerkesztő elé és elkezdtem írni, és csak úgy ömlött belőlem, minden előzetes elképzelés nélkül, ez azért is érdekes, mert napok óta azon töröm a fejem, mit kellene írni. És erre egyáltalán nem gondoltam. Főcím: Ami a naplómból kimaradt. Alcím: Készülődés a tengerre, s megírtam, hogyan lettem tengerész. Csuda jó! Valóban! És apa még azt mondta, hogy nem kell többet írnom a tengerészetről! Pedig lesz, az biztos, mert ezt folytatom, bizony! Sose gondoltam, hogy így, ilyen formában fogok írni, és ezt a formát kimondottan élvezem! És teljesen kimerültem az írásban, olyan vagyok agyilag, mint egy mosórongy... Csak ülök, ülök, és nem tudok semmit csinálni.


Szolgálati közlemények:

Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok 2 című könyv. Ha érdekel lépj be a Fészbuk csoportomba, és ott minden információt megtalálsz róla, megrendelheted. A kötetben hajósok és tengerészek sztoriznak. Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban nem lesz kapható!



A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: - Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!!

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

MV Isartal, - 43. rész, még messze a váltásom...

 2003. május:

Május 20. kedd. Ghent, úton. (11 nap) Hajnali négykor keltem, fél hétre beállítottuk a válaszfalat, hétre kész a kirakás.

Felnézek a matrózokra

Meg a parancsnokra, meg mindenkire, aki képes rá, hogy a raktárkereten rohangásszon, amikor a bulkheadet állítjuk be. Én helyettük is szédülök.
Pedig erről az oldalról nézve csak két méter és húsz centi magas, de a másikon! Több mint nyolc méter! Már attól a frászt kapom, hogy nézem őket (közben a hidraulikát kezelem, a raktártetővel visszük a bazi nagy válaszfalat, a mozgatás a gantry crane-nel az én feladatom, a képen látható egy ilyen híddaru, a raktár két szélén fut), ezek meg a magasban légtornásznak - Teichgraeber mindehhez még papucsot visel! - és közben persze dolgoznak. Nem is olyan könnyü kihajtani a billenő kereket a bölcsőjéből, valamiért beragadt, most éppen kétemberes feladat, és pajszer is kell hozzá.
Na, mindegy.
Csak az a baj, hogy ilyenkor rémképek gyötörnek, hogy valamelyik leesik, vagy véletlenül rosszkor nyúlok a hidraulika karhoz, és lazán lekotrom őket a magasból, ezért aztán ilyenkor jól eldugom a kezem a zsebemben, és rátámaszkodok.

Közirigység

tárgya vagyok! Mondjuk, az lenne szép, ha az eszemért irigyelnének, de sajnos csak a bögrémért. Van egy szép, hasas bögrém, van vagy négy decis, éppen kávé méretü, az alja jó széles, a pereme keskenyebb, hát éppen ideális a hajón, letehetem bárhova, sose billen fel, még rossz időben se.
Nos, tegnap kiderült, ezt irigylik tőlem!
Tegnap Edmondo vigyorogva jött be a free shopból:
- Chief, már nekem is van olyan bögrém, mint neked! - s veszi elő a nylon szatyorból. Valóban, pontosan olyan, még a hagymaleves receptje is rajta van. - Ez volt az utolsó darab, s én vettem meg! - dülleszti a mellét a pasas.
Na, most már ketten vagyunk szépbögrések!
Jön le a ghánai a járón, a szatyor koccan a korláton...
Mégiscsak egyedül nekem van ilyen klassz bögrém!
Reggel kilenckor indultunk. Amíg a zsilipre várakoztunk, meg amíg bent voltunk, azalatt háromszor totálisan bőrig áztam. A köztes időben szép nyár volt, meg kellemes, de enyhe tél, hatalmas széllel. Kint a folyón aztán egyenletesen fújt, nyugatról, jó erős, olyan, hogy kiszívja az ember agyát az orrán keresztül, ha kint áll a szélben. A hollandok becsületére legyen mondva, nem függesztették fel a pilotszolgálatot Steenbanknál (Wandelaar és Maas már nem dolgozott).
A pilot kiszállt, mi irányt változtattunk, és kezdődött a keljfeljancsi. Olyannyira, hogy az őrület! A vége az lett, hogy négykor feljött a barba, és leküldött. Úgyse tud pihenni, majd jöjjek egy kicsit előbb.
Azt mondja, reggel beszélt Kremersszel, ő hívta, hogy mi van velem, most akarok-e maradni még egy hónapot, az a baj, hogy nem tudtam pontosan kivenni a barba hebehurgya mondataiból, hogy mi is történt valójában, de a lényeg, azt hiszi, hogy Osokin másik hajóra megy, én meg maradok június végéig. Akkor is haza akarok menni (ez persze csak elméleti abajgás, afféle apu, vegyél fel...).

Gennagyij a bünös

Mondjuk nekem nem került semmibe, hogy elaludjak vacsora után. Még akkor is, ha valami veszettül csattogott valahol, egy évek óta meg nem határozható helyen. A kabin közepén úgy hallom, mintha hátulról, kintről jönne. A WC-ben, mintha a felépítményben futó hidraulikaoszlop belsejéből, az ágyamban, mintha a raktár végéből. A lényeg: valami fémes vacak csapódik jobbra-balra, valahol, lehet, hogy az asztrálvilágban, csak kihallatszik.
Fél tízkor valami sivít kegyetlenül.
Kiugrom az ágyból, hol vagyok, mi történt, hány óra van, hogy... mi... ki?
Végre elrendeztem agyamban az információkat, eltelt vagy egy perc, amíg rájöttem, hogy még van egy bő órám aludni, kinyomtam az alarmot a riasztó panelon (az is marha, aki a kabinomba tette), s mentem vissza alunni.
Sikerült.
Illetve majdnem, mert pár perc múlva, újra visít az a francos riasztó. Ki a jó fene szórakázik velem? Már a barba is lejött, mondja, nem tudja, ki csinálja az alarmot. Még nem volt fél tíz, visszafeküdtem. Úgy elaludtam, mint a sicc!
Tizenegykor váltottam le a parancsnokot.
Az alarm Gennagyij büne. Nem a parancsnok kabinjába, hanem hozzám kapcsolta a gépházi riasztást. Jön húsz dollárral.

Május 21. szerda, úton. (10 nap) Éjfélre teljesen elmúlt a rossz idő.

Munyókáról

Most jutott eszembe, hogy amikor Encsikével beszéltünk, kérdezte, honnan van a Munyóka ötlete? Vajon saját élmény? Vagy az egyik gyerek adta, amikor egyszer egy fakanalat kiszínezett? Ez utóbbira én nem emlékszem, de ez érthető, mert sok-sok mindenből kimaradtam a gyerekek életében.
Azt hiszem, az alap onnan jött, hogy egy gyereknek is megvannak a pici titkaik. Soha nem tudjuk meg, hogy mit jelent! A saját bevallása szerint ő se tudja, hogy mire használta ezt a szót kétéves korában. És a másik, hogy azon filóztam, ha lesz egy lányunokám, akkor majd készítek neki fakanálbabát... És a harmadik, hogy emlékeztem egy második osztályos korombeli betegségre, amikor a paplan alatt villanyvasútat játszottam építőkocka vonatokkal, két-két u-szöggel füztem a vagonokat szerelvénnyé, s tintaceruzával rajzoltam ablakokat rá, s hetekig megvolt a játékom! Mert a gyerekek kaphatnak bármiféle játékcsodát, sokkal jobban tudnak örülni a maguk eszkábálta pici randaságoknak (játékgyáros-szemmel randaságok ezek, mert nekik gyönyörüek!)
Hát ez lenne Munyóka nagy titka!

Gyerekszáj (vagy inkább tindzserszáj?)

Hallgatom reggel a Kossuthot. Határok nélkül címü müsort. Megemlékezés a nagyságos fejedelem vezette szabadságharcról. Riporter kérdezi az egyik (nyilván határon túli) kislányt:
- Ha akkor éltél volna, és férfi lettél volna, mit csináltál volna?
A (kissé együgyű, rávezető) kérdés eléri célját:
- Ha férfi vagyok, akkor elmegyek harcolni, mert engem is zavart volna a jobbágysors.
Aranyos, nem? Mivé lettek a hajdani fegyverre késztető, élet-halál kérdése ellentétek!

A váltásomról

Délután kérdem a barbát, mit is mondott pontosan Kremers?
- Osokin nem jön vissza, mert egy orosz hajóra száll be parancsnoknak, különben elveszti a parancsnoki képesítését. Viszont sok elsőtisztje várakozik behajózásra. Így aztán nem biztos abban, hogy maradhatok június végéig. - mondja barba, de hozzáteszi, hogy szerinte maradok.
Készpénznek is venném, ha ő lenne Kremers. Így csak arra van lehetőségem, hogy figyeljem a telexet, mikor jön az ukáz: haza kell menni. Ez úgy nagyjából minden kontinensre érkezés előtt érvényes, illetve Hollandia és Belgium jöhet szóba, mint váltó kikötő. Spanyolország és Portugália nem. Anglia meg nem a kontinens. Na, még csak az kéne a brit öntudatnak, hogy lekontinensezzem őket!
Este hatkor ágyba zuhantam, de az órát beállítottam, pardon a mobilt, fél kilencre. Akkor kezdődött a Porto - Celtic UEFA kupadöntő. A skótok mintha meg lennének őrülve! Nyolcvanezren utaztak el, csak azért, hogy a helyszínen nézhessék a kivetítőn a meccset.
Elbuktak. A második hosszabbításban a Porto belőtte a győzelmet jelentő harmadik gólt, így 3-2 lett az eredmény. Viszont a kép nem volt valami jó a kabinban, és a meccs se ígérkezett túl jónak az első negyedóra után, inkább az alvást választottam.
Nem kellett ringatni.

Szolgálati közlemények:

Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok 2 című könyv. Ha érdekel lépj be a Fészbuk csoportomba, és ott minden információt megtalálsz róla, megrendelheted. A kötetben hajósok és tengerészek sztoriznak. Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban nem lesz kapható!



A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: - Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!!

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

MV Isartal - 42. rész, egy kis bel(ga)politika...

 2003. május:

Május 13. kedd, úton. (18 nap) Ma egy éve adtam át a szolgálatot a lengyelnek a Lys Carrieren! Hamarosan, azt hiszem, sor kerül itt is rá.
És ami sokkal fontosabb: Ma huszonhét éve ismertem meg az én Encsikémet! Teledumáltam az agyát a kelet-afrikai felszabadító mozgalmakkal... Meg is lett az eredménye! Hál' Istennek.
Megyünk, és holnap érkezünk. Délben mentési gyakorlatot tartott a RAF mentőegysége. Két embert leeresztettek a deckre, és később kimentették őket.
Fáradt vagyok, agyilag is.
Az írás se megy, pedig délután kitaláltam valamit, nem tudom, hogy mit, csak írni lehet. Nincs erőm belekezdeni. Most a Szemétembert se folytatom. Persze aggodalomra semmi ok. Azt hiszem, túl álmos vagyok, már teljesen hozzászoktam az este hét-nyolc órás fekvéshez, már ragadnak le a szemeim, nem forog az agyam...

Május 14. szerda, úton, Montrose. (17 nap) Hatra kikötöttünk, utána mentem aludni, délben már alig volt bennünk rakomány, négyre ki is raktak, holnap hajnali fél kettőkor indulunk, így a kirakás után kimentem a Tescóba. Üdítő, gatya, joghurt, és jöttem is be. A Figueira da Fozban vásárolt hat doboz sörből még négy van, így azt most nem vettem.
Beszéltem Encsivel is, megérkezett - ma - a levelem, amit Flushingból adtam fel az érkezéskor. Milyen gyors most a posta Hollandiából.
Húz a derekam, nem merek vitézkedni, meg ok sincs rá.

Május 15. csütörtök, úton, Inverkeithing. (16 nap) Hajnali indulás, déli érkezés, este hatkor elmentek, és megint dőlünk, mint a hülye.
Álmos vagyok, fáradt vagyok, fizikailag is, agyilag is, időm lenne, és mégse tudok írni. Nagyon mennék haza, hiányzik a család.

Május 16. péntek, Inverkeithing, úton. (15 nap) Egész nap be se kapcsoltam a komputert. Ramaty idő, erős dőlés, rakodás, délutáni indulás.
Ez így azért nem igaz. Reggel hatkor keltem, hogy kinyissam a raktárt, éjszakára az erős dőlés miatt zárva tartottuk, és reggel hatkor még nem dőltünk, akkor kinyitottam. Utána megírtam a Szemétembert, s később már nem kapcsoltam be a laptopot.
Távirat jött Vassoulától, azt hittem, hogy a váltásom miatt, de nem, valahova ITF inspektor jön, ezért kell a menetrendünk.
Hát jöjjön.

Május 19. hétfő, Ghent. (12 nap) Ronda, esős idő. Úgy zuhog, mintha dézsából öntenék. Volt elektrikus, megcsinálta a hidraulika motort (kiiktatta a biztosítékot, magyarán áthidalta, mert kábelszakadás van valahol a gépház és hajóorr között. Fel kellene bontani a kábelcsatornát, és kicserélni, minimum egy napos meló).

Egy kis bel(ga)politika

A draft surveyor 11-kor érkezett, fél háromkor ment el, egy csomót beszélgettünk. Tegnap volt a parlamenti választás Belgiumban, ennek kapcsán kikérdeztem a választási rendszerről.
Egy fordulós.
Ami igazán érdekes: bevezették az öt százalékos küszöböt, és ennek az áldozata az egyik koalíciós párt lett, a zöldek. Valószínü, hogy abba buktak bele, hogy kiálltak a drogfogyasztás mellett (és egyéb marhaságaik is voltak). Nem rám tartozik a belga választók döntése, de amelyik magyar párt hasonlót akarna, az biztosan nem számíthat a voksomra.
Azt hiszem, az egy főre jutó kormány Belgiumban a legmagasabb. Van nekik: szövetségi kormányuk, a vallon nyelvterület, és a vallon tartománynak külön-külön. A flamandoknak is jár, de ők összevonták, ez már öt. A 60 ezres német kisebbség is rendelkezik saját kormánnyal. A brüsszeli területnek szintén jár egy. A pasi mindegyikre a government szót használta, és nem helyi önkormányzatról beszélt.
A flamand-vallon ellentét tovább él, legfeljebb csendesíteni lehet, megszüntetni nem. Meg kell, hogy mondjam, a szövegéből nem azt vetten ki, hogy keblére ölelné a vallonokat. Nem tudom, a belgákkal mi a helyzet? Azon meglepődött, hogy rákérdeztem, mi volt az oka a hatvanas évek végi zavargásoknak? (Pár helység, talán négy hol a vallon, hol a flamand területhez tartozott, és a másik fél mindig "zavargott", ez dióhéjban - égő házakra, emlékszem a híradókból, azért hagyhatott bennem mély nyomot, mert először figyeltem fel ilyen külföldi eseményre -, nyilván sokkal többet el lehetne mondani róla, de ahhoz, hogy megértsük, minimum belgáknak kellene lennünk, ha nem is flamandnak vagy vallonnak.)
Érdekesség: régebben a flamand és vallon szocdem párt két elnökkel rendelkezett, mára valahogy összevonják magukat. Északon (flamand terület) a kereszténydemokraták az erősebbek, a délieknek szükségük van rájuk, ha parlamenti párt akarnak lenni, délen a szocdemek erősebbek, rájuk a flamandoknak van szükségük, hogy felvehessék a politikai kesztyüt.
Erős a csak északon létező flamand blokk, ők azt hiszem erősen nacionalisták, délen meg van egy Le Penéhez hasonló pártocska, egy parlamenti hellyel.
Azt mondja a pasi, a helyhatósági választások jövőre lesznek (6 évenként voksolnak), ezen kívül az Európa Parlament képviselőire is külön választások vannak.
- Több választás nincs - mondta Mr. J. Geeroms, a draft surveyor - a királyt nem választjuk, elnökünk meg nincs.
Pedig milyen demokratikus lenne. Minden párt jelölhetne királyt, és hol szocdem királya lenne az országnak, hol kereszténydemokrata, de még kommunista is lehetne... (Szabadság, király elvtárs!)
Kaptam tőle egy rahedli internetcímet, persze mind-mind hajózási, lehet szépen bővíteni a www.hajo.lap.hu lapomat. Sok olyan oldalt kaptam, ahol hajók fényképei vannak, meg olyanokat, ahol a hajók mozgását lehet figyelni. Alig várom, hogy kipróbáljam a linkeket. jön, ezért kell a menetrendünk.
Hát jöjjön.

Május 17. szombat, úton. (14 nap) Reggel hatkor nézem a BBC híreit, Casablancában több robbanás 24 embert ölt meg. Borzasztó. Ki tudja, mit lehet tenni? Attól tartok, semmit. Az Al Khaida visszavág. És teljességgel kiszámíthatatlan, hogy hol! Persze mindenütt az idegen kolóniák, klubok, zsidó közösségi ház ellen támadnak.
A Channel 4 riportere emlékeztetett Hoszni Mubarak, egyiptomi elnök üzenetére, amit Bushnak címzett, mielőtt megindította volna az amerikai hadsereget: ha támadás éri Irakot, fennáll a veszélye annak, hogy több száz "új" bin Laden jelentkezik.
Késő este bedurrant az idő.

Május 18. vasárnap, úton, Ghent. (13 nap) Bár csak valóban 13 nap lenne vissza! Már nagyon mennék haza. Délelőtt fél tízkor keltettek, a zsiliphez érkeztünk. Alig mertem dolgozni a kötelekkel, húzott a derekam, attól féltem, hogy megroppan, és akkor nézhetek! Ráadásul nincs horgonycsörlő, a hidraulikamotor biztosítéka állandóan kiég, hármat cseréltünk, és nem lehet beindítani. Még jó, hogy holnap érkezik egy elektrikus, remélhetőleg megjavítja.
A zsilip után még két órát hajóztunk a csatornán.
Csendes nap délután, csak az a baj, hogy a barba kiment, én voltam a házörző.
Tévémüsor nem volt ma, mert mindenhonnan a parlamenti választás folyt. Hát még a pártok nevét se tudom értelmezni, talán az, amelyikben CD van, az kereszténydemokrata lehet. A Vlamm block talán flamand tömörülést jelenthet. Passz. A többi megfejthetetlen.
Bár nem hiszem, hogy valaki sokra menne az FkgP, vagy a Fidesz megnevezéssel, és az SZDSZ se mond semmit annak, aki nem beszéli a nyelvünket, így egy szó se érheti a derék belgák házatáját ezért.
Ezek képesek úgy szavazni, hogy egy komputerbe írják a szavazatukat, mert lusta dögök, hogy megszámolják. És úgy hogyan lehet belefirkálni a szavazólapokba, mi? És hogyan lehet követelni az újraszámlálást? Nem európai módszer. De nem is amerikai!

Május 19. hétfő, Ghent. (12 nap) Ronda, esős idő. Úgy zuhog, mintha dézsából öntenék. Volt elektrikus, megcsinálta a hidraulika motort (kiiktatta a biztosítékot, magyarán áthidalta, mert kábelszakadás van valahol a gépház és hajóorr között. Fel kellene bontani a kábelcsatornát, és kicserélni, minimum egy napos meló).

Egy kis bel(ga)politika

A draft surveyor 11-kor érkezett, fél háromkor ment el, egy csomót beszélgettünk. Tegnap volt a parlamenti választás Belgiumban, ennek kapcsán kikérdeztem a választási rendszerről.
Egy fordulós.
Ami igazán érdekes: bevezették az öt százalékos küszöböt, és ennek az áldozata az egyik koalíciós párt lett, a zöldek. Valószínü, hogy abba buktak bele, hogy kiálltak a drogfogyasztás mellett (és egyéb marhaságaik is voltak). Nem rám tartozik a belga választók döntése, de amelyik magyar párt hasonlót akarna, az biztosan nem számíthat a voksomra.
Azt hiszem, az egy főre jutó kormány Belgiumban a legmagasabb. Van nekik: szövetségi kormányuk, a vallon nyelvterület, és a vallon tartománynak külön-külön. A flamandoknak is jár, de ők összevonták, ez már öt. A 60 ezres német kisebbség is rendelkezik saját kormánnyal. A brüsszeli területnek szintén jár egy. A pasi mindegyikre a government szót használta, és nem helyi önkormányzatról beszélt.
A flamand-vallon ellentét tovább él, legfeljebb csendesíteni lehet, megszüntetni nem. Meg kell, hogy mondjam, a szövegéből nem azt vetten ki, hogy keblére ölelné a vallonokat. Nem tudom, a belgákkal mi a helyzet? Azon meglepődött, hogy rákérdeztem, mi volt az oka a hatvanas évek végi zavargásoknak? (Pár helység, talán négy hol a vallon, hol a flamand területhez tartozott, és a másik fél mindig "zavargott", ez dióhéjban - égő házakra, emlékszem a híradókból, azért hagyhatott bennem mély nyomot, mert először figyeltem fel ilyen külföldi eseményre -, nyilván sokkal többet el lehetne mondani róla, de ahhoz, hogy megértsük, minimum belgáknak kellene lennünk, ha nem is flamandnak vagy vallonnak.)
Érdekesség: régebben a flamand és vallon szocdem párt két elnökkel rendelkezett, mára valahogy összevonják magukat. Északon (flamand terület) a kereszténydemokraták az erősebbek, a délieknek szükségük van rájuk, ha parlamenti párt akarnak lenni, délen a szocdemek erősebbek, rájuk a flamandoknak van szükségük, hogy felvehessék a politikai kesztyüt.
Erős a csak északon létező flamand blokk, ők azt hiszem erősen nacionalisták, délen meg van egy Le Penéhez hasonló pártocska, egy parlamenti hellyel.
Azt mondja a pasi, a helyhatósági választások jövőre lesznek (6 évenként voksolnak), ezen kívül az Európa Parlament képviselőire is külön választások vannak.
- Több választás nincs - mondta Mr. J. Geeroms, a draft surveyor - a királyt nem választjuk, elnökünk meg nincs.
Pedig milyen demokratikus lenne. Minden párt jelölhetne királyt, és hol szocdem királya lenne az országnak, hol kereszténydemokrata, de még kommunista is lehetne... (Szabadság, király elvtárs!)
Kaptam tőle egy rahedli internetcímet, persze mind-mind hajózási, lehet szépen bővíteni a www.hajo.lap.hu lapomat. Sok olyan oldalt kaptam, ahol hajók fényképei vannak, meg olyanokat, ahol a hajók mozgását lehet figyelni. Alig várom, hogy kipróbáljam a linkeket.

Szolgálati közlemények:

Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok 2 című könyv. Ha érdekel lépj be a Fészbuk csoportomba, és ott minden információt megtalálsz róla, megrendelheted. A kötetben hajósok és tengerészek sztoriznak. Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban nem lesz kapható!



A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: - Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!!

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...2003. május:

Május 13. kedd, úton. (18 nap) Ma egy éve adtam át a szolgálatot a lengyelnek a Lys Carrieren! Hamarosan, azt hiszem, sor kerül itt is rá.
És ami sokkal fontosabb: Ma huszonhét éve ismertem meg az én Encsikémet! Teledumáltam az agyát a kelet-afrikai felszabadító mozgalmakkal... Meg is lett az eredménye! Hál' Istennek.
Megyünk, és holnap érkezünk. Délben mentési gyakorlatot tartott a RAF mentőegysége. Két embert leeresztettek a deckre, és később kimentették őket.
Fáradt vagyok, agyilag is.
Az írás se megy, pedig délután kitaláltam valamit, nem tudom, hogy mit, csak írni lehet. Nincs erőm belekezdeni. Most a Szemétembert se folytatom. Persze aggodalomra semmi ok. Azt hiszem, túl álmos vagyok, már teljesen hozzászoktam az este hét-nyolc órás fekvéshez, már ragadnak le a szemeim, nem forog az agyam...

Május 14. szerda, úton, Montrose. (17 nap) Hatra kikötöttünk, utána mentem aludni, délben már alig volt bennünk rakomány, négyre ki is raktak, holnap hajnali fél kettőkor indulunk, így a kirakás után kimentem a Tescóba. Üdítő, gatya, joghurt, és jöttem is be. A Figueira da Fozban vásárolt hat doboz sörből még négy van, így azt most nem vettem.
Beszéltem Encsivel is, megérkezett - ma - a levelem, amit Flushingból adtam fel az érkezéskor. Milyen gyors most a posta Hollandiából.
Húz a derekam, nem merek vitézkedni, meg ok sincs rá.

Május 15. csütörtök, úton, Inverkeithing. (16 nap) Hajnali indulás, déli érkezés, este hatkor elmentek, és megint dőlünk, mint a hülye.
Álmos vagyok, fáradt vagyok, fizikailag is, agyilag is, időm lenne, és mégse tudok írni. Nagyon mennék haza, hiányzik a család.

Május 16. péntek, Inverkeithing, úton. (15 nap) Egész nap be se kapcsoltam a komputert. Ramaty idő, erős dőlés, rakodás, délutáni indulás.
Ez így azért nem igaz. Reggel hatkor keltem, hogy kinyissam a raktárt, éjszakára az erős dőlés miatt zárva tartottuk, és reggel hatkor még nem dőltünk, akkor kinyitottam. Utána megírtam a Szemétembert, s később már nem kapcsoltam be a laptopot.
Távirat jött Vassoulától, azt hittem, hogy a váltásom miatt, de nem, valahova ITF inspektor jön, ezért kell a menetrendünk.
Hát jöjjön.

Május 19. hétfő, Ghent. (12 nap) Ronda, esős idő. Úgy zuhog, mintha dézsából öntenék. Volt elektrikus, megcsinálta a hidraulika motort (kiiktatta a biztosítékot, magyarán áthidalta, mert kábelszakadás van valahol a gépház és hajóorr között. Fel kellene bontani a kábelcsatornát, és kicserélni, minimum egy napos meló).

Egy kis bel(ga)politika

A draft surveyor 11-kor érkezett, fél háromkor ment el, egy csomót beszélgettünk. Tegnap volt a parlamenti választás Belgiumban, ennek kapcsán kikérdeztem a választási rendszerről.
Egy fordulós.
Ami igazán érdekes: bevezették az öt százalékos küszöböt, és ennek az áldozata az egyik koalíciós párt lett, a zöldek. Valószínü, hogy abba buktak bele, hogy kiálltak a drogfogyasztás mellett (és egyéb marhaságaik is voltak). Nem rám tartozik a belga választók döntése, de amelyik magyar párt hasonlót akarna, az biztosan nem számíthat a voksomra.
Azt hiszem, az egy főre jutó kormány Belgiumban a legmagasabb. Van nekik: szövetségi kormányuk, a vallon nyelvterület, és a vallon tartománynak külön-külön. A flamandoknak is jár, de ők összevonták, ez már öt. A 60 ezres német kisebbség is rendelkezik saját kormánnyal. A brüsszeli területnek szintén jár egy. A pasi mindegyikre a government szót használta, és nem helyi önkormányzatról beszélt.
A flamand-vallon ellentét tovább él, legfeljebb csendesíteni lehet, megszüntetni nem. Meg kell, hogy mondjam, a szövegéből nem azt vetten ki, hogy keblére ölelné a vallonokat. Nem tudom, a belgákkal mi a helyzet? Azon meglepődött, hogy rákérdeztem, mi volt az oka a hatvanas évek végi zavargásoknak? (Pár helység, talán négy hol a vallon, hol a flamand területhez tartozott, és a másik fél mindig "zavargott", ez dióhéjban - égő házakra, emlékszem a híradókból, azért hagyhatott bennem mély nyomot, mert először figyeltem fel ilyen külföldi eseményre -, nyilván sokkal többet el lehetne mondani róla, de ahhoz, hogy megértsük, minimum belgáknak kellene lennünk, ha nem is flamandnak vagy vallonnak.)
Érdekesség: régebben a flamand és vallon szocdem párt két elnökkel rendelkezett, mára valahogy összevonják magukat. Északon (flamand terület) a kereszténydemokraták az erősebbek, a délieknek szükségük van rájuk, ha parlamenti párt akarnak lenni, délen a szocdemek erősebbek, rájuk a flamandoknak van szükségük, hogy felvehessék a politikai kesztyüt.
Erős a csak északon létező flamand blokk, ők azt hiszem erősen nacionalisták, délen meg van egy Le Penéhez hasonló pártocska, egy parlamenti hellyel.
Azt mondja a pasi, a helyhatósági választások jövőre lesznek (6 évenként voksolnak), ezen kívül az Európa Parlament képviselőire is külön választások vannak.
- Több választás nincs - mondta Mr. J. Geeroms, a draft surveyor - a királyt nem választjuk, elnökünk meg nincs.
Pedig milyen demokratikus lenne. Minden párt jelölhetne királyt, és hol szocdem királya lenne az országnak, hol kereszténydemokrata, de még kommunista is lehetne... (Szabadság, király elvtárs!)
Kaptam tőle egy rahedli internetcímet, persze mind-mind hajózási, lehet szépen bővíteni a www.hajo.lap.hu lapomat. Sok olyan oldalt kaptam, ahol hajók fényképei vannak, meg olyanokat, ahol a hajók mozgását lehet figyelni. Alig várom, hogy kipróbáljam a linkeket. jön, ezért kell a menetrendünk.
Hát jöjjön.

Május 17. szombat, úton. (14 nap) Reggel hatkor nézem a BBC híreit, Casablancában több robbanás 24 embert ölt meg. Borzasztó. Ki tudja, mit lehet tenni? Attól tartok, semmit. Az Al Khaida visszavág. És teljességgel kiszámíthatatlan, hogy hol! Persze mindenütt az idegen kolóniák, klubok, zsidó közösségi ház ellen támadnak.
A Channel 4 riportere emlékeztetett Hoszni Mubarak, egyiptomi elnök üzenetére, amit Bushnak címzett, mielőtt megindította volna az amerikai hadsereget: ha támadás éri Irakot, fennáll a veszélye annak, hogy több száz "új" bin Laden jelentkezik.
Késő este bedurrant az idő.

Május 18. vasárnap, úton, Ghent. (13 nap) Bár csak valóban 13 nap lenne vissza! Már nagyon mennék haza. Délelőtt fél tízkor keltettek, a zsiliphez érkeztünk. Alig mertem dolgozni a kötelekkel, húzott a derekam, attól féltem, hogy megroppan, és akkor nézhetek! Ráadásul nincs horgonycsörlő, a hidraulikamotor biztosítéka állandóan kiég, hármat cseréltünk, és nem lehet beindítani. Még jó, hogy holnap érkezik egy elektrikus, remélhetőleg megjavítja.
A zsilip után még két órát hajóztunk a csatornán.
Csendes nap délután, csak az a baj, hogy a barba kiment, én voltam a házörző.
Tévémüsor nem volt ma, mert mindenhonnan a parlamenti választás folyt. Hát még a pártok nevét se tudom értelmezni, talán az, amelyikben CD van, az kereszténydemokrata lehet. A Vlamm block talán flamand tömörülést jelenthet. Passz. A többi megfejthetetlen.
Bár nem hiszem, hogy valaki sokra menne az FkgP, vagy a Fidesz megnevezéssel, és az SZDSZ se mond semmit annak, aki nem beszéli a nyelvünket, így egy szó se érheti a derék belgák házatáját ezért.
Ezek képesek úgy szavazni, hogy egy komputerbe írják a szavazatukat, mert lusta dögök, hogy megszámolják. És úgy hogyan lehet belefirkálni a szavazólapokba, mi? És hogyan lehet követelni az újraszámlálást? Nem európai módszer. De nem is amerikai!

Május 19. hétfő, Ghent. (12 nap) Ronda, esős idő. Úgy zuhog, mintha dézsából öntenék. Volt elektrikus, megcsinálta a hidraulika motort (kiiktatta a biztosítékot, magyarán áthidalta, mert kábelszakadás van valahol a gépház és hajóorr között. Fel kellene bontani a kábelcsatornát, és kicserélni, minimum egy napos meló).

Egy kis bel(ga)politika

A draft surveyor 11-kor érkezett, fél háromkor ment el, egy csomót beszélgettünk. Tegnap volt a parlamenti választás Belgiumban, ennek kapcsán kikérdeztem a választási rendszerről.
Egy fordulós.
Ami igazán érdekes: bevezették az öt százalékos küszöböt, és ennek az áldozata az egyik koalíciós párt lett, a zöldek. Valószínü, hogy abba buktak bele, hogy kiálltak a drogfogyasztás mellett (és egyéb marhaságaik is voltak). Nem rám tartozik a belga választók döntése, de amelyik magyar párt hasonlót akarna, az biztosan nem számíthat a voksomra.
Azt hiszem, az egy főre jutó kormány Belgiumban a legmagasabb. Van nekik: szövetségi kormányuk, a vallon nyelvterület, és a vallon tartománynak külön-külön. A flamandoknak is jár, de ők összevonták, ez már öt. A 60 ezres német kisebbség is rendelkezik saját kormánnyal. A brüsszeli területnek szintén jár egy. A pasi mindegyikre a government szót használta, és nem helyi önkormányzatról beszélt.
A flamand-vallon ellentét tovább él, legfeljebb csendesíteni lehet, megszüntetni nem. Meg kell, hogy mondjam, a szövegéből nem azt vetten ki, hogy keblére ölelné a vallonokat. Nem tudom, a belgákkal mi a helyzet? Azon meglepődött, hogy rákérdeztem, mi volt az oka a hatvanas évek végi zavargásoknak? (Pár helység, talán négy hol a vallon, hol a flamand területhez tartozott, és a másik fél mindig "zavargott", ez dióhéjban - égő házakra, emlékszem a híradókból, azért hagyhatott bennem mély nyomot, mert először figyeltem fel ilyen külföldi eseményre -, nyilván sokkal többet el lehetne mondani róla, de ahhoz, hogy megértsük, minimum belgáknak kellene lennünk, ha nem is flamandnak vagy vallonnak.)
Érdekesség: régebben a flamand és vallon szocdem párt két elnökkel rendelkezett, mára valahogy összevonják magukat. Északon (flamand terület) a kereszténydemokraták az erősebbek, a délieknek szükségük van rájuk, ha parlamenti párt akarnak lenni, délen a szocdemek erősebbek, rájuk a flamandoknak van szükségük, hogy felvehessék a politikai kesztyüt.
Erős a csak északon létező flamand blokk, ők azt hiszem erősen nacionalisták, délen meg van egy Le Penéhez hasonló pártocska, egy parlamenti hellyel.
Azt mondja a pasi, a helyhatósági választások jövőre lesznek (6 évenként voksolnak), ezen kívül az Európa Parlament képviselőire is külön választások vannak.
- Több választás nincs - mondta Mr. J. Geeroms, a draft surveyor - a királyt nem választjuk, elnökünk meg nincs.
Pedig milyen demokratikus lenne. Minden párt jelölhetne királyt, és hol szocdem királya lenne az országnak, hol kereszténydemokrata, de még kommunista is lehetne... (Szabadság, király elvtárs!)
Kaptam tőle egy rahedli internetcímet, persze mind-mind hajózási, lehet szépen bővíteni a www.hajo.lap.hu lapomat. Sok olyan oldalt kaptam, ahol hajók fényképei vannak, meg olyanokat, ahol a hajók mozgását lehet figyelni. Alig várom, hogy kipróbáljam a linkeket.

Szolgálati közlemények:

Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok 2 című könyv. Ha érdekel lépj be a Fészbuk csoportomba, és ott minden információt megtalálsz róla, megrendelheted. A kötetben hajósok és tengerészek sztoriznak. Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban nem lesz kapható!



A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: - Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!!

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

MV Isartal - 41. rész, fodrászkaland

 2003. május:

Május 7. szerda, úton, Figueira da Foz, úton. Jó viharos időben érkeztünk, szerencsére északi, északkeleti szél volt, és így a kikötőben nem jönnek be a hullámok, mert ugye a decemberi naplóban leírtam, hogy milyen viszontagságos akkor a helyzet.
Megérkeztünk, kikötöttünk, volt sájze, meg jonge-jonge, de azért minden OK.
Na, most tessék leülni, és megkapaszkodni, mert különben...
Kimentem a városba!
Na?!
Persze csak egy órára, mert mindjárt indulunk (jó ha késő este), de nem is kellett több idő, mint másfél óra, az alatt el lehet intézni a bevásárlást és a fodrászt.
Megvettem egy halom üdítőt, aztán kerestem egy fodrászüzletet. Találtam is. Bemegyek.
- Bom dia - köszönök, bólintás.
Leteszem a cekkereimet, és kérdem, hova ülhetek, mert mindhárom fodrászszék üres. Az egyik fazon a középsőre bök.
Leültem. És ültem. És tévéztünk, és elvoltunk. VÉGE valaMILYeN MecCSneK MegKérdiK: mIT AKAR? LOVaT PakTOLTATNI MONDanÁM ha tudnéK annyira portugálul de nEM igy kIOLVaSOM a TudomÁNYT AZ ÁRJEgyzékRőL: corte simples EZ eGYSZeRÛ HAJVÁGÁst jeleNt tÉvÉZÜnK olvasnak almát esznek, jól elvagyunk ám!
Végre az egyik odajön, miután megette az almáját és igazán helyre frizurát rittyentett.
Mindezt tette nyolc euróért.
AnnYIÉRT LEHET IS.
HA valaki nem vette volna észre, megint a billentyüzet...
Beszéltem Szabolccsal és Encsikével is. Nimród szép csokrot küldött Anyák Napjára, és telefonált is.

Május 8. csütörtök, úton. Jó ramaty időben hajózunk éjfél után, az üres hajó nem szereti a hosszú hullámokat, hát le kell venni a sebességet.
Délután befejeztem, kiolvastam a Hitel áprilisi számát. Érdekes, de egy verseskötet kritikája (Szikora János: Ablakomban kutya ugat) alatt jött a katt. Három Szuburbánus dekameron téma, majdnem nekiálltam a hídon, de most, hogy írom a naplóm, látom, hogy hagynom kell még érni majd mindegyiket...
Azért egyet megírtam, a Krétai vagyok címüt. Pedig nem is akartam. És persze egészen másra sikeredett, mint amilyenre akartam. Öt perc alatt kirobbant belőlem, nyilván ki akart jönni, ilyen elementáris erővel még nem írtam semmit.

Május 9. péntek, úton. Az idő megjavult, de azért az északnyugati holthullámokon szépen billegünk.
Kiolvastam a Mozgó Világ áprilisi számát. Inkább társadalmi-kulturális, mint irodalmi folyóirat, persze azért van benne vers, Horváth László Nagypapa verse jópofa, azért érdekes, mert a pasi veresegyházai tanár. Két tanulmány foglalkozik a kormány viselt dolgaival, enyhe kritika mellett megelégedéssel szólnak. Az egyik viszont sok ötletet adott a tervezett könyvemhez.
Ja, és megírtam a Sivatag címü szuburbánust.

Május 10. szombat, úton. Azt mondja a barba, hogy egy német turista buszt elgázolt egy vonat a Balaton közelében, 39-en haltak meg.

Május 11. vasárnap, úton, Flushing. (20 nap van hátra a szerződésemből) Elkezdtem írni a Szemétember címü novellámat és fél oldal után oda a billentyüzet! Sírni tudnék... Ez már így megy majd? Borzasztó!
Fél hétre kötöttünk ki Vlissingenben holnap kezdik a berakást. Ennyi, nem tudok többet ma írni.

Május 12. hétfő, Flushing, úton. (19 nap) Fárasztó nap volt. Hattól egész nap talpon, de mondjuk nem telt el "haszontalanul", egész nap a Szemétemberen morfondíroztam. Egyre jobban kezd kialakulni. Milyen lesz? Meglátjuk...
Az a pilot jött, hogy kivigyen Steenbankig, aki a múltkor este itt volt, és csak reggel nyolckor indultunk. Szimpatikus pasas. A környékről beszélgettünk. Én hoztam szóba van Ruyter kapitányt, és innen már könnyen ment a beszélgetés.
Elmondta, hogy régen a Schelde régi torkolatán folyt a hajózás, és Middelburg volt a vámszedőhely, ha a hajók Antwerpenbe igyekeztek. A város ebből gazdagodott meg. Middelburg ma (ahogy a neve is mutatja) a földnyelv közepén van, hajózásnak nyoma sincs. Egy nagy földrengés, majd szökőár elzárta a folyótorkolatot, de ugyanakkor megnyílt a mostani, és Vlissingen került a torkolatba, s kezdett fellendülni a hajózás a városban. Ez pedig történt 1240-ben, a XIII. században! Flushing volt a keletre induló hajók kikötője, Indonézia, és a Holland Indiákba. A Társaság is itt székelt.
Megmutatta a II. Világháborús emlékmüvet Westkapelle mellett, ahol szövetségesek szálltak partra ott ma egy tank áll.
Készítettem pár fotót a városról, mert lehet, hogy már nemigen lesz alkalmam, ha május végén, június elején hazamegyek. Pedig napsütésre vártam eddig, és most se volt.
A dünék, a beach felkészültek a nyárra. Tizenkét kilométer hosszan megtisztították a piszoktól, már kint vannak a bungalowk és a szezonra bérelhető öltözőkabinok. Hideg volt ma, így csak páran lézengtek, egy horgász anorákban, combigcsizmában fagyoskodott a vízben állva.
Terrorista támadás érte Rijadban a külföldiek kolóniáját, a halottak számáról ellentmondó hírek érkeznek, de a brit sajtó szerint 91.
Ki kellene belezni az összes terroristát. De hadsereggel egy országra támadni, mert terroristákat feltételezek ott, lehetetlen. Az ugyanolyan törvénytelen akció. És akkor nincs megállás, mint ahogyan ez ma kiderült.


Szolgálati közlemények:

Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok 2 című könyv. Ha érdekel lépj be a Fészbuk csoportomba, és ott minden információt megtalálsz róla, megrendelheted. A kötetben hajósok és tengerészek sztoriznak. Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban nem lesz kapható!



A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: - Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!!

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...