2014. február 27., csütörtök

Szakács, kaja, séta... - MV Padua (8)

Október 6. Kedd. úton. Aradi vértanúk. Én emlékszem rájuk, a többieknek fogalmuk sincs róla, hogy milyen nap van ma...

A szakács

Mint említettem már, jó fej. Kiváló szakács. Az első, aki a hajón saját kreációt tálal fel. Volt egy rakott nokedlije: túróval, fűszeres tejföllel és csíkokra vágott, pirított pulykacombbal. Reszelt sajt a tetejére, és mehet a sütőbe. Ma estére darált húsos, gombás, sajtos töltelékkel tölti meg a vékony kelt tésztát, és olajban süti ki. Szabad idejében állandóan a Magyar Konyhát olvassa. Hozott vagy ötven példányt...
Otthon ki kéne menni Pilisvörösvárra, és benézni a Wieszt bácsi kocsmájába. Ugyanis a szakács minden kikötőben, amikor visszatért a kocsmalátogatásból, elmondja, hogy milyen szuper hely. Az öreg egy kicsit alacsonyabb mint én, és százötven kiló. Pirospozsgás sváb. Sokféle búzasört árul, füstölt libamellet és combot ad ropogósra sült csülökkel a vendégeknek, és finom házi bora van. Még Németországból is járnak hozzá a disznósajtjáért, és a hurkáit is meg lehet kóstolni. Árpi, valami eltartási szerződésből adódóan, kiköltözik Vörösvárra, és egyáltalán nem sajnálja Óbudát, pedig lelkes lokálpatrióta.
Azt hiszem, lesz mit mesélnie az unokáinak. Az eddigi élete nem nevezhető unalmasnak. Tizennyolc évesen kilógott Ausztriába, hogy meglépjen a katonaság elől. Másfél évig várta, hogy Kanadába mehessen, közben ő volt a junior a lágerben. Dolgozott kicsit Bécsben is, üzlet előtti "gyerebe magyar" ajtónálló volt. Amikor hazajött, két hét múlva a seregben találta magát. Dolgozott mindenféle munkahelyen. Szakácskodott, volt rulett- és black jack krupié. Éjszakai portás volt egy diszkóban, ahova albán és szerb nehéz fiúk jártak.
Később gondolt egyet, és kiment Dél-Afrikába. Persze legálisan, útlevéllel. úgy gondolta, ha bejön valami jó munka, akkor kint marad. Egy haverja hívta, aki közben lelépett Dél Afrikából, és mire Árpi megérkezett, csak hűlt helye volt. Meló után nézett, és beállt röntgengép szerelőnek egy magyar fiatalember mellé. Adogatta a szerszámokat, elment szendvicsért, kóláért. Akkor rúgták ki, amikor a főnök vitte el magával, és mondta, hogy állítsa be az egyik kórház készülékét.
A légiót még nem próbálta, de nem is akarja.
Most Kubába akar menni, vagy Ausztráliába, ott veri el a mostani keresetét. Egyedülálló, teheti. Mulatni nagyon szeret, bírja is a piát. Genovában kiment a matrózokkal, amikor visszajöttek a hajóra egyáltalán nem volt szomjas senki. Háromig még ittak, a többiek kifeküdtek, Árpi pedig reggelig beszélgetett velünk - szolgálatban voltam reggel hatig -, és után a teljes napot lezavarta úgy, hogy meg se látszott rajta az éjszakázás, és az ital. Persze egy kicsit "fáradt volt".
Este a srácok kimentek, én meg alig mertem elaludni, mert féltem, hogy felkeltenek majd érkezéskor... Ráadásul még azt is álmodtam, hogy Karcsi bejött hozzám a kulcsot keresni. Szerencsére csak álom volt.

Október 7. szerda. Barcelona. úton. Tizenegykor kezdték a kirakást, négykor már befejezték. Hát ezzel a vasrakománnyal nem időzünk napokat a kikötőkben... Randa időnk volt, este kilenc körül nagyon mozogtunk, ráadásul úgy, ahogyan nagyon nem szeretem: a hajó csavarta magát, és a fara közben hol lezuhant, hol felrántotta... Éjfélre jobb lett az idő.
Kikötőben most a Training Manualt csinálom. Ez egy kézikönyv, amiben benne van minden biztonsági felszerelés, és a használatuk leírása. Jól megszerkesztették. Kinyomtattak egy általános részt, a hajón pedig bele kell vezetni a speciális dolgokat: milyen típusú mentőcsónak van, hol helyezték el, hogyan kell kezelni. A tűzoltó rendszer, a kézifáklyák és minden benne van. Ha másra nem, arra mindenképpen jó, hogy alaposan megismerem, hol mi van a hajón, mert az mégis más, ha az ember kézbe vesz mindent, leellenőriz, mintha csak benéz a raktárba, és megállapítja: itt vannak a kézifáklyák...
Már harmadszor csinálom. A Mahartnál a MV Kőrösön az egészet magam írtam, és rajzoltam! Az dög nagy munka volt. A barbát meg is dicsérték érte...!

Október 8. Csütörtök. úton. Szép időben haladunk, ide még tegnap viharjelzést adtak. Távirat jött a sevillai ügynöktől, hogy kedden reggel kezdik a kirakást, hétfő ünnep. Mi meg holnap éjfél körül érkezünk, lehet, hogy horgonyon állunk három napot? Azt se nagyon bánnám, de jobb lenne Sevillában időzni! (Az viszont pénzbe kerülne...)

Október 9. Péntek. úton. Ma is jó időben hajóztunk, legalább is a hajnali őrségem alatt. Tegnapelőtt este valami nyavalya tört rám, lehet, hogy egy csípőideg rakoncátlankodik, ha belenyilall, akkor jobb combcsont forgójából indul ki és belenyilall körben a derekamba. Ilyenkor pár percig úgy tudok csak állni, mint egy kérdőjel, de oldalirányban meggörbülve...
Délután folytattam a Zümzümbogár kalandjait, és megint úgy jártam, hogy éjfél előtt nem tudtam pihenni, mert állandóan azon járt az agyam. A szolgálatban meg dög fáradt voltam. Az Alborán tengeren hajóztunk (Gibraltár után van egy tölcsérszerű szakasz, a spanyol partok és Afrika között, egészen Orán és a spanyol csücsökig tart), Trafalgar alatt adtam át az őrséget. Végig gyönyörű időnk volt, ez most lényeges kérdés, mer ebben az évszakban szokatlan, így a Lion-öbölre (a spanyol-francia partoknál a kanyar) 8-9-es vihart jelez a meteorológia.

Október 10. Szombat. Guadalquivir torkolat, horgonyon. Már 110 oldalt megírtam a kötetből, nem hiszem, hogy sok van hátra. Most - remélem csak időlegesen - úgy érzem, hogy kifogytam az ötletekből. Csak azt tudom, hogy mi lesz a két utolsó rész tartalma.
Délben azzal fogadott a Maci, hogy négykor indulunk, és felmegyünk Sevillába. Hurrá. Két nap rakodás nélkül, ráadásul ilyen klassz helyen. Ki kéne menni az és megnézni, hogy hol volt a Sevillai Expo. Érdekelne a Makovecz ház, és a hullámvasút. Hogy miért éppen az? Mert annak idején a MV Padua szállította a spanyol városba. (100 márkát fel kell vennem, de nincs szándékomban elkölteni, hanem tartalékolok a jövőbeni spanyol kikötőkre, lásd az indoklást Fos sur Mernél) A barba azzal köszönt el ebédnél, hogy viszlát hatkor. Ezt hallaná egy magyar parancsnok! A hajó indul, ráadásul folyón navigál, és a captain nincs a hídon!
Mindezek ellenére el tudtunk indulni, sőt meg is érkeztünk. Jó messzire állunk a várostól. A folyón videóztam, de nem estem olyan hibába, mint a Dunán, amikor fél órás felvételt csináltam.
Este meglepett a Maci: holnap reggeli kilenckor, szabadnapot kaptunk, mindenki oda megy, ahova akar.

Október 11. Vasárnap. Sevilla. Délelőtt írtam (most természetesen a Zümzümbogár kalandjait), de nem tudom, hogy mi lesz ezzel a résszel a továbbiakban? Feldolgozom a dombóvári élményeimet, és ez legalább duplája lesz terjedelemben, mint az eddigi részek. A másik gondom ezzel, hogy egyáltalán beillesszem-e a többi közé?

Sevilla

Ebéd után kimentem. Jó messze van a kikötő a várostól. Természetesen gyalogoltam. Ahogy a parkon keresztülvágtam, sok új épületet láttam, amit a volt EXPO területéről hoztak át, és most a Sevillai Egyetem különböző intézményeit helyezték el benne. Így Guatemala, Mexikó, Uruguay pavilonjai most a várost díszítik.

Santa Maria de la Sede katedrális

Az óvárosban a Miasszonyunk katedrálist kerestem, és milyen szerencsém volt: 700 pezetát megspóroltam, lévén ingyenes a belépés (nem tudom, hogy a vasárnap miatt, vagy a három napos ünnep tiszteletére?). Ilyen belső szerkezetű katolikus templomot még nem láttam. A szokásos forma, a tengelyesen szimmetrikus, főhajós és kettő vagy négy oldalhajós megoldás. Ez öt hajóból áll, de a középsőt öt egyforma részre kell képzeletben osztani. Az elsőben a hívek számára van hely, a főoltár mögött. A második ötödben van a főoltár. A következő, azaz a középső ötöd a főrangú híveké lehetett, akik az oltárral szemben ülhettek vagy állhattak, mert padot nem láttam a katedrálisban. Mögöttük a negyedik ötödben, a főoltár felé nyitva a barátok kórusa. A főoltár jobbról és balról vasrácsokkal védett, akik közel álltak hozzá, azok láthatták a ceremóniát. A kórus három oldalról zárt, csak az oltár irányában nyitott. A kórust két oldalt egy-egy hatalmas orgona választja el a két mellette levő hajótól, és a főoltárral ellentétesen egy mellékoltár határolja. Az utolsó ötödben szintén a hívek tolonghattak, innen nyílt a főbejárat. Lenyűgöző, monumentális építmény, és sajnos nagyon málladozik. Megnéztem a kincstárat is, és jót pihentem, mert a turisták számára rengeteg műanyag széket helyeztek el.
Az építését nem kapkodták el: 1401 -ben fogtak hozzá, és 118 év múlva már kész is volt, azaz 1519-ben.
Utána elindultam, hogy kimegyek a volt EXPO területére. Közben találkoztam a szakáccsal, és a matrózokkal. Elmentek sörözni, de nem tudtam lépést tartani velük, lemaradtam, és egymagam ültem be egy bárba. Egy órát pihentem, majd jókora gyaloglás után a 6-os buszra szálltam, s irány az EXPO... A bejáratánál van a Hajózási Pavilon, már csak ezért érdemes volt kijönnöm. Láttam Thor Heyerdal balsafából épült hajójának mását, amivel Peruból a Húsvét-szigetekre hajózott, és Magellán Naô Victoria nevű picinyke - lélekvesztőnek is kicsi - hajóját, amivel megkerülte a Földet. Tökös manus lehetett, ha ezzel az alkotmánnyal útra kelt...
Itt is megittam egy sört, sajnos a magyar pavilont nem találtam. Talán rossz helyen kerestem, mert azt mondják, megvan. Busszal visszamentem a központba, beültem egy helyre kis étterembe, és megvacsoráztam. Gazpacho Andaluzt ettem, hideg zöldséglevest, és calamares fritost, azaz kalamárit salátával. Hozzá vino tinto: vörösbor.
Utána beszéltem Encsivel. Nagyon hiányoztak...

Október 12. Hétfő. Sevilla. Ma van a spanyol nemzet világnapja, ezen a napon érkezett meg Kolombusz - anno dacumal -, Amerikába. Minden spanyol nyelvű országban ünnepet tartanak. Tegnap láttam egy plakátot, bikaviadal volt Sevillában. Nem mentem el, mert 7000 pezeta a jegy, ami kilencven márka...
Egész nap a Training Manualt csináltam. Este írtam...
Nem tudtam elaludni, annyira foglalkoztatott az írás, a téma. Éjjel kettő után sikerült elszenderednem.

Október 13. Kedd. Sevilla, úton. Estére kiraktak, elmentünk. Nem tudjuk, hogy hova. San Vincente-nél álljunk meg, ez az order (az Ibériai félsziget délnyugati csücske). Ma este se tudtam elaludni, teljesen felborult az alvási rendszerem...

2014. február 1., szombat

Szex és Genova - Padua (7)

Szeptember 24. Csütörtök. úton, Genova. Reggel nyolckor dobtunk horgonyt. Éjjel lassított menetben jöttünk, de nem volt túl sok értelme, nem kötöttünk ki, csak holnap estére van rakpart.
Szeretek Olaszországba járni. Élvezem a tévét, a városokat, szeretem az embereket.

Szeptember 25. Péntek. Genova, horgonyon. Még nem kötöttünk ki. A magam részéről ellennék egy hetet is, de valószínű, hogy holnap reggel kikötünk...

A szexről...

Na, csak elméletben! Ugyanis mint már említettem, nézem a tévét. Az egyik helyi adón éjfél és hajnali kettő között a "Woman's collection" (Nőgyűjtemény) című adás megy. (Egy kis kárpótlás a német kereskedelmi adók műsorának elviselésért...) Semmi más nem történik benne, mint hogy hiányos öltözetű hölgyek táncolnak benne, s abszolút hiányosra levetkőznek. Természetesen szívesen nézem. Szépek, kellemes látvány, ahogy mozognak a pódiumon.
Ugyanakkor délután a TG1-ben (RAI 1 híradója) transzvesztita klubból volt egy riport. Férfiak nőnek öltözve. Ha enyhe kifejezéssel akarok élni, akkor nagyon taszító volt. Ahogy vonaglottak, dobták a csókot a kamerának, az félelmetesen riasztó, nevetséges és abszolút természetellenes volt számomra. Egyszerűen elképzelhetetlennek tartom, hogy ezek az emberek bárkinek is tetszenének, mint saját maguknak. (Persze gyanítom, hogy nem is bennünk akarnak vágyat kelteni, hanem sorstársaikban, minket pedig megbotránkoztatnak: jó buli...!)
Akkor inkább a homoszexuálisok. Ugyanis azok egymás között, saját kedvükre csinálják. Azt se tudom elfogadni, ha nyilvánosan teszik, s ez számomra visszataszító. A természetben a szexualitás az utód létrehozásának az eszköze, és a homokos kapcsolat erre a célra alkalmatlan. Ezért mindenképpen visszatetszést kelt a heteroszexuális emberben, még akkor is, ha ők azért küzdenek, hogy teljesen elfogadottá tegyék, és magam is hajlok arra, hogy támogassam ebbéli törekvéseiket, hiszen minden embernek meg kell adni minden alapvető jogot. (És ez akkor is így van, ha vannak akik állítják, hogy az állatvilágban is előfordul a homoszexualitás, ám ha ezt az érvet is felhozzák azt mondom: az állatoknál se ez a normális!).
Bár, azt hiszem - és tudom, hogy igazam van -, hogy a homoszexuális párok látványa a másik nemre legalábbis nem hat taszítólag. Amit biztosan állíthatok, hogy két meztelen nő együttléte a férfiakat izgatja, tehát nyilván ez a helyzet ellenkező előjellel is. Ebből viszont következik, és ez így is van, hogy nem tudok taszítóbbat elképzelni, mint egy szeretkező férfi párt... Ez is természetes, hogy mindkét nemet taszítja a sajátjának az eltérő kapcsolata, míg a másikat elfogadja.
És nemcsak az efféle kapcsolatokra vonatkozik ez. Ugyanis a férfiak által sugallt szexis magatartás számomra nevetséges. Ha egy férfi a szexualitását hangsúlyozza, az taszít. A nőket nyilván vonzza. Ha a tévében látok egy majdnem meztelen pasit, amint nők előtt vonaglik, az zavarba hoz, és nem szívesen nézem. Ebbe a kategóriába tartozik a Mr. Hungary választás is, mert akármit is mondanak, ezek számomra csak és kizárólag azt sugallják, hogy eldöntessen, ki a legszebb fiú? (És nem azt, hogy ki a legférfiasabb pasi.) A hölgyek biztosan élvezik, és ez abszolút természetes. Így van jól. (Bár erről megkérdezném őket is...) Ugyanez a helyzet, amikor izompacsirták versenyeznek. Nekem aztán mondhatják, hogy így testépítés, meg úgy sport... Arra megy ki a játék, hogy ki a legszebb kakas a baromfiudvarban. Ez is csak a nőknek szóló látványosság, ezért nem is tiltakozom ellene, mert adjuk meg a nőknek ami a nőké, a fiúknak, ami a fiúké... És ezért nem szeretem azt se, ha nők bodyznak. Ugyanis ez férfiassá teszi az alkatukat, izompacsirta nő egy egészséges férfi számára minimum nem szép. És a fiúk, férfiak a szép lányokat (és itt és most csak az szép, ami nőies) szeretik. Az izompacsirta hölgyek így élik ki - a férfias szerepű -, rejtett leszbikusságukat, és azt sugallják a férfiaknak (nekem), hogy nincs férfire szükségük. Ez süt belőlük, tehát nem lehet izgató a harminc centis női bicepsz, és az élő virslihalomként ugráló hátizmaik... (Ezek a lányok nem néznek tükörbe meztelenül? Nem látják, hogy a súlyzózás közben a mellük teljesen eltűnik, visszafejlődik? Akkor hogyan láthatják magukat vonzónak? Mert maguknak tetszenek, másként nem bodyznának. És azért, mert férfiasnak hatnak, és ez pontosan megfelel a férfi szerepű leszbikus hajlamnak...)
Egy érdekes tapasztalat, ami azt támasztja alá, hogy ami természetellenes, az az egészséges embert - minimum - zavarja: volt egy nő az esti műsorban, aki megszólalásig hasonlított a kishúgomra, Babóra, azaz a keresztlányomra. Ettől már zavarba jöttem, pedig szó sincs róla, hogy ő lett volna. Csak a hasonlóság, már a feltételezés is taszítást váltott ki belőlem. Az egészséges embernél a családtagok nem képzelhetők el szexuális alanynak. Márpedig mindenfajta előadás, fotó, film, ami a szexen alapul, azt sugallja: ez lehet a partnered. Egy unokahúg már nem jöhet szóba.

Szeptember 26. Szombat. Genova. Éjjel még horgonyon voltunk.
Mint az arabok, úgy intézték a kikötést. Ötkor szóltak, hogy húzzuk a horgonyt, parthoz állunk. Fél nyolcra kötöttünk ki az Italsider gyári rakpartnál... No comment! Jó messze van a város, nem lesz kimenetel, de sajnos telefon se.
Két órát dolgoztak, és eleredt az eső. Finomacél árut viszünk, nem szabad megáznia, Így aztán egész nap nem raktak. Estére elállt, de addigra a tenger berobbant, és nagyon stigós a rakpart, ezért nem lehetett rakodni. Le-fel járt a hajó, életveszélyes lett volna beemelni egy húsz tonnás acéllemez hengert.

Szeptember 27. Vasárnap. Genova. Ha lassan is, de rakodunk. Jó lett volna kimenni, de most tengerizünk, ami azt jelenti, hogy a kétszer hat órát adjuk a Macival. Nem sok parancsnok teszi meg - Karel ilyen volt -, hogy kikötőben ledolgozza a tizenkét óráját. A MV Norsteinre azért nem mentem el áprilisban - korai is lett volna - mert a parancsnok, és rá erősen panaszkodott Lukács Gyula - soha, egy percre se nézett ki a fedélzetre, ha kikötőben voltak. Ha három napot rakodtak, akkor 72 órán volt szolgálatban. Hát ezért is jó a Macival...

Szeptember 28. Hétfő. Genova. Borús, szeles az idő, csakúgy, mint a Maci. Nem tudom, mi lehet vele, amikor délben felkeltem, búval bélelt volt. Lehet, hogy a délelőtt folyamán jól letolták valamiért? 
Korzika körül 8-as erősségű vihar van. Remélem, a mi útvonalunkat elkerüli. A Riviera előtt megyünk majd.

Szeptember 29. Kedd. Genova, úton. Hajnalban írtam a Gudrunt. Nagyon megy az írás, és kimondottan élvezem. Megírtam nyolc oldalt, és akkor elszállt az egész. Visszaállíthatatlanul. Majdnem sírtam. Aztán megírtam, csak jobban... Abba azért nem mennék bele, hogy mindig elszálljon, hogy "jobban" megírhassam. Eddig 142 oldal. Azt hiszem, egy váratlan, meglepő fordulatot találtam a végére.
Lehűlt a levegő. Délután elmentünk, szerencsére nincs rossz idő.

Szeptember 30. szerda. úton. Nemhiába utálom a vasrakományt, most is megtette a magáét. úgy lityegtünk, hogy majdnem kirázta az agyamat. A lengésidő kicsi (alacsony a hajó súlypontja), rángatott a hajó, mint az eszeveszett. Szerencsére este tíz körül takarásba értünk, annyira lecsendesedett, hogy még a műholdas adást is néztem (forduló volt a Bajnokok Ligájában...)

Október 1. Csütörtök. úton, Barcelona. Tele volt a srácok hócipője a Macival...
Megbeszéltük, és az ügynökséget is úgy értesítettük, hogy reggel hatkor érkezünk. Erre belehúztunk, és fél háromkor már a kikötő előtt voltunk. Fölkelt mindenki, aztán négykor, kikötés után lehetett aludni még fél hétig. A parancsnok elrendelte - mert vett valahol a hajó egy drótvágót -, hogy a srácok engedjék el a rakományt. Persze nem lehetett használni, mert a vágóél nem volt elég széles a rakománykötözéshez használt acélszalagok elvágásához.
A rakodás megkezdése előtt jöttek a melósok, hogy elengedjék a rakományt... A srácok nem láttak a pipától.
Hatkor keltem, fél hétre valahogy magamhoz tértem, és kimentem telefonálni, mert ki tudja, hogy mikor jutok hozzá legközelebb. Neudl Erika, a 2zsiráf szerkesztője, felhívta Szabolcsot, hogy elolvasta a "Na, gyere ide, édes fiam..." kéziratát, és nagyon tetszik. úgy nevetett rajta, hogy majdnem leesett a székről...
Este ötre kiraktak, és hatkor indultunk. Ezt már csak félálomban hallottam, mert vacsora előtt elmentem csicsikálni.

Október 2. Péntek. úton, Sagunto. Megrökönyödve ébredtem. Azt hittem, hogy horgonyon állunk, mert csend volt, de kiderült, hogy kikötöttünk. Maci szólt, de mivel nem keltem fel - nem hallottam - ezért a szakács manőverezett hátul. Este már el is mentünk.
Feldobódtam Szabolcs hírétől, és folytatom a "Na, gyere ide édes fiam..."-at. Megírtam egy újabb részt, és a fejemben összeállt már a következő is.

Október 3. Szombat. úton. Hajnalban folytattam az írást. Már kilencven oldalt megírtam. Csudára élvezem! Bánáti Oszkár, alias Zümzümbogár, a főhős, most szerelmes. Ebből két részt is kihozok. Egyszer, amikor a leányzónál tanulnak biológiát, és egyszer, amikor a Bazsonyi Kerka, mert így hívják a kis hölgyet, megy fel a fiúhoz "tanulni". Kíváncsi lennék, hogy Bazsonyi Gyuszinak, a volt dombóvári osztálytársamnak van-e Kerka nevű lánya?

Október 4. Vasárnap. úton, Fos sur Mer. Hajnali érkezés, és egész nap várakozunk. Sőt holnap délelőtt is. Igaz, holnap így is elmegyünk, mert egy műszak röhögve berakja a hajót az irdatlan méretű vasgurigákkal.


Október 5. Hétfő. Fos sur Mer. Délután kezdték a berakást, éjfélre végeztek. Ezek a franciák azért jóval fafejűbbek, mint az olaszok vagy spanyolok. Nem beszélnek angolul. Képtelenség szót érteni velük. A Maci azt mondja, hogy a digók és a spanyolok is ilyenek... Eddig nem vettem észre, mert velük minden nehézség nélkül tudok beszélni... Igaz, a saját nyelvükön.

Sose legyen nagyobb gondom...

Az a baj az írással, hogy olyankor azzal a témával van tele a fejem, mással, és így a Naplómmal se tudok igazándiból foglalkozni. Most pótolom például az elmúlt két napot. Nem tudom, más is így van-e ezzel, de néha elakadok, mint tegnap és ma is a Zümzümbogárral. (Ez a "Na, gyere ide édes fiam...). Az ötletek kergetik egymást, és ezért akadok el. Nagyon sok egy újabb fejezet lehetne, másokat nem tudok összefűzni. Azt hiszem, ez legyen a legnagyobb baj. Végül is nem hajt a tatár, nem határidőre dolgozom. A másik bökkenő: megírtam három részt. Elolvastam, nagyon tetszett. újra elolvastam, már nem annyira... De valójában azt hiszem, igazán jót írtam. Ugyanis jókora kihagyás után folytatom (most a Gudrun pihen, ott is az a bajom, hogy az ötletek interferenciában vannak, és kioltják egymást), és amikor az egészet elolvastam, egybefüggően, sok résznél én is jót vigyorogtam (röhögni csak Zümzümbogárnak szabad a haverjaival...)
Ma kinyomtattam az utolsó részeket, hazaküldöm, mert igen kíváncsi vagyok rá, hogy Encsiék mit szólnak hozzá?



Címkék

8-as (1) 9/11 (1) adriai_járat (1) advent (1) ajándék (1) Aka (7) alert (1) anekdota (1) Aqaba (1) áramkimaradás (1) Aranykapu (1) Ászár (2) asszonyverés (1) átverés (1) babgulyás (1) Balázs Géza (1) Bálint Gazda (1) bálnavadász nóta (1) Baltic Ice (1) Bejrut (1) Béla kaftán (9) Berkeley Castle (1) bikaviadal (1) Bilbao (1) biznyák (1) bizonyítványok (1) black gang (1) Black Irish Band (1) blogregény (1) Boldog Karácsonyt! (1) Bonzsúr Indonézia (1) Bosun's Alphabet (1) Brunsbüttel (1) BUÉK (1) Buga Jakab (1) Bukarest (2) bulvár (1) bunkerolás (1) capstain shanty (1) cégvezető (1) cékla (1) cickafark (1) Ciprus (1) citromillatú muskátli (1) Clancy Brothers (1) Clavigo (7) Cobh (1) Corvus J (1) Costa Concordia (12) Costa Crociere (1) cukkini (2) Czakó Gábor (1) csatornaágyás (1) cserépkályha (1) csicsóka (1) Csopak (2) D.D.E.. (1) Dagenham (1) dalszöveg (1) David Coffin (1) Dávidházy András (1) ddr. Juba Ferenc (1) de Ruyter (1) december (1) delfin (1) dinnye (1) distress (1) dongás (1) DSC (1) Dubliners (1) Duisbuirg (1) Dumbrody (1) duna tengerjáró (1) Duna tévé (1) Edmond (1) EPIRB (5) Erdély (1) értékmentés (1) esküvő (2) Ete (1) EU (1) évforduló (1) Fabiola (1) Fairport Convention (1) Farbi (1) Farfaraway (1) farsang (1) fatalp (1) favágás (1) fekvőrendőr (1) félmilliomodik (2) fészbuk (1) Fiddeler's Green (1) Fluvius Kft (1) fogászat (1) fokhagyma (1) forecastle song (1) forróság (1) fotó (1) Fölszállott a páva (1) francia (1) fröcsözés (1) futball (1) fűszernövény (1) Garay Béla (4) gémél (1) Genova (1) Ger Loughlin (1) German Sky (1) GMDSS (3) görögdinnye (1) Greenore (1) gyümölcs (1) gyümölcsnap (1) hajókatasztrófa (1) hajós (1) hajósbál (1) hajózás (1) Hans Albers (1) Három királyok (1) havazás (1) házaló (1) hazautazás (1) Hévíz (1) hibajavítás (1) (1) hobbiparaszt (5) hobbyparaszt (5) hófúvás (2) Hóki (1) hőség (1) Humber folyó (1) humor (4) Husnes (1) húsvét (1) internet (1) ír népdal (1) Írország (1) Isartal (4) Izland (2) Jachtnavigátor (1) JFK Dunbrody (1) (1) Johnny Cas (1) kacsa (1) Kalóztámadás (2) karácsony (5) Karmöy (2) katalógusfeleség (1) Kécza Sanyi (8) kemence (2) keresés (1) kert (2) kínaikel (1) Kisbér (5) kivándorlóhajó (1) Kıbrıs (1) KK_döntő (1) komposzt (1) Kopervik (1) kórus (2) Kossuth (1) könyvkiadás (2) Közelről (2) Krétai vagyok (1) krumpli (1) kukorica (1) kütyü (1) kvargli (1) Labuan (1) Lackics (1) Láng Gépgyár (1) Le Havre (1) Legendás hajósok (1) lelked rajta (1) lettem (1) Levi (1) lirycs (1) Lys Carrier (1) Lyubov Orlova (1) M/S Bodrog (1) madár (1) madáretető (1) Magyar Nemzet Magazin (1) Magyarország szeretlek (1) mahart (8) Maláj (3) Marseille (7) másodvetés (1) Mayday (1) Mechanicy Shanty (1) mentés (1) mentőtutaj (1) Minarik László (1) Mini-Magyarország (4) Mini-Skanzen (2) MN Magazin (1) MOB (1) Moerdijk (1) Moha (1) mókus (1) Mostaganem (2) mr1 (2) ms radnóti (1) mustármag (1) műanyag palack (1) MV Clipper Caraibes (12) MV Humber (1) MV Isartal (48) MV Kambo (14) MV Lys Carrier (27) MV Lys Chris (46) MV Lys Chris2 (1) MV Petra (40) MV President (13) MV Priwall (21) MV Priwall-2 (13) MV RMS Andromeda (57) naan (1) Napl (1) Napló (323) Napló. MV Isartal (1) Naplü (2) nato (1) Navtex (3) New Ross (2) Niklas (8) Norbi (1) norvég (1) Norvégia (2) nosztalgia (1) novella (2) nyero (1) nyugdíjas_klub (1) óceánevezés (1) óceáni evezés (7) off hire (1) okostelefon (1) Oran (1) oregano (1) országok (1) Oslo (1) öntözés (1) összeütközés (1) padlizsán (1) Padua (23) palánta (2) paradicsom (1) patisszon (2) Pelyhecske (1) Pierre (1) pikírozás (1) pityóka (1) Plomin (4) pókháló (1) potyautas (3) president (2) president szarkeverés (1) Priwall-2 (1) pumping shanty (1) rabszolgaság (1) Rakonczay (8) rally (1) Rapid (1) Réde (1) rejtvény (1) Reményik László (1) Remlac (2) rendőrségi zsebkönyv (1) rendőrzsebkönyv (1) réni (1) Rijeka (1) Rolling Home (1) rubel (1) Santander (3) sárgabarack (1) sárgadinnye (1) SART (1) Sauda (1) Sex Bomb (1) shanty (29) Sharpness (5) shelter (1) Shenandoah (1) Shogun (1) Skinny Listers (1) spanyolország (1) sport (1) statisztika (1) Strzemionego! (1) Sunndalsöra (1) Svelgen (3) Swarzanegger (1) Szavak a hullámok hátán (6) Székesfehérvár (2) szemüveg (1) szépségkirálynő (1) Szeremley Huba (1) szilva (2) szilvalekvár (1) szilveszter (1) szótár (2) sztori (19) Szuezi-csatorna (1) T-Com (1) találkozó (2) tavasz (1) tél (2) tengeralatti kábel (1) Tengerészeti Világnap (1) Tengerészéveim (6) tengerésznóta (29) tengerésztörténet (1) tengeri körzet (1) térkép (1) The Dubliners (2) The Midshipmen Glee Club (1) The Pouges (2) The Seekers (1) Tisztás (1) TME (1) Tolkien (1) Tom Jones (1) tök (1) tört üveg (1) Tricolor (1) Trieszt (1) Tutajos (1) tűzdelés (1) újságcikk (1) Union Moon (1) univerzum (1) US shanty (1) Valencia (1) Van Damme (1) városok (1) Vasas (1) Velence (1) Veperdi András (6) vészhelyzet (14) vetőmag (1) vicc (1) video (8) videó (3) vihar (1) virágok (1) Vitéz (1) Vitold (1) víznap (1) voltam (1) Woody Guthrie (1) X faktor (1) zátony (1) zöldség (1)