2003. első napjai
Január 2. csütörtök, Flushing (ez ugyanaz a kikötő, mint Vlissingen, csak angolul). Korán keltem, megyek le reggelizni, nézem a hétórás híreket, hát mivel kezdik? Egy török tanker - Antwerpenből kijövet - telibe kapta a Tricolórt. Ha elsüllyed, akkor 7000 tonna kerozin kerülhet a tengerbe. További hírhez a nap folyamán nem volt alkalmam hozzájutni, így nem tudom mi lett a hülye törökökkel?
De nagy az Isten állatkertje!
Hiszen amikor jöttünk fel, hallottam, hogy egy francia járőrhajó hívja a hajókat, és rákérdeznek, hogy tudják-e a roncs helyzetét? Már amelyiknek az útvonalából nem derül ki, hogy nagy ívben elkerüli a Trikolórt. Szóval erre mondja az angol, hogy: no comment.
A rakományunk két helyre megy: Figuera da Foz (Portugália) és Villagarcia (spanyol kikötő Galíciában, a barba majrézik, hogy össze leszünk olajozva kívülről, ugye a Prestige ott süllyedt el...).
Két helyen raktunk be. A reggeli rakodóbrigáddal jött egy csinos hölgy is. Igazán jól állt neki a vasalt bakancs és az overall. Nem vagyok én ellene a női egyenjogúságnak, de azért ebben az esetben egy nagy marhaság. Vannak melók, amire a hölgyek alkalmatlanok, egyszerüen azért, mert alkalmatlanok. Ha most ezt az igazságot valaki melldöngetve megerőszakolja, akkor az lesz az eredménye, mint ma. A rakparton fel kellett akasztani a rakodó-berendezés kötelét a daru kampójára. A dög melósok addig sündörögtek, amíg hagyták, hogy a csaj kerüljön oda. Az egyik oldalát természetesen egy férfi, fél kézzel felakasztotta, a hölgyike viszont majd hasra este magát, amíg összejött a felemelés, de hogy a daruhoroghoz felkínlódja, arra már gyenge volt. A melósok meg vihogtak, mint az eszement kamaszlányok. A berakott árukötegek 1,70 m. magasak. Erre egy rakodómunkás, ha férfiből van, természetesen feltornászkodik. Az ötvenéves is, egyik lábával támaszt keres, majd ugrik egyet, felnyomja magát kézzel, elfordul, térde fel, és fent van. Na, ezt a hölgyike mintegy fél órán keresztül próbálta kivitelezni, de csak az lett belőle, hogy a melósok jól kiröhögték, meg mutogattak egymásnak a háta mögött, hogy hol kell megtartani a hátulját, és hogyan. Nem volt kétértelmü, á, dehogy: abszolút egyértelmü volt. Ha ez kell, ám legyen hajórakodómunkásnőmelós. Amikor rosszalva néztem az egyik rakodóra, odajött, és csak annyit mondott:
- Chief, ugyanannyit keres, mint én!
És azt hiszem, igaza van. Nem itt kell bizonyítani.
Ő a második nő, akit hajórakodó brigádban láttam. A másik norvég volt.
Fél tizenegykor volt a manőver, negyed egykor jöttek folytatni, hülye esős idő van, állandóan nyitni-csukni, jól elfáradtam. Persze déltől tengerizünk, így este negyed hatkor leléptem, mert esett, mit esett, zuhogott az eső. Vacsora, fürdés, gyógyszerek, naplóírás...
Éjfél körül indulhatunk.
Ha így lesz, kb. fél hatkor kerülöm ki a Tricolórt.
Január 3. péntek, Flushing, úton. Szerencsésen sült el számomra a nap. Ugyanis éjfélkor, amikor megjelentem a decken, tették be az utolsó emelést. A barba rohangált a parton, csak futtában mondta:
- Csak reggel hétkor indulunk, mert a pilot... - nos, hogy mi van a pilottal, azt nem értettem. Ugyanis a barba néhány szót speciális jelentéssel használ, mint például az "urgent", ez nála fontosat (important) jelent. Szóval szerinte a "pilot bent", ezért nem tudunk elindulni. Erről halvány dunsztom sincs, hogy mit csinál a pilot, amikor "bentel" vagy "bentik", mert bend, bent = hajlik, görbül, görnyed, stb.
Mindegy. Nekem elég annyi, hogy mehettem vissza aludni fél egykor.
Hatkor keltem, a belga pilotok még mindig "bentnek", ezért holland visz ki Steenbankhoz, ez egy kis kitérő északi irányban, de még mindig jobb, mint megvárni, amíg a belgák nem "bentnek". Ki tudja, ez meddig tart? (A bent, mint kiderült: suspended, csak a német kiejtés, ugye, sokat félrenyelnek a beszéd közben...)
Pedig kint viszonylag jó idő van.
A délutáni őrséget élveztem. Az elsüllyedt Tricolor mellett fél négykor mentem el. Egy francia járőrhajó vigyázza, s minden kijövő hajót megkérdez, tud-e a roncsról és tudja-e a pozícióját.
Kikérdeztem Jant, hogyan lett a külkereskedőből szakács? Persze a szocializmus alatt kezdett hajózni, mert a fizetés nem volt versenyképes a tengerészekkel összehasonlítva. A szczecini halászflottához került egy úgynevezett "halgyárhajóra" (Factory ship - a címképen), először kétkezi rakodómunkás volt, a kartonokat stócolták a raktárban. Innen kiemelték, először éjszakai pincér lett, mert annak bizonyos kajákat is tudni kellett készíteni. A hajón 160-an voltak, éjjel-nappal ment a nagyüzem, minden négy órában etették a szolgálatosokat. Néhány hónap múlva már purcer officer lett, ez magyarul gazdasági tiszt. Ő volt a főnöke a kiszolgáló-személyzetnek. A főzés tudományát itt-ott csípte fel. Amikor érezni lehetett a változás szeleit, akkor valami isteni ötlettől vezérelve a maga tengerészkönyvébe nem gazdasági tisztet írt be, hanem szakácsként szerepeltette magát.
És igaza lett.
A lengyel halászflotta ugyanúgy elsorvadt, mint az állami tengerhajózás.
Nem volt szükség gazdasági tisztekre, hát szakácsként hajózott tovább. Igaz, ehhez le kellett vizsgáznia, de az könnyen ment, hiszen a tengerészkönyvében ott ált: hajószakácsként dolgozott.
Könnyen megszerezte a főzőpapírt.
Most szakács.
Szerintem, tud legalább hat-hétféle kaját, ha a halat nem számoljuk. Azt, amióta itt vagyunk, még nem készítette kétszer egyformán. Hja kérem, a halászhajós múlt...
A BLOGOT A FÉSZBUKON MEGOSZTANI NEM KELL FÉLNETEK JÓ LESZ!
Szolgálati közlemények:
Az utóbbi időben már jártam úgy, hogy egy-egy buzgó admin letiltotta a bejegyzéseimet. Ez természetes a nagy számok törvénye alapján, nemcsak dicsérik az írásaimat, hanem pár embernek szúrja a szemét. Nem vagyok egy vitatkozó, hőbörgő típus, inkább odébb állok.
Ezért aztán létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet.
Folytatom a könyveim bemutatását: Hajós legendák, legendás hajósok
Ha megfigyelted, a címben fordítás van, az előző a Legendás hajósok, hajós legendák címet viselte, ezt én megfordítottam ezzel is jelezvén, ez már nem az a vállalkozás, mint az első kötet volt. (Ebben persze lehet változás, semmi sem biztos, amíg meg nem jelenik!)
Kiadta: majd meglátjuk, hogy a szponzor hogyan rendelkezik...
Még nincs kész, jelenleg is dolgozom rajta, hamarost nyomdakész állapotban lesz! Úgy gondolom, ez sem kerül bolti forgalomba, de előjegyzést felveszek rá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése