2003. első napjai
Január 20. hétfő, Vlissingen, úton. Az azért mégsem állja, hogy a parancsnok tartson fel a munkámban. Ugyebár felkelek fél hétkor, hogy legyen időm szép nyugiban megkávézni raktárnyitás előtt. Hét előtt megjelenik a barba, elkezd pofázni, és negyed nyolckor azt veszem észre, hogy ott rihegünk-röhögünk a szalonban, a melósok meg már kezdenek gyülekezni.Azért fél nyolc után öt perccel nyitva volt a raktár.
Fáj a derekam. Illetve csak "húz", azaz azt érzem, hogy bármikor "bekattanhat".
A pilot háromra a hajón volt, a berakást csak fél négyre fejezték be. Azt mondta a révkalauz, hogy nincs mit tenni, várni kell. Hallatlan éleslátásra valló megállapítás volt.
Déli szél van, ami segít.
Január 21. kedd, úton. Megyünk. Valószínü, hogy horgonyra állunk. Az elmúlt napokban sok eső esett, és ezért a hajók "bennrekedtek" a kikötőben.
Valamilyen barom megint nekiment a Tricolórnak.
Kettőkor megszállta a hajót a RAF (Királyi Légierő), helikopteres mentési gyakorlatot tartottak. Már nem "szám", természetes, hogy gyakorlatra jönnek a brit partoknál. A franciáknál még nem láttam.
Valamikor kigyüjtöttem az internetről Kálló Róbert által közreadott sorozatot a történelem levelezőlistáról. Most ezzel dolgozom. Összeszerkesztem, kijavítom a hibákat. Érdekes. A címe: Honnan jöttünk, kik vagyunk, és a magyarság történelmével foglalkozik. Idéz különböző korabeli dokumentumból, olyanokból, ahol írnak az őseinkről. Hérodotosztól kezdve az Orkhoni feliratokon keresztül a Képes Krónikáig. Idéz a Nesztor-krónikából, amely az Orosz évkönyvek legrégebbi szerkesztése. Az orosz történelem eseményeit 1110-ig mondja el, s közben ír rólunk, magyarokról.
Január 22. szerda, úton, Montrose. Éjfélkor a barba a frászt hozta rám:
- Nem kell kelteni a matrózokat, majd ledobja maga a horgonyt. - mondja.
Nézek rá, mint aki az imént ébredt, pedig igen.
- Ja, horgonyra állunk - , mondja, és nagy hangon teszi hozzá: - tíz éve járok ide, ez a második alkalom, hogy nem visznek be azonnal!
Én eddig ötven százalékos vagyok itt, de nem mondtam neki. Nem örültem, mert a GPS-re nézve láttam, hogy több mint hatvanhat mérföld van hátra, nem lesz ebből hatra érkezés. És mehetek majd fagyoskodni az orrba. Disznóság...
Az őrségben javítottam és ezzel együtt olvasom is a Kálló féle szöveget.
Kettőkor jól bedurrant az idő, a sebességünk visszaesett 8 csomóra, ezzel együtt láttam már, hogy nem eszik olyan forrón a "teichbekását", mint az éjfélkor látszódott.
Nem is. Hatkor aludni mentem, és hétkor dobott horgonyt.
Délután kettőkor kötöttünk ki.
Miután már van ötven skót fontom, gondoltam, elég lesz egy mobilra. Derek, a pilot, azt mondja, hogy a Woolworthba menjek, az jóval olcsóbb, mint a Tesco. Nos, vacsora után kisétáltam. Innen, a déli rakparttól jó messze van a központ. És őrült hideg tud lenni, amikor esik az eső, és fúj a szél.
A Woolworthhoz pontosan zárásra érkeztem. Hogy a francba lehet egy áruházat bezárni fél hatkor? Ez teljességgel elüt minden európai normától!
Utána irány a Tesco, mert azok 24 órán át nyitva vannak, nem úgy, miként a többi üzlet a városban, mert mindegyik bezár ötkor. Korán fekvő népek lehetnek ezek. A Tescóban azt mondják, hogy éjjel töltik fel a polcokat, tele van az áruház dolgozókkal, akkor miért ne lennének nyitva? Ez jogos, mert ugye, ha valakinek a szomszéd faluban éjjel kettőkor kell egy tegnapi Scottish Daily Mirror, akkor csak kocsiba ül, átdönget Montrose-ba, és máris megveheti.A legolcsóbb maroktelefon 69,99 font volt, ezt vegyék meg az itteniek hajnali háromkor, ennyiért. (Könnyen morgolódik az, akinek ötven fontja van. Ha lett volna hetvenem, akkor most lenne telefonom is.)
Fentebb említettem, hogy skót font van a zsebemben.
Nem elírás. Ezeket a pénzeket a The Royal Bank of Scotland plc bocsátja ki, és érvényes Nagy Britannia szerte. (Fogalmam sincs, hogy mit jelent a "plc" a bank nevében.) Csak külföldön nem szeretik, és nem váltják. Legalább is a szakács erre panaszkodott, hogy nem fogadják el a lengyel bankok. Jelzem nem egyedül van ezzel a problémával, már más polyák is panaszkodott rá, hogy rettenetesen tudnak utálkozni, ha be akarta váltani. Még nem próbáltam, de azért lehet, hogy rászánok egy tízest, és megörvendeztetem vele a bankom pénztáros kisasszonyait.
Nem lehet tudni, hogy mi lesz velünk. Az elmúlt napok folyamatos esőzései miatt a raktárak tele vannak, nem volt szállítás, nincs hely a kirakásra. Lehet, hogy holnap átállhatunk az északi rakpartra, de hogy elkezdik-e a kirakást, azt csak a Jó Isten tudja.
Szolgálati közlemények:
Aki támogató lenne, azt várom a virtuális hajóra (MS Seafalcon, HSZ9I), ahol mindenki a támogatása mértékének megfelelő beosztást, ellátást kaphat...
Ha érdekel a Hajós legendák, legendás hajósok című könyv megjelenése, lépj be a Fészbuk csoportomba, és ott minden információt megtalálsz róla, előjegyezheted. A kötetben hajósok és tengerészek sztoriznak. Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban nem lesz kapható!
A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: - Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése