2011. szeptember 30., péntek

Megdicsértetett a szép, magyar nyelvünk - M/V President 10.


Október 13. Péntek, Barcelona, horgonyon. Megint csak a programomat bővítettem. Tetszik.
Ez őrület, ilyen nincs! Lefújva Barcelona, délelőtt Frau Riou egy mókás telexet küldött, miszerint péntek 13-a van, legjobb, ha itt állunk. Vicces némber!
Így most egy hétvége itt Barcelona előtt. B. Z. kezd meghibbanni, tegnap majdnem szétverte az asztalt, úgy begurult. Menne haza szegény feje, de egyre távolabbi. Ilyen az élet. Ami miatt ő dühöng, annak én szívemből örülök. Jobb itt állni, mint bárhol kikötőben a berakással, kirakással foglalkozni, lábat fájdítani!
$###LEAD_END###$
Délután ötkor elindultunk Gibraltár felé... Van tizenöt tonna gázolajunk, ez 3 napra elég teljes sebességgel, - Gibraltár 2 nap 19 óra -, de félerővel 6 napra való. No comment!

Október 14. Szombat, spanyol partok. Lassú menetben haladunk Gibraltár felé. Hétfő reggel 9-re érünk oda. Azért, mert a boltok akkor nyitnak...
J. C. parancsnok úrnak sikerült újra belopni magát a szívembe, és újra módjában állt bizonyítani, milyen magasabbrendűen művelt német. Történt délután a következő:
Szolgálatban vagyok, feljött a hídra beszélgetni egy kicsit, és egy magyar nyelvű újságot látva, elmondta véleményét a magyar nyelvről.
Pro primo: a magyar nyelv ugyanolyan, mint a török. Ez egyáltalán nem lenne sértő, sőt, hisz évezredekig élt a magyarság török nyelvi környezetben, nyilván igen sok szavunk van, amit átvettünk. De ő ezt a sok ö-re, ő-re, ü-re, ű-re alapozza. Természetesen ilyen alapon a német nyelv is a törökhöz hasonlít.
Pro secundo: szerinte a magyar nyelv úgy alakult ki, hogy több nyelvből találomra kiszedtek egy csomó szót egy hatalmas edénybe, abba belevizeltek, összerázták, leöntötték a levét, ami benne maradt az a magyar nyelv.
Pro tercio: ő pedig egy nagyműveltségű német. Ezek után mit lehet mondani róla? Ha dicsérni akarnám, akkor azt, hogy maximálisan primitív, buta, gőgös, sötét fasz.

Október 15. Vasárnap, spanyol partok. Nem történt semmi. Sütött a nap, olajtenger! Sok vitorlás, pecáscsónak, jacht, és egy kis TV nézés. Slussz! Kell az ilyen nap is...

Október 16. Hétfő, Alborán-tenger, Gibraltár. Nem gondoltam, hogy eljutok valaha Gibraltárba. Olajozni jöttünk.
Reggel 9-kor, az előre eltervezett időben manőver, most bent vagyunk. E röpke pár perc alatt kiderült, hogy:
- Fos sur Mer-be megyünk, Lisszabonban rakunk ki.
- Avilesbe megyünk, északon rakunk ki.
- Figueras de Fozba megyünk, nem tudni hol rakunk ki...
Sajnos kimenetelről szó sem lehetett. Ez a parancsnok kiváltsága. Semmi különös, csak az érdekesség miatt lett volna jó kimenni...
Délután négykor a tudomány jelenlegi állása szerint Fos sur Mer felé hajózunk, ott acéltekercseket rakunk be Seixal részére, ami egy móló, egy daru, és nagy semmi Lisszabon közelében.
A barba szerint mindössze négy óra szükséges a gyárnak, hogy berakja a hajót (hiszi a piszi!). Elmegyünk Lisszabon mellé, és ott hat óra alatt kiraknak. Aztán megyünk fel északra, lobogócserélni, főnökséghazaküldeni, végre!
Sok minden bizonytalan a hajózásban, de egy igazán biztos. Most nem lesz alkalmunk olyan kirándulást tenni, mint a Kőrösről: Fos - Arles - Avignon. Csuda szép volt…!

Október 17. Kedd, Alborán-tenger. Neptunus isten eddig kegyes volt hozzánk. Amióta megérkeztünk Rouenba, nem volt rossz idő, nem mozgott a hajó, itt a Földközi-tengeren pedig kimondottan kellemes. Az Adrián végig, és a spanyol partok mentén olajtengeren hajóztunk. Ma éjszakára 8-9-es időt jósolnak a gibraltári szorosra, és az Alborán-tenger nyugati felére. Már elhagytuk, de azért most 6-7-es szélben hajózunk. Nemsokára befordulok Cabo de Gatánál, és akkor elhagyjuk a viharos részt!
Szerdán késő éjszaka érkezhetünk, remélem, tudjuk még fogni a spanyol televíziót, a Reál Madrid - Fradi meccs miatt! Régen mondtam ilyet: hajrá Fradi! Sőt Fradikaaaaaa!
Ha nem lenne ez a komputer, azt hiszem, az unalom megölne. Így aztán nincs időm unatkozni. Írom a naplóm, a könyvet, két programot is csinálok, néha-néha fejlesztgetem őket. A hajózási egészen használható, a másik meg egy receptnyilvántartó program. Mert én nagyon szeretek ilyen receptes dolgokkal foglalkozni…
Az őrségben délutánonként olvasok, hacsak tehetem. Most egy Ken Follet könyvet. Amióta megírtam az Atlantic Start, és most írom a Zsant, más szemmel olvasok. Figyelem, milyen megoldásokat alkalmaz az író, hogy "csinál meg" bizonyos részeket. Érdekes, hogy sokszor hasonlítom magamhoz. Ezt meg tudnám-e jobban írni. Néha valóban úgy érzem, hogy sokkal jobban, most is, Ken Follet könyvét olvasva. De sajnos legtöbbször arra lyukadok ki, hogy nem…
Most viszonylag megy az írás. Nagyon-nagyon sokat kínlódom ezzel a könyvvel. Néha teljesen leállok, néha megy. Most éppen olyan periódusban vagyok, hogy gond nélkül írom. De lassan alakul. Nagyon lassan. Még csak 185 oldalt írtam, pedig két hónapja kezdtem el. Az Atlanticot rövidebb idő alatt írtam meg. Igaz, ennél a könyvnél jóval kevesebb lesz az utómunka, mert ezt javítom is, többször is.
Több mint négy hónapja nem dohányzom. Ez most azért jutott eszembe, mert nagyon hiányzott az elmúlt napokban.
Este Sz. P. megkérdezte, úgy általában, mit jelent a volare szó (olasz, repülni)? Erre természetesen B. Z. magához ragadta a szót, és szakszerű magyarázatot adott:
Azt jelenti, hogy repülni. Ez olyan ige, amelyik -ni-re végződik, mint tudjuk, ilyen sok van, írni, olvasni, stb. stb. A volare szóban a -re azt jelenti, hogy -ni. A parlare szóban is hasonlóképpen. De az -e, -i, -ano, végződésű szavak mind-mind igék. És még ő oktatott ki olaszból! Azt hiszem, nem megfelelő szó rá az, hogy beképzelt. Én nem találok szavakat erre. A tudálékos, buta enyhe kifejezés. Egyszerűen szörnyű!

Október 18. Szerda, spanyol partok. Ma hajnalban viszont 12 oldal sikerült írnom. Most, mintha megint kezdene alakulni. Hát, meglátjuk...
Késő este, kora hajnalban érkezhetünk. Csütörtök 06.00-ra ígérték a kezdést, és 13.00-ra a befejezést.
De...!
Délután kettőkor jött egy telex, miszerint álljunk horgonyra, és várakozzunk nyugodtan, mert a gyár információja szerint húszadika, azaz péntek előtt nem lesz üres rakpart! Ha-ha-ha!
És ki biztos abban, hogy pénteken kikötünk? S ha nem, akkor szombat-vasárnap mi a helyzet?
Tanulság: nemcsak a chiefnek nem szabad hinni rakomány és út ügyben, hanem a barbának se!
Kávénál lejöttem a szalonba, hogy én mondhassam el a "jó" hírt, és lássam, hogy B. Z. mennyire felkapja a vizet. De jól tűrtőztette magát. Hiába, legszebb öröm a káröröm.
A barba vacsora után jól leszúrt, hogy elmondtam, mi jött a telexben. A szokásos érvek: hivatali tikok, meg ez rádióállomás, meg posta, meg minden. Alapjában véve igaza van, ezért nem háborodom fel. Csak az indítéka gyerekes. Ő akarta vacsora közben a Z.-nek a szokásos humorral bejelenteni, hogy van egy jó és rossz híre. Erre Z. közölte, hogy tudja, és a kérdésére, hogy tőlem. Szóval az indíték, hogy elrontottam a játékát...

Október 19. Csütörtök, Fos sur Mer. Hajnali egy órakor álltunk horgonyra.
Az este nem aludtam. Lefeküdtem fél hétkor, és háromnegyed nyolckor felébredtem, utána alvás nyista...
Este hétre kikötöttek. Azt hittem, azonnal nekünk esnek, de nem, holnap délután, vagy szombaton délelőtt kezdik el a berakást.

Október 20. Péntek, Fos sur Mer. Tegnap este elfelejtettem telefonálni. Illetve azt mondtam, úgysem találok fülkét, meg kell várni a reggelt, amíg munkások jönnek. A hajótól 150 méterre találtam reggel!
P. és G. orvoshoz mentek. G. ráejtette a hüvelykujjára a lánckamra fedelét. Természetesen nem akart kimenni orvoshoz, mert úgymond, nincs eltörve. De el van! Most mi lesz? Megy haza? P. szerint most gipszelik. Jó neki!
Holnap reggel tízkor hagyja el a hajót. Délután bejött a shipper, és közölte semmi esetre se kezdhetjük el a berakást hétfő reggelnél előbb. Ebből ugye logikusan következik, hogy este kilenckor itt voltak, hogy kezdhetünk...

Elköltözik az asszony!

Hétkor felhívtam a családot. Ninó, aki már úgy-ahogy, önálló életet kezd élni - legnagyobb örömömre - koncerten, Encsi sincs otthon, a kisebbik, talpraesett fiam vette fel, és vállalta a hívást! Még jó. Azt mondja, Encsi lakógyűlésen van, az xy. utcában, ahol lakást vettünk! Megszólalni se tudtam! Hogy? Mi?
Hát eladtuk a lakást, vettünk egyet, mondja, de hozzáteszi nagy óvatosan, ha jól tudja a dolgokat. Beszélgettünk iskoláról, kihasználva a minimum 3 percet, aztán búcsúztam. Mondanom se kell, hogy alig tudtam kivárni a 23.00 órát, mert ezt az időpontot üzentem, hogy újra jelentkezem.
Encsikével pontosan 30 percet beszéltünk. Szegény feje! Borzasztóan ideges. El is hiszem. Az egész lakáseladás, lakásvásárlás terhe, felelőssége rajta, és akkor mindenki ijesztgeti - még ha joggal is! - hogy semmi garancia arra, hogy a lakást, amit megveszünk már nem adta el a tulajdonos. A tulajdoni lapok kiadása ezt megengedi, és állítólag mindennaposak a visszaélések. Szegény asszonyka, aki amúgy is olyan aggódó - és milyen jól ellensúlyoz engem! - nehezen hoz súlyos elhatározásokat, nehezen vág bele új dolgokba, nehezen változtat, most egy hét alatt kellett megfelelő lakást keresni, és lebonyolítani a kapcsolódó tennivalókat. Ráadásul mindkét fél, a mi lakásunk vevője, és az új lakásunk eladójának eleget tenni a szerződésben, de úgy, hogy mi ne szenvedjünk hátrányt! Fantasztikus, mit tett ebben a rövid időszakban. Én meg itt ülök a babéraimon, és nem tudok segíteni, nem tudok támogatást adni. De azt hiszem, az se kevés, hogy a fizetésem megy haza!
És mindezt úgy csinálja az asszonyka, hogy napok óta nem alszik az idegfeszültség miatt. Szegény, azt mondta, nehogy hajléktalanok legyünk! De azt hiszem, erre nincs nagy esélyünk, hisz az új lakásunk tulajdonosa megengedi, hogy előbb beköltözzünk! És a ház lakói szerint rendes ember. Adja a Jóisten, hogy minden simán menjen. Csak és kizárólag Encsike miatt kívánom. Ő megérdemelné. Ő olyan, hogy azt nem lehet leírni... Csodálatos feleség, a legjobb anya, még akkor is, ha ezek elpufogtatott közhelyek. Biztos vagyok benne, hogy igazam van. Tudom, nem sok tengerésznek adatik meg, hogy amikor a többiek panaszkodnak a feleségre, én mosolyoghatok!
Nagyon akarom, hogy minden rendben menjen, és várom az értesítést, hogy beköltöztek. Egyébként ez a költözés is. Azt mondja, nem kér segítséget senkitől... Hogy képzeli, hogy két nap alatt becsomagol mindent, és egy nap alatt elköltözik? Hiszen az új lakásban a negyedikre fel kell mindent kézben cipelni, mert a liftet ilyen célra nem lehet használni, mert rettentő picike, Encsike szerint másfél személyes. Szegény, elsírja majd magát, ha a pincére sor kerül. Hisz annyi kacat, és lim-lom van ott, amit nem használunk, tehát nem is kell! Szóval aggódva várom a híreket, amik nem jönnek, mert nem is jöhetnek. Szerdán, és csütörtökön megbolondulok!
Azt kellet volna mondanom, hogy ha elköltöztek, akkor adjon fel egy telexet a M. Pistán keresztül. De ennyi agyam nem volt.
Mondtam a telefonba, apának küldök csak levelet, de megtehetem ezek után, hogy az Asszonyka ne kapjon? Mikor azt mondta, hogy olyan jó olvasni? Így hajnali három és négy között befejeztem, kinyomtattam, és eljuttattam Gézának, vigye haza, és hívja fel őket, Ninó majd elmegy érte.

Folytatása következik

2011. szeptember 28., szerda

Rally verseny Akán

Az elmúlt hét végén (2011.09.25.) rally verseny volt a faluban. A TME (tamasimotorsport.hu) rendezte a futamot.
Már szombaton szétcincálták a kocsik üvöltése a nyugalomra vágyók (többek között az asszonykám) idegeit, de azért nem volt vészes, ki lehetett bírni.
Vasárnap reggel indultak, 6 futam volt, a mezőny két részre osztva, a faluban volt egy gyorsasági kör, majd átrobogtak, és irány Ácsteszér, a cél.
Két karambol utáni pillanatokat le tudtam videózni...
Nézd meg, és vedd figyelembe, hogy fényképezőgép videó funkciójával készült...

2011. szeptember 27., kedd

A hobbyparaszt kérdezi: na, mi van nekem?

Az a helyzet, hogy a telkem tele van mindenféle gizzel-gazzal. Már többször nekiveselkedtem, de ezt az izét nem tudom kiirtani. Ma is ezt csináltam. Kijött gyökerestől.
És ni csak, ni!
Hát ennek milyen a gyökere?!
Ott van a tenyeremben a gumó, meg a középső a növény...
Az lehet-e, hogy nekem pityókám-e van-e?
Ha igen, akkor mit csináljak vele?
Ha igen, érdemes-e szaporítani?
Ha igen, hogyan kell szaporítani?
Ha igen, mit lehet belőle főzni, mert csak akkor érdekel...
Ha igen, akkor mennyit kell belőle hagyni...

Nohát, hogy mim van nekem!

Más...

Meg van tököm! Itt és most töredelmesen bevallom, hogy a tökfőzelék receptnél nem volt igazam, mert nem az utolsó tököm szedtem le!
Meg-e tudtok-e bocsátani-e? Mert lesz még tökfőzelék zsenge finom tökömből!!!

2011. szeptember 26., hétfő

Hadifogoly voltam - M/V President 9.

Október 1. vasárnap, tunéziai partok. Az a helyzet, hogy ezt még tegnapra kellene írnom, mert akkor történt, hogy este arra ébredtem, hogy a barba a szalonban üvölt. Valószínűleg a túlórák miatt volt. Ugyanis a Vili, lecsalt a srácoknak egyszer 6 és egyszer 6,5-öt. Reggel meg kell érdeklődni, mi volt.
Szicília partjai. A barba rátett a fordulatra, így talán szerda este megérkezhetünk, és talán bevihetnek. És akkor megvan a szabad esténk!
Este nem tudtam aludni, olyan meleg volt, egyrészt, másrészt Graves: Claudius az isten c. könyvét nem tudtam letenni, s amikor letettem, nem álmosodtam el, élénken megmozgatta a fantáziámat...

Október 2. Hétfő, Szicília partjai. Megkerültük Szicília csücskét, irány az Adria! 90-ben voltam utoljára Triesztben!

Október 3. Kedd, Otrantó, Adria


BLOKÁD AZ ADRIÁN


A hajnali őrség nem volt unalmas! Nem írtam, mert közeledtünk a csizma sarkához, és mindenféle NATO őrhajó cirkált.
Engem a Watchman-85, egy 120/60/85, szőke női hang faggatott ki, mindenféle útirányról, rakományról, az ilyenkor szokásos adatokról, stb. Később újra hívott, mert a Trieszti érkezést nem erősítették meg. Az ügynök telefonszámát megadtam, de ők nyilván nem hívták fel. Később egy NATO helikopter is felhívott, amíg körözött fölöttünk, és az ügynök magántelefonszámát kérte. Hát azzal nem szolgálhattunk. Így megadott egy "boarding party" pozíciót és időpontot, ahol be fognak szállni, és ellenőrizni fogják az okmányokat. Ennek reggel hatkor kellene lenni, és 28 mérföldre, keletre. Ez minimum két óra veszteséget jelentene. Ebbe a barba nem ment bele, így most várjuk, amíg egy újabb pozíciót adnak.
Őrzik a jugó partokat! Az egész Adriát lezárták, nem tud egy hajó sem átslisszolni úgy, hogy kikerülje a NATO ellenőrzést. Ez jó! Az nem, hogy másfél órán keresztül NATO hadifogoly voltam! Fél hétkor érkeztünk a kijelölt pozícióba, és átszállt hét marcona alak. Mindenkinek előre kellett mennie a próvára (hajóorr). Ez a mindenki a szakács, két matróz, és én. A fed. mester kísérte őket mindenfelé. Pk, 1. tiszt a hídon, kápó a pincében. Minket ketten őriztek, állig felfegyverzett marcona (vagy legalábbis állatira szeretett volna annak látszani az egyik kölyök, volt vagy tizenkilenc éves) katona. Volt minden, mi szem-szájnak ingere: géppisztoly, gázspray, pisztoly, golyóálló mellény, gázálarc, bár arra nem volt szükség, mindenki disztingváltan viselkedett. Nekem a pihenőm rovására ment a dolog, a többieknek munkaidejük rovására, így különösebben nem izgatták magukat.

Horgonyra állunk holnap este, reggel 6-kor kötünk ki. Cs. S. lesz az új szakács, 06.30-kor érkezik. Nem ismerem, meglátjuk!
A barba 15.45-kor jött fel leváltani, és egészen 16.35-ig beszélgettünk...

Október 4. Szerda, Adria, Trieszt Hajnalban írtam a könyvet.
Délelőtt azzal fogadtak, hogy este bevisznek. A barba leadott egy táviratot, hogy bevihetnének érkezéskor. Visszajött, rendben, így tesznek. Hurrá. A másik jó hír, hogy napi 2400 tonnát raknak ki. Azaz 400 tonna péntekre marad. Hurrá! Duisburgból jött a hír, kirakás után induljunk déli irányba, két rakományon dolgoznak, egy Anconából, egy Várnából. Adná Isten, hogy Várna jönne be! Hosszú menet - kevés baromság, és a hajnalokban tudok írni!
Délben hallgattam a Krónikát a Kossuthon. A francia idegenlégió segítséget nyújtott a Commore szigeteki elnöknek. Puccsal megdöntötték, a francia követségre menekült. A légió visszatette a pozíciójába. A francia külügy nyilatkozata: "Mi a kölcsönös barátsági és támogatási szerződés alapján segítettünk, mely kimondja, bármelyik felet megtámadják, a másik fegyveresen siet segítségére". Azaz az ötszázezres Commore szigetek fegyveresen megmenti Franciaországot egy támadás esetén. Aranyos...
Átvágott a Vili! Hogy ez miért ilyen? Ki érti, mert én nem! A hírek közül egy sem igaz, csak az, hogy este bevisznek. A többit ő találta ki. A barba azt mondta, hogy ne higgyünk neki, bármit mond a rakománnyal, úttal, lobogócserével kapcsolatban!
Marínban a parancsnok vett egy macskát. Kéthónapos, sziámi, pedigréje, oltási papírja, minden, ami kell, van nekije. Mostanában mindig felhozza a hídra, irtó jópofa kis dög, mindent végigrohangál, a súlya még nem vészes, így nem kapcsolja se be, se ki a műszereket, amin végigmegy. Még nincs neve, a főnök időnként süssinek hívja, ami ha jól tudom édességet jelent, így én Cukorfalatnak fordítom.
21.30-kor kikötöttünk, nem tudtam Encsivel beszélni, a pesti központ állandóan foglalt volt.

Október 5. Csütörtök, Trieszt. Egész nap rakodás, délelőtt vásárlás. Nem kapok sehol se a printerhez tintapatront! Őrület. Apróságokat vettem, meg telefonkártyát.
Tizenegy felé megjött Cs. S. az új szakács. L. csak éjfélkor indul. Be van sózva...
Megjött Apa levele, csudaszép írásokat küldött...

Október 6. Péntek, az aradi vértanúk napja. A hajón rajtam kívül senkinek nem jutott eszébe, hogy milyen nap van! Jellemző. Ugyanoda kell tenni, ahova a "szlovákok a hajógyárból" szöveget.
Késő délután fejezzük be a kirakást. Nincs utasítás, hogy hova menjünk.
Apa a levelében tanácsokat adott a naplóírással kapcsolatban. Lehet, hogy neki túl részletes, ahogy írom, de én a hajó életének "megörökítését" is célul tűztem ki. Ez így túl fellengzősen hangzik. Arról van szó, hogy mi történik egy hajón, az nem túlzottan érdekes. De ha leírom a napi apró cseprő gondokat, eseményeket, abból előbb utóbb kikerekedhet egy hajó élete, gondjai stb.
Az új szakács jól seper. Finom fánkot csinált. Nekem vagy nyolc jutott ebédre.
Ötre jött pilot, valami géphiba miatt nem indultunk, jó háromnegyedórát dolgozott a barba és a gépész a hibán. Lassú menetben megyünk, holnap délelőtt kell a pk-nak beszélni Duisburggal, ezért Riminire húzunk rá, mert a telefont csak partközelből lehet megoldani.

Október 7. Szombat, Adria. Unom már, de le kell írnom: fáj a lábam. Nem szabad kihúzni a hat hónapot, de nem is tudom. Mindenesetre ameddig lehet, addig húzom. Remélem, hogy hosszú menetek lesznek, és akkor talán-talán kibírom hosszabban is. Ha nem kéne az a rohadt pénz annyira!
Elment az első fecske. Most következik B. Z. Neki azt ígérték, hogy szeptember végén otthon lesz. Elsején született, harmadikán volt a házassági évfordulója, 5-én a fia szülinapja, és tavaly október óta 3 napot volt otthon! Üzent a feleségének, hogy küldjön a Marlow-nak táviratot, hogy veszélyeztetett terhes, hogy hozzák haza. Tegnap este a barba beszélt telefonon Stefan Wesselsel, aki megígérte, északról mehet a gépész haza. Meglátjuk...
Megyünk, anélkül, hogy tudnánk, hova megyünk. Nem jött order, de két lehetőségről beszél a Vili, bár ő egyáltalán nem szavahihető: Görögország, és a másik, hogy valamerre a Nyugat-Földközin.
Reggel: szalonnás tojás, miért nem tudott Laci ilyeneket csinálni? Neki is jobb lett volna...
Ebéd: hagymás rostélyos (isteni finom!).
Vacsora: sertéssült tört, és lepirított burgonyával (olyan, amilyent otthon mindig csinálunk).
Trieszt semmit sem változott. A főbb üzletek megvannak, a kisebbek cserélődnek, de mindent megtaláltam, amit ismertem. A pénzkivétel nem volt gond. Sajnos nem videóztam, siettem a városban, és csak útban lett volna a kamera. Drágul Itália. Egy kávét 1300-ért ittam! A dollár 1612 volt.
Játék a számokkal:
Amióta visszamentem hajózni, 1998. június 12-től:
      - DINA 29.630 tmf. 9 hónap
      - KŐRÖS 16.574 tmf. 5 hónap 15 nap
      - CSOKONAI 37.314 tmf. 8 hónap
      - CSOKONAI 38.236 tmf. 8 hónap 8 nap
      - WITTSAND 29.296 tmf. 5 hónap 5 nap
      - PANCON 3 15.227 tmf. 6 hónap 15 nap
      - PRÄSIDENT 11.111 tmf.
   =======================
      ÖSSZESEN: 177.388 TMF.­

Október 8. Vasárnap, Adria. Lassú menetben megyünk, valahova.
Hallgatom a Kossuth rádiót: 580 milliót nyertek az ötös a lottón. Más: egy orosz tiszt megette a csizmáját, tiltakozásul az ellen, hogy koldulnia kell, mert nem kap fizetést már három hónapja!
Más: Cserhalmi György két év után hazajött Amerikából. Szerinte Antall alatt szabadabb volt az újságírás. Igaz, hogy meg-, megjelennek hírek a sajtóban, de aztán agyonhallgatják azokat. Szeretné már tudni, hogy mi is történt márciusban egy bizonyos gázolás során (Gál Zoltán)?
Érdekesség: Szlovákok építették Pest, Bécs, Prága java részét, állítják Pozsonyban. A hír igaz, csak a tótok, és csak néhány nagyobb építkezésen vettek részt (Bazilika, és mások is). Jóval olcsóbban dolgoztak, mint a magyarok, vagy németek, mondhatni éhbérért. De így is annyi megtakarításuk volt, mint másoknak, mert magukra nem költöttek! Napi koszt: kenyér és hagyma.
Más: Kitör újra a Vezúv? Kitelepítési tervet készítettek Olaszországban, 700.000 embert érint.
Készülnek a Boszniai fegyverszünetre. Hogyan? Harcokkal, hogy kedvezőbb pozicióban legyenek, ha életbe lép! Aranyos!

Október 9. Hétfő, Jón-tenger. Nincs utasítás, hova menjünk, így csak megyünk az orrunk után előre. Igaz, délután telegrafált Frau Nadia Riou Duisburgból, hogy mennyi idő alatt érünk el Gabesba (Tunézia), de aztán nem tért vissza rá, hála a jó Istennek! Gyűlöletes az arab világ számunkra, akiknek dolgozni kell velük. A tunéziai vám meg egyenesen borzasztó. Vérszomjas vadállatok, minden, de valóban minden hajót megbüntetnek vámkihágásért. Domonyi Frici bácsit a Tatán azért büntették meg 50 dirhamra (5000 Ft.) mert nem vallott be egy hamutartót. Patkányok!

Október 10. Kedd, Szicília alatt. Délben jött az ukáz: Barcelona - Rouen, ugyanaz, mint a múltkor volt. Félek ettől az úttól, mint a tűztől. Megint fejvesztett hajtás lesz Rouenben, kikészülhet a lábom teljesen!
Megy haza B. Z. Rouenből. Üzent az asszonynak, hogy hívja fel a Marlow-t, hogy veszélyeztetett terhes. Ma jött az üzenet, hogy mehet haza, ha a Wessels is beleegyezik.
Cs. S. sajnos nagyon jól főz. Olyan krumplit gyakran csinál, amilyent mi otthon, tört krumpli, lepirítva! Nagyon finom!
Loptam a barbától egy póker programot. Három napja nem csinálok mást, mint azzal játszom…

Október 11. Szerda, Egadi szk. Szardínia. Éjjel a könyvet javítottam. Először arra gondoltam, hogy a 70. oldaltól újra írom, de aztán csak átolvastam, és úgy döntöttem, hogy marad.
Van olyan beszéd a hajón - hogy Szabolcs óvodáskori szavajárásával éljek -, hogy a barba is hazamegy. Ugyanis hamarosan elkészül, és átadják az ő hajóját, novemberben száll be, és egy kis szabadság is jár neki! Nem teljesen az ő tulajdona, részvényes benne. Azt is mondják az átlobogózás hetek kérdése. Már Franciaországban is van rá esély...
Remélem, nem kell a barbával mennem.
Délután a hajózási programomat javítgattam, továbbfejlesztettem. Már egészen használható!

Október 12. Csütörtök, Úton, Barcelona. Semmi különös. Délben riogatott minket egy kicsit Nadia. El akart küldeni Torreviejaba, megcáfolni a versikét, miszerint:
Indiába sóért / Gyalog megyen Gandi / Nálunk vegyen telket / Jóska, Pista, Jancsi. Ugyanis sóért kellett volna mennünk. Leixoesba szólt volna a rakomány. Nem tudom, nem lett volna jobb-e ez a rakomány, mert akkor biztos nem lett volna shiftingboard állítás...
Ma ünnep van Spanyolországban. Láttuk a királyt, királynét, a trónörököst, amint Kolombusz sírját koszorúzták. Akkor ez valószínűleg Sevillából közvetítették, mert ott a sírja. Ma 503 éve indult Huelvából Amerókába. Hogy élvezte volna nagymama a közvetítést. Mindenféle nemes, meg király... És micsoda ruhákban a hölgyemények!
A rakomány még nem 100%. Nadia azt mondta telefonba: Manuel nem igérte biztosra. Csókoltatjuk Manuelt. Ha holnap reggelig nem fixálják le, akkor... Most horgonyon állunk. Akkor hétfőnél előbb nem lehet elkezdeni a berakást. Ha bemennénk holnap, akkor... Ilyen szép csak a mesében van!

Folytatása következik

2011. szeptember 24., szombat

Lelked rajta


Új blogot indítottam.
A címe Lelked rajta.
Nézz be, és ha érdekel, akkor kövesd.
Érdekelhet, ha:
- szeretsz olvasni...
- olvasnál egy jó regényt folytatásokban...
- ha érdekel a reinkarnáció...
- ha szereted az izgalmas könyveket...

2011. szeptember 20., kedd

Az emberi hülyeség határtalan...

Ma kaptam körímélben, közkinccsé teszem:

Az emberi hülyeség határtalan, íme néhány
példa!


A gyógyszeres dobozon:
Mellékhatás: hirtelen halál.

Sears hajszárítón:
Alvás közben ne használja!
(Pedig pont ilyenkor kéne, hogy jól nézzen ki a hajam!)

Chips zacskón:
Ön is nyerhet! Még vásárolnia sem kell! Részletek a zacskóban!
(Csak áruházi tolvajok részére)

Mélyhűtött (mirelit) árun:
Felhasználási javaslat: Kiolvasztani.
(Persze ez csak javaslat. Ehetjük jégbe fagyva is!)

Tesco tiramisu dobozán (a doboz alján!):
Ne fordítsa fel!
(Marha! Most már késő!)

Pudingos dobozon:
A termék melegítés után forró lesz!
(Mint ahogy az éjszaka után nappal jön.)

Vasaló dobozán:
Ne vasalja a ruhát saját testén!
(Pedig ezzel mennyi időt spórolhatnánk!)

Altató tabletta dobozán:
Álmosságot okozhat.
(Még szerencse...)

Altatótabletta dobozán:
Mellékhatás. Álmatlanság
(Hiszen ezért vettem be.)

Karácsonyfa-izzókon:
Csak kültéri, illetve beltéri használatra!
(Esetleg hol máshol használhatnám még

Japán konyhagépen:
A másik célra ne használja!
(Nem mondom, állati kíváncsivá tett!)

Gyermek Superman jelmez dobozán:
Az ember alapvetően nem tud repülni. Ezt a tényt a jelmez viselete sem
befolyásolja!
(No comment...)

Svéd láncfűrészen:
Ne próbálja kézzel, vagy külső nemi szerveivel megállítani a fűrészt!
(Úristen! Volt már erre példa....

Javítóműhely bejáratánál:
Mindent megjavítunk. Kérem kopogjon, mert nem jó a csengő.



Az Isartalon történt két karácsony között 2005-ben

 Nézd meg mi történt Thamshaventől Sunndalsöráig, a két norvég kikötő között.
Lehorgonyzunk Frei szigeténél (kis bonyodalommal), majd bemegyünk a kikötőbe. Megmutatom, milyen elektronikus térképpel visz a révkalauz, hogy tűzijáték fogadott a kikötőben, és megtudhatod milyen "korszerű" a tűzoltószivattyúnk.

2011. szeptember 19., hétfő

Bikaviadal - M/V President 8.


Szeptember 27. Szerda, Huelva. Ma két hónapja érkeztem a hajóra, még kétszer ennyi van hátra!
Semmi különös. Befejeztük a berakást kettőre, háromkor pilot, négy előtt tíz perccel indultunk.
Videófelvételt csináltam Kolombusz szobráról. Feltételezem, ott van az emlékmű, ahonnan a hajója elindult. Ez pedig az Odiel és a Rio Tinto (Vörös folyó) összefolyásánál van.
Olaszországba megyünk, még nem tudjuk melyik kikötőbe.
Vacsoránál megint besokallt Ü. L. Délelőtt a barba hozott újkrumplit, friss tojást és "Bauer Früschtück”-öt kért vacsorára. Ezért ebédre csak levest evett. Mondjam, hogy amint a barba szájából elhangzott, Vili a már kikért második fogást visszaküldte? Szóval vacsora. Én csak hallomásból tudom... Nem volt úgy jó a pk-nak, ahogy elkészítette Laci. Mert csak vékony vajon kellett pirosra pirítani a krumplit. A hozzáértők tudják, hogy meg lehet csinálni egy, vagy két személyre, de nem nyolcra. A hagymát, és a szalonnát is pirosra sütni, összekeverni a megpirult burgonyával, és tojással leöntve átsütni. Otthon megcsinálom, finom, nagyon finom vacsora lesz, feltéve, hogy megengedhetjük magunknak ezt a nagy mennyiségű krumplit. Persze L. egész délután morfondírozott, morgott, hogy nem lesz ez így jó, mert a krumpli összetörik, nem lesz olyan, "amilyent ez a barom szeret", hogy idézzem. Bejött.
Fáj a lábam, főleg a sarkam, a lábfej csontjai, a bokám, a köszvény is. Jaj, nekem!

Szeptember 28. Csütörtök, Gibraltár, Alborán - tenger. Hajnal: pótolom az elmaradt statisztikát.
Az őrségben csak navigáltam, mert Gibraltár felé menet, és a szorosban nem lehet mással foglalkozni, ha lelkiismeretesen akarom ellátni a dolgom, még a regénnyel sem, sajnos.
Éjjel TV meccs: Ferencváros-Ajax 1-5 az üllői úton! 1-2-ig én is láttam! A spanyolok közvetítették felvételről, miután a Real Madrid is ebben a csoportban érdekelt. 1-0 után még volt erejük szépíteni 11-esből, ami azután történt az a tudásának a pontos tükre. Ez nem gúnyolódás, hanem ténymegállapítás! Sajnos...
Délben: a parancsnok kifakadt a szakácsra, mondván, nem profi. Tud három, négy kaját, és kész! (Van benne valami). Persze ő nem tudja, mi megy a magyar hajókon. Mennyit lopnak... Aki ahhoz van szokva, hogy fél kiló húsból csinál rántott szeletet 25 embernek, az művésze a klopfolásnak, amitől a barba hideglelést kap!
Délután: akkor lenne szép az élet, ha a Vilit kitiltanák a hídról. A barbával ketten navigálnánk, ő meg rakodna kikötőben. Milyen gyönyörű is lenne, ha nem nyúlhatna semmilyen készülékhez. Egész délutánom azzal ment el, hogy a GPS-t próbáltam feléleszteni, azután, hogy ő hozzányúlt. Sikerült, pedig... A barba telexezett mindenfelé, tanácsot kért, hogy lehetne lelket lehelni a készülékbe. Neki nem sikerült. Nekem, a saját eszemmel, igen!
Este: bikaviadal két órán keresztül. Eddig is láttam, de folyamatosan most először néztem végig egy egész este műsorát.
Érdekes.

Szeptember 29, algériai partok.

LOS TOROS

Az este láttunk vagy hat bikát, négy végigküzdötte, kettő megmenekült. A bika óvatosan kijön az arénába. A tarkójában már kis színes szalagokat visel, valószínűleg beledöfték. Először tanácstalan, körülnéz, aztán rohan egy kört, nekitámad mindenkinek, aki a szeme elé kerül. A neveket nem tudom, de a torreádorok segítői, díszes, hagyományos öltözékben, lila, nagy lepellel vadítják, aztán megfutamodnak a bika elől, be a palánk mögé. Ekkor a bikát szemügyre veheti a nagyérdemű, akik zsúfolásig megtöltötték az arénát, még a napos oldalt is. Állítólag a jegyeket így árulják: napos oldal - árnyékos oldal.
A bika fúj, prüszköl, vágtat, támad. Gyönyörű állat! Kiírják a nevét, a súlyát, a tenyésztője nevét. Aztán megáll, fejét felveti, vár. Jönnek a lila leplesek, vannak vagy négyen-öten, ingerlik több oldalról. A toro támad, a lepel felemelkedik, a szarva a levegőbe szúr. Megtorpan, tanácstalanul körülnéz, aztán támadja a következő leplet. Ezután jön a lovas, lándzsával. A ló szeme bekötve, vastagon körbepárnázva, különleges "lóvédőruha" rajta, védi az egész testét, hasát. A lovas hosszú lándzsájával a bika púpjába szúr a tarkó mögött. Erre a szegény jószág megtámadja a... lovat. Azt látja. Ökleli, négy bika is felemelte az este folyamán, a lovat lovassal. A ló, szerencsétlen tűri, feldől, rázuhan a lovasra, a segédek próbálják a bikát elcsalni, de az tolja a lovat a földön is. Szerencse, hogy a lovasnak nem támad... Az egyik oly szerencsétlenül esett, hogy nem tudott felugrani, a lába a ló alatt maradt. Amikor a lovas elvonul, a bika nyaka több sebből vérzik. A dühös állatot ekkor a pikadorok(?) támadják. Két-két díszes, horgas végű lándzsát dobnak, szúrnak a bika tarkójába.
Kiállnak az aréna közepére, pipiskednek, megfogják a lándzsájuk végét, előretartják, bika szarvát utánozzák. Az, amelyik a legnagyobb tapsot kapta, hatalmas köröket futott, állandóan a bikát figyelve, ingerelve, végül a toro nekitámadt, ekkor hihetetlenül kecses mozdulattal belevágta a lándzsát és már ugrik is, mert a vágató állat, mint a gyorsvonat robog. Én, a laikus, ezeket többre értékelem, mint a torreádort, mert itt a bika felöklelheti, ha elvéti a lépést. Háromszor két lándzsát dobnak, így szegény jószág tarkójából hat is kiáll, amikor a torreádor kijön. Neki piros leple van, és kardja. Eljátszik a bikával, az szerencsétlen támadja a leplet, a torreádor elhajlik, ellép, a közönség tapsol, éljenezik. Aztán a viador a palánkhoz megy, elkéri a kardot, amelyikkel le kéne a bikát döfni.
Ez a legrondább része a dolognak. Ha úgy történne, hogy a torreádor céloz, szúr, a bika összeesik, vége, akkor nem lenni semmi baj. De a torreádor céloz, szúr, nem talál, csak sebet ejt a bikán, egy újabbat, kínozza. Aztán megint. Egyik lábát begörbítve lábujjhegyen áll, a másik lába nyújtva, próbál minél magasabbról szúrni. A tarkón kell két csigolya között beszúrni. Ha sikerül, akkor a kard markolatig szalad... De nem sikerül másodszorra sem. Sőt harmadszorra sem. Két esetben a harmadik után is lábon a bika. Ekkor speciális kardot vesz kézbe a torreádor, a hegyénél keresztben egy védő, mint a markolatnál. Csak nyolc-tíz centis a penge, annyira mehet be a szerencsétlen állat testébe. Ezzel a tarkóját szúrja a lehajtott fejű állatnak.
De ha sikeres a szúrás, három esetben harmadszorra, akkor a kard tövig beleszalad a toro tarkójába. De szúrni csak akkor szabad, ha a bika szembenéz vele, nem hajtja le a fejét! A bika megáll, a torreádor hátralép, és jönnek a lila leples segítők. Két oldalról, jobbról-balról ingerlik a bikát. Az döf ide is, oda is. Azt hiszem, így saját magának vágja el a gerincvelőt azzal, hogy kapkodja a fejét. Mert vagy ötször-hatszor döf a bika, aztán meginog, térdrerogy, eldől. Ha nem döglött meg, akkor egy ember, rövid tőrrel ledöfi, ne szenvedjen. De volt olyan jószág, akibe négyszer is beledöftek, míg kimúlt! És ekkor bejönnek a felcicomázott lovak, hozzákötik a bikát, és kivontatják az arénából.
Két esetben megtörtént, hogy a bika élve hagyta el a küzdőteret. Amikor a lándzsás lovassal küzdött, talán a kelleténél nagyobb sebet kaphatott, mert utána, amikor ingerelték, és az állat vadul rohant a lengő lila leplek után, megrogytak, elestek, feldőltek, látszott, nem ellenfelek! És ilyenkor beküldenek 4-5 tehenet, kolomppal a nyakukban, azok járnak egyet, majd kijönnek, és a bika is közébük áll, és vérző háttal levonul.
Pár napja olyat is láttam, hogy a bika elkapta a torreádort. A lágyéka felé döfött, felemelte, a fiú átesett a bikán. A combján belül a nadrág felszakadva, vérzett. De ő nem jött le, kicsit bicegett, de végzett a bikával. Aztán amikor a palánk mögé ért, összeesett, ölben rohantak vele, gondolom az orvoshoz.

Hát ennyit láttunk. Maradok a focinál. Bár a Fradit tegnap lemészárolták... Az is igaz, hogy annyira tud focizni, mint egy háromnapos bocika küzdeni az arénában. Vagy még úgy sem.
Éjfélkor a rossz emlékű Oran előtt hajóztunk el.
Ü. L. haza akar menni. Ebédkor fogalmazta magában az értesítést, amit a parancsnoknak átad. Délután feljött a hídra, megírtam neki...
Negyed ötkor adta a barbának. Az értetlenkedve kérdezte, miért megy haza, amikor már kezdett jobb lenni. Ez aranyos! Ő határozza meg. Elküldte a táviratot, a Marlow-tól megjött azonnal, 800 márkába kerül. Vállalja-e? Vállalta, így is megy haza. Majd jogi vitákba fog keveredni, mert szerintem sincs joga Marlownak (a ciprusi cég, amivel szerződésben vagyunk) ennyi pénzt kérni, csak a tényleges költségeket számolhatják fel! Ráadásul így egy összegben. A váltója költségét meg kell térítenie, de többet nem vehetnek le róla.

Szeptember 30. Szombat, algíri partok. Megjött, Ü. L. megy haza. A barba meg érdeklődik mindenkitől, mi baja van, miért megy haza, miért nem tölti ki a szerződést?
Azt is tudjuk, hogy hova megyünk. A szívem csücske városba, Triesztbe. Nagyon szeretem, pedig semmi különös. De ha jól összeszámolom, akkor három hajóval javítottam itt, az három és fél hónap. És számtalan kikötés, három-öt napra! Encsike első kikötői látogatásakor három hetet töltöttünk itt, gyapotot raktunk ki, és az eső állandóan esett, munkaidőben. Öt után vége, és egész este száraz idő. Sőt, hétvégén sem esett, csak hétfőtől péntekig. Esőisten kegyeibe fogadott minket akkor... És most? Ezt a rakományt sem lehet esőben rakni! Jó lenne legalább egy estét Triesztben eltölteni! Csütörtökön, 5-én érünk oda. Végig olasz partoknál megyünk, a pk. (helyesen) nem vállalja a hajózást a jugó partoknál. (Így egyszerűbb, mint a crnagorai, horvát, szlovén partokat írni.)
Délelőtt visszanéztem a videót. Siralmas! Ugrál, tele csíkokkal, torzítja a hangot. El kell vinnem szervizbe otthon. Szerintem a fejnek csak egy alapos pucolásra van szüksége. Egyébként nagyon szeretem, mert jó kis gép. Lehet, egy legújabb típusú camcorder jobb, de én már hozzászoktam ehhez a súlyhoz, és nem tudom, megszoknám-e a pehelykönnyűt? (Persze, megszoknám, de most kinek van rá pénze?)
Befejeztem az "Én, Claudius"-t és megkaptam a "Claudius, az isten"-t, a Graves könyv második kötetét. Az első nagyon jó volt! Ezt a kötetet felváltva olvassuk. Én olvasom a délutáni őrségben, és B. J. este.

Folytatása következik

2011. szeptember 16., péntek

A hobbyparaszt kérdezi: mit rontottam el?

Mert attól tartok, hogy valamit nagyon! De bennem van tartás, nem rejtem véka alá, nem szégyellem!
Szóval lassan hónapok óta készülök arra, hogy szilvalekvárt főzök.
Tegnap nekiduráltam magam, és tessék...
Hiába dolgoztam, meg teljesen más lett, mint az asszonykám szilvalekvárja.
Remélem, kapok jó ötleteket, hogy mit lehet vele csinálni?
Esetleg, ha még egyszer (ki)főzném?

2011. szeptember 14., szerda

A tengerész kihajózik - videó

Régen mutattam videót. Most az Isartalról mutatom meg, ahogyan Edmond, a ghánai mnatróz hazautazott. Azt a töméntelen holmit repülőre kell majd raknia!

2011. szeptember 11., vasárnap

A kétbarom hajója... - M/V President 7.

Szeptember 21. Csütörtök, portugál partok, Marín. Éjfélkor a Vili rátett a fordulatra, mondván, így nem érkezünk meg délutánra. Negyed egykor jött a barba, visszavett a fordulatból, mondván, így hamar érkezünk.
Délután 16.45-kor szállt be a pilot. Kikötés, és mehetett mindenki, amerre a szeme látott. Csak egy embernek kellett bentmaradni a hajón.
Marín, mert így írják, hosszú í-vel, jellegtelen, semmi kisváros, még videózni sem lehetett, annyira nincs mit. Itt a Haditengerészeti Főiskola, egy kellemes kis főtér, pár utca, tele üzletekkel, bankokkal, és rengeteg utca, lakóház, semmi, érdektelen. És ezért is lehet az, hogy jól érzi magát az ember. Itt nincs nyüzsgés. Nincsenek barom turisták. Nincs tumultus, lökdösődés, az ember beül egy kocsmába, itt bárnak hívják, kikéri a sörét, nézi a TV-t, és nem rándul össze a gyomra, hogy jaj, csak ne jöjjön be a barom Vili.
Pénzváltás. Hogy a fene egye meg! Legalább 12-15 bankban voltam, nem adott ki pénzt, illetve egyedül a Santander bank automatája, kivettem 2000 pesetát, utána már nem adott. B. J.-vel voltam, felajánlottam, hogy kiveszek neki is, mert este lévén pénzt nem lehetett sehol sem váltani, illetve olyan szemérmetlenül alacsony áron, hogy azt józan ember nem fogadhatja el.
Tehát nem tudtam, csak egyetlen egyszer pénzt kivenni. Ennek örömére, a szupermarketban vásároltam 673 pesetáért, a 327-et visszakaptam, az ezrest otthagytam, illetve nem kértem el. Én barom. Holnap reggel kell visszamenni, hogy a zárás után megnézik van-e többlet, és visszaadják. Ü. L. felajánlotta, hogy elhozza, ha visszaadják. Úgyis megy ki a hajónak vásárolni!
Utána az Os Amigos bárban megittunk három-három ampulla söricilint.
Holnap reggel nyolcra jönnek a melósok, szerintem délre végeznek, így akkor vasárnap reggel Huelvában lehetünk, mert ott rakjuk be a rakomány nagyobb részét.
Fél tizenegykor lefekszem, hogy kialudhassam magam igazából!

Szeptember 22. Péntek, Marín, indulás. Délelőtt rakodás, természetesen azzal kezdtünk, hogy megálltunk. A charterer rendelkezése a clean B/L (megjegyzés nélküli szállítólevél) volt, ezért visszaküldtem az első teherautóról két bála cellulózt, mert szakadt volt a csomagolása. Erre leálltunk, és fél kilenckor megegyeztünk, hogy adnak Guaranty lettert, azaz átvágjuk az olaszokat. Ez annyit jelent, hogy ha azok a hajón akarják bevasalni a szakadt csomagolás miatti kárt, akkor a feladó fizet. Így fél kilenckor indulhatott a rakodás.
A surveyor megbízottjával beszélgettem, akivel ellenőriztük a rakományt. Mondtam neki, hogy úgy tűnik, mintha itt a portugálhoz közeli nyelvjárást beszélnének. Elmondta, a gallego, a galíciaiak nyelve majdnem portugál. Nekem két dolog tűnt fel: a kocsma, ahol tegnap este ittunk, nem Los Amigos volt, hanem Os Amigos, ahol az "os" portugál többes számú névelő, és a gracias helyett obrigadót mondanak. A XV. században Galícia fele Portugáliához tartozott... Kíváncsi lennék, vannak-e problémáik ebből, mármint hovatartozást illetően.
A kikötőben mögöttünk állt a Duisburg, júniusban adta át Konstancán a komáromi hajógyár. Tehát előttünk készült el. Német captain, a többiek oroszok. Eddigi működésük: Franciaországban gabonát raktak be, és az mentette meg a hajót a felborulástól, hogy a rakpartra dőltek. Az emelhető híd erősen megrongálódott. Ha ellenkező irányba borulnak, akkor elsüllyednek. A chief nem tudta, hogy homogén rakományhoz minimum 200 tonna ballasztot kell felvennie. Ha megnézi a stability bookot, akkor nincs gondja egy szál sem. Egy első tisztnek nem ez az első dolga?
Itt, Marínban, ők is ugyanazt rakták be, mint mi. Nem küldték vissza a rakományt, nem kaptak garancialevelet, így berakás végeztével csak néztek, hogy mi lesz most...?
A chief azon jajongott nekem, hogy 6 sor magasan kell a rakományukat berakni, mert egy sorban 400 tonna van. Mondom, hadd számolom meg, mennyi köteg megy egy sorba, mert úgy kalkuláljuk majd mi is. Megszámolom, 400 köteg, az ugyebár 1,5 tonnájával 600 tonna. Mondom neki, milyen ökör, nem 4, hanem 600 tonna soronként, így csak négy és fél sort kell beraknia. Szép kis első tiszt! Nem gondolkozik? És a barba, most az oroszokat dicséri, milyen jó volt velük. Hát akkor kívánok neki ilyen első tisztet!
Ü. L. megkapta az ezer pesetát a boltban, amivel tegnap átvágtak. Vannak becsületes gallegok...
Egyébként ma leváltott 15.15-kor, hogy menjek fürödni, hát így most oda megyek...
Indulás után a barba azonnal megemelte a fordulatot maximálisra, lóhalálában megyünk Huelvába. Vasárnap reggel kilenckor ott leszünk. Délután táviratok tömkelegét küldte a pk. Megadta az érkezést, kérdezte a kikötést. Válasz nem jött. Teljesen ki volt magából kelve! Hogyhogy nem válaszolnak neki! Az ügynökség cadizi központjába is küldött, persze azok sem válaszoltak! Érdekes, Marínba nem tudtunk két órával előbb érkezni, akkor elkezdték volna a berakást még érkezés napján. Most meg majd hat órával előbb ott leszünk! Tiszta MAHART!

Szeptember 23. Szombat, portugál partok. Hajnalban írtam tovább a könyvet. Eddig jól ment, de most megint nehéz részhez érkeztem. De úgy gondolom, meg-találtam a megfelelő formát, ahogy meg kell írnom. Több mint 110 oldalt írtam már!
Augusztus 24-én kivettem egy karton sört. Ma hajnalban ittam meg az utolsó üveggel. Már elduhajkodtam egy kartonnal!
Eszméletlen büdös a parancsnok! Alig bírtam ki mellette a hídon, amíg a szolgálat átadás átvétel lezajlott!
Most már itt az ideje, hogy a Kisbaromról is írjak. Lett légyen bármely étkezés, nem az érdekli, ő mit kap, hanem az, hogy más mit eszik? Ahogy a szakács hozza az ételt, a feje majd letekeredik a nyakáról, úgy forog utána. Utána felemeli seggét, és arccal majd beleesik a másik tányérjába, úgy lesi, ugyan mit eszik a matróz?
Gondosan megvárja, mit csinál a parancsnokbácsi. Ha nem eszi a savanyút, ő is félretolja. Utálja a májat, de ha a barba májkrémet ken a kenyerére, akkor ő is ráveti magát. Semmit, de semmit nem csinál önállóan, mindenben az ovóbácsiját figyeli, amit az csinál, lekopírozza. Ha a barba a déli levesből kér vacsorakor, neki is kell. Egyik nap a parancsnok kint volt a városban, nem ette meg az ebédjét, ráadásul a fogára való volt, tehát vacsorára azt kapta. Milyen patáliát csapott a Kisbarom, hogy ő is azt akar enni, és ez skandalum, hogy neki nincs. Hiába, ha a Nagybarom mást kap, abból neki is jár. Nem fogja senki sajnálni, ha elkotródik a hajóról.

Szeptember 24. Vasárnap, menet, Huelva horgonyon. Ma két hónapja indultam Hamburgba, tehát a Naplóm már két hónapos! Örömmel közlöm, hogy egyáltalán nem unom írni...
Befejeztem a könyv 11. fejezetét.
Lehet, hogy itt a következő botrány...? Este vacsora után a pk. nagy hangon, kedvenc szokása szerint üvöltve közölte a hajórádión keresztül, hogy éjszaka óraállítás, visszaállunk a téli időszámításra. Eddig rendben is van. De akkor a chiefnek éjfélkor kellett volna ébresztenie. Ő meg a szokásos időben tette, és azt mondta, hogy majd ha megálltunk, akkor állítunk órát. Tud-e erről a barba, az a kérdés, most hajnali 3-kor. Van egy érzésem. Ha nappal állítunk órát, akkor egy túlórát ellophat a legénységtől a Kisbarom Lámpás Vili...
A napló arra is jó, hogy levezethetem vele a belső indulatokat, itt mérgelődöm ki magam. Szerencse, hogy mérgelődésre okot csak a két szupermen ad, a többiek legfeljebb megmosolyogtatnak, mint B. Z. a napokban többször is. Merthogy ugye ő sőt... Azaz: Johny Cash-t hallgatunk, erre ő: ezeket a számokat játszottam én is gitáron. És milyen nehezen álltam át a Pink Floyd stílusra. Erre a legkézenfekvőbb válasz: aha! Egy portugál kölök a TV-ben táncol, de úgy, hogy mindenféle keleti harci eszközt használ hozzá, karate ütéseket imitál. Ez egy Van Damme leguggolás volt, mondom. Mire ő: az edzéseken mindazt végigcsináltuk, amit Van Damme. Erre a kötelező csodálkozás: ühüm. Szemmel láthatóan a frász töri ki, hogy nem kérdezek rá, hol, mikor, miért, és nem csodálom érte.
Mégse lesz botrány, mert reggel négykor a Nagybarom tudott az óraállítás elhalasztásáról.
Botrány nem lett, de...
Titokban tartották, mindenki úgy tudta, hogy éjjel visszaálltunk, és ezért a szakács is később kelt. Volna. De a barba bement hozzá, meggyújtotta a villanyt, és közölte: "time change later" Kíváló angolság! (Ez részemről volt rosszindulatú megjegyzés, mert irigylésre méltó, amilyen jó az angol szókincse!). Szóval senki nem tudott semmiről, sikerült mindenkit megkeverni. Persze Ü. L. prüszköl a legjobban.
- Uram, a saját édesanyám nem gyújtja rám a villanyt, ez meg odaáll az ágyam mellé, és a szemembe világít!
És egész délelőtt, 11-12 között ezt hallgattam...
Délután rottát húztam. Nem visznek be előbb, mint hétfő délután, tehát lehet, hogy még akkor sem!

Szeptember 25. Hétfő, Huelva előtt horgonyon. Semmit nem tudunk a bementelről. Elkészültem a munkámmal, megcsináltam az útvonalat Triesztig.
Olvasom Graves: Én Claudius című könyvét. Szeretem a római korban - általában az ókorban - játszódó könyveket. A könyv Claudius önéletrajzaként íródott. Az elején tartok, és nagyon zavarnak a modern nevek. Hadjárat a Rajna völgyében: Mannheimnél járnak, Duisburg felé tartanak, Kölnben állomásoznak. Tiberius Claudius Dursus Germanicus (leírtam emlékezetből, pedig csapnivaló a névmemóriám) született Lyonban (?). Jobban értékelném, ha a latin nevén írta volna, s zárójelben a modern nevét a városnak. Ennél szebb már csak az lett volna, hogy Duisburg (NSZK)!
Egész nap horgonyon álltunk. Délután a térképekkel foglalkoztam, és olvastam. Később hívott az ügynök, valószínűleg 22.00-kor bemegyünk. Szép, kellemes őszi idő. Napsütés, enyhén párás, 23 fok, tenger és nyugalom...

Szeptember 26. Kedd, Huelva. Engem hajnali egykor keltettek. A legénységet fél tizenkettőkor, a pilot 00.20-kor jött. Régi szép MAHART idők, amikor csak 40 perccel érkezés előtt verték fel az embert! Kettőre értünk a kikötőbe, most negyed három van, itt vagyunk.
A rakodás ugyanazokkal a trükkökkel indult, mint Marínban, csak most nem adtak garancialevelet. A rakomány olajfoltos, nagyon sokat visszaküldtünk, jó időbe került, amíg kiderítettek, hogy a bálázógép folyik. De mire erre rájöttek, addigra surveyort fogadtak, akivel együtt figyeljük a rakományt. Most a gyár jobban odafigyel, milyen rakományt ad ki, így sokkal lassabban jön, és nem tudtuk ma befejezni a berakást, jó, ha holnap délután elmegyünk!
Így estére jól elfáradtam, mert egész nap gépkocsira fel, onnan le, ugrálni, kúszni-mászni. Már fájt a lábam, amikor kimentem a városba. Nagyon kedves városka, a maga 180.000 lakosával, gazdag üzletek, sok vásárlóutca. Kolombusz emlékmű a folyón, éjszakai kivilágításban láttam, nem sokat tudtam kivenni az egészből. Kolombusz lakóház, a csapból is Kolombusz folyik, mivel kedves kollégám innen indult az újvilágba. Vettem egy képeslapot a szobráról, egyet a Santa Mariáról és egyet a Pintáról. Természetes videóztam, megittam egy sört, írtam pár képeslapot, és bejöttem.
Most nem szaporítom a szót, mert épp hogy tíz múlt, és megyek lefeküdni, mert végigalhatom az éjszakát!

Folytatása következik

2011. szeptember 6., kedd

500.000 látogatón túl

Túl vagyok az 500.000 ezer látogatón. Hogy ki volt, nehéz megállapítani, két jelentkezőm is van, valamint az a kommentező, aki nyilvánvalóan figyelte a látogatókat, mindhárman megkapják a beígért könyvet.
Az egyik a Vályogvető, másik Moha és a Blogtérről Zaden.
Itt látható a látogatók listája, akkor amikor 500.003 látogató volt. Tehát a lista tetejétől vissza a 4. az illusztris személy.

Kérek ímélen (tengerisolyom@gmail.com) címet, ahova küldhetem, és azt, hogy melyik könyvet?

A hobbyparaszt megmutatja...

...hogy a másodvetésű kukoricája milyen reményt keltő!
A magot chilii&csoki  küldte valamikor, és akkor többen kételkedésüket fejezték ki annak irányában, hogy mi lesz belőle?
Nos, még pár nap, és ha más nem, minike kukoricácskám lesz!
Sajnos csak három magból lett növény (ötöt ültettem), mert vetés után jött Hévíz, nem volt locsolva, szóval ennyinek is örülök.

2011. szeptember 5., hétfő

És a baromság folytatódik - M/V President 6.


Szeptember 12. Kedd, Rouen Reggel folytatták a kirakást. Én a gabona stabilitást számoltam ki a helyi formanyomtatványra! Nem kis munka volt, kisilabizálni, hogy mit, mivel jelölnek, de azért sikerült. A parancsnok érti(?) a dolgát! Megkérdezte, ha a ballaszttankot teljesen beballasztoljuk, az növeli a GM-et? (GM: metacentrikus magasság. Ha szabad folyadékfelszín van a hajóban - félig van a ballaszttank - akkor a tank nagyságától mérten korrigálni kell a GM-et negatív - kevésbé stabil - irányba!) És emellett még magyarázta is, hogy szerinte miért lenne jobb a tankokat megtölteni!
Okos barba!
A kirakással végeztünk kb. délután ötre. Utána indul a raktártakarítás. Természetesen vendégszereplésemmel! A mozgatható bulkheadek közül kb. 15 tonna rakománymaradékot dobtunk ki. Kellemes izomfejlesztő munka. A kirakás befejeztével másik rakparthoz álltunk.
Ezután raktármosás. B. J. volt a főcsővezető, Sz. P. és én célkészségekkel húztuk el a vizet. Ezek az ablaklehúzóhoz hasonlítanak, csak jóval nagyobb a lapátja. Söprésszerű mozdulatokkal kell összehúzni a vizet, a konténertalpakból kis szivattyúval kiszívatni, majd a tanktetők borítását levéve, a vizet kiveretve, visszatenni. G. G., a fedélzetmester meg kéz alá dolgozott, ahol kellett. Ő toldotta a tűzoltó maligát, jött, ment, intézkedett.
A mosás végeztével beindítottam a szárítást és a fűtést a raktárban. Én mára befejeztem, már csak 22.00-kor mentem le ellenőrizni, hogy állnak?

Szeptember 13. Szerda, Rouen. Reggel nyolckor bulkhead állítással kezdtünk. Tudvalevőleg, ha egy hajó gabonát szállít, akkor az igen veszélyes rakomány, a biztonság szempontjából. Tehát a rakteret színültig kell rakni, nem lehet szabad felszíne, a raktártetőnek rá kell feküdni! (A mi esetünkben, mert nem rakhatunk a tetejére zsákos gabonát, ami leszorítja a folyós, ömlesztettet). Éppen ezért a hajóban 2 bulkhead van, ez mozgatható válaszfal. Elméletileg tökéletesen lezárja a rakteret. De csak elméletileg.
Ez így elmondva szép. Lámpás Vili szerint egy bulkhead beállítása 15 perc, tehát valóban nem lehet több mint 30-40. Nekünk az első előre vitele 2,5 órát tartott. Egy elem súlya, kb. 20 tonna. Ezt kézi hidraulikával fel kell emelni (én voltam a mestere). Beállítottuk a hátsót is, tömítettük a réseket a raktér teljes magasságában, beemeltünk négy alsó sarokelemet, aminek a felrakása egy embernek 2 óra, így fél óra alatt végeztünk, mert négyen voltunk.
Ezután ebéd, fél kettőkor, és kezdődött a berakás. 2505 tonna búza, 18.00-ra befejezték! Közben mindenféle apró-cseprő munka, elpakolások, én a raktártetőn levő rögzítőcsapok védőburkolatait raktam vissza, 6-6 darab mindkét oldalon, mindegyik 8 db. 30-as csavarral rögzítve, a csavarokat zsírozni, stb., két órát vett igénybe. 17.00-18.00-ig mindenki a raktárban, a rakomány tetejét simították. Én a raktártetőket mozgattam, előre hátra, azzal is trimmeltünk, de főleg lapáttal. Majd letenni a szelvényeket, manőver, indultunk. Manőver után vacsora, majd 19.00-20.00-ig a ballaszttankok feltöltésében segítettem a kápónak. Én szondáztam, ő meg tekerte a csapokat.
Ezek után, a parancsnok, a barom Vili hatására, azt mondja, nem dolgozunk, csak beszélgetünk.
Ja, mikor a kápónak mondom, hogyan kell ballasztolni, a Vili a szalonban vacsorázott. Z. irtóra bepörgött, hogy negyedszerre is szivattyúznia kell ugyanazt a tankot. Mire leért a gépházba, már a sarkában volt a barba, és letolta, miért dühöng. Ez a nyálas tetű, ez a rohadék chief szaladt azonnal hozzá, és beköpte a Z.-t. Aljas disznó...
Haza kell menni, mert a barba sem lesz különb, ha megtörtént a lobogócsere. Engem különösképpen nem abajgat, csak minden nap van egy-két gúnyos, szurkáló megjegyzése, amit nem lehet indoknak felhozni ellene, mert a hangsúly, és nem a mondandója a dühítő.

Szeptember 14. Csütörtök, Angol csatorna. Encsike neve napjára táviratot kell küldeni.

Szeptember 15. Péntek, Biscay. Elküldtem a táviratot.

Szeptember 16. Szombat, Biscay, Finisterre. Eddig nem tudtam naplót írni, mert úgy dülöngéltünk, billegtünk, hogy nem mertem a komputert bekapcsolni. Szépen nyugodott a fölsőágyon. Tehát ezért a kihagyás 14-én és 15-én.
De: Rouenben megkaptam az összes postát, Encsike két levelét, Apáé is megjött. Írt két oldalt, majd a naplójából küldött részletet, meg az unokákról írt négysorosait. Szépek, meghatóak, és az utolsó, magáról.
Hajózunk. Hajóznánk békében, ha nem lenne ez a két német barom. Éjfélkor mentem fel a hídra: A chief békésen olvas. Mondja, hogy baj van a GPS-el. Én elkezdtem nyomogatni, hogy kiderítsem mit barmolt el már megint. Egyszer elkezd jajongani, hogy ez a halász nem tér ki... Nézem, hát vagy egy kábelre egy halász jön, viseli a zöld lámpát, tehát vonóhálóval halászik, útjogos, nekünk kell kitérni! Mit csinál ez a hatökör? Ráreflektorozik, ahelyett, hogy térne neki. Ökör ez a navigációhoz... Volt egy esete ezen a hajón, éjjel felhívta a pk-t, mert egy hajó keresztbe jött a gibraltári szorosban. Marha! Nem mert kitérni! Tengerész az ilyen?!
Szóval délben jött a barba, mi volt éjfélkor? Hát mi lett volna, semmi! De a chief panaszkodott, hogy a halászhajót nem figyeltem! Hát mit lehet mondani erre a hatökörre? Bármit csinál valaki, ez az anyámasszony katonája, nyálas pióca, rohan árulkodni a parancsnoknénihez. Nem szabad ezen a hajón maradni egy perccel sem tovább mint az átlobogózás.
Tegnap éjjel, azaz hajnalban:
A hullámok tekerik a hajót, ez nyeklik, csuklik, nyilván ettől roppant meg a szalonablak, de reggel fél hétre a szalon úszik. A szakács mit csinál, amint bejön a szalonba? Nekiáll felmosni. Aztán reggelit készít. Nyolckor jött a letolás, de ordenáré hangon: mit képzel, hogy nem szól a parancsnoknak!
Közbevetés: az ügyeletes tisztnek óránként körbe kell járnia a hajót, rendben van-e minden. A parancsnok volt az ügyeletes.
Ma reggel: illetve tegnap este kezdődött. L., a szakács kevéssé bírja tengert. Kétszer hányt, hát elhanyagolta az esti tűzhelypucolást. Valóban, ott volt a kifutott étel. De ez az első eset, egyébként mániákusan tiszta. Reggel kijön a konyhába dolgozni, ott a csomó tisztítószer a tűzhelyen előkészítve. Éppen nekiállna, amikor a háta mögött csatt, villanás, zümmögés. A parancsnok Polaroid géppel lefényképezte a tűzhelyt... No comment!

Szeptember 17. Vasárnap, portugál partok. Megcsináltam a legutálatosabb munkát a notice-okkal. Bevittem a javításokat a gépbe, most már csak a térképeket kell kijavítani. Meg a kiadványokat, és az is ronda meló.
Hajnalban írom, és most éppen arra gondoltam, milyen újabb baromsággal kell reggel szembenéznünk, és összeugrik a gyomrom az idegességtől. Ez őrület!
Írtam már, hogy mi az a Wessels patent? Egy jópofa dolog. A raktárba rossz idő esetén levegőt fúvatunk be. Ez túlnyomást létesít, és ha a raktárba víz akarna bemenni, akkor a túlnyomás miatt nem tud beférkőzni azokon az apró réseken, ahol egyébként beszivárogna! Állítólag az öreg Wessels találmánya. Jó, és működik is. Persze ehhez az kell, hogy a raktárak olyanok legyenek amilyenek. Új hajón nem gond. Persze a MAHART-nál ez szóba sem jöhetne, mert olyan ócskavashalmokon, amikkel hajóznak, nem lehet megoldani!
Este 9-kor érkezünk, és horgonyra állunk. Lőttek a vasárnap estének. Mehetek éjféltől a hídra, 4.30-kor pilot, kikötés, kirakás, indulás és ez mind holnap!

Szeptember 18. Hétfő, Lisszabon. Ez a nap is úgy Lisszabon, ahogy Barcelona volt... Még ma este eljövünk! Semmi városnézés, pedig itt akkor is lejárnám a lábam, ha valóban leesne. Most csak az izgat, hogy hány óra alatt leszünk készen? Bár a parancsnok szerint, ha ma elmegyünk, akkor 3 órás kirakást jelent a szilosznál, egyébként másfél nap lenne markolóval. Ebben is pechünk van!
Nem tudom, hol kell, folytassam. Ugyanis ma már nem tegnap van. De a hajnali 00.35 még elmegy mának...
Megint hasznosan töltöttük el a szabadidőnket, én éjfélig. 17-kor fejezték be a kirakást, és mostanra a raktárt kimostuk. Nem részletezem, minek.
A nagybarom (parancsnok) bedobott egy karton sört, hogy takarítás közben igyuk meg. A Vili szépen rájárt, és a felével megbirkózott, amíg mi takarítottuk a raktárt. Ehhez is pofa kell!

Szeptember 19. Kedd, Lisszabon, úton. Reggel nyolcra ígérte magát a pilot. Itt is volt háromnegyedre. A barba békésen csicsikált, így csak nyolc után indultunk el.
Végigvideóztam a partot, csodaszép város lehet! Itt is van Krisztus szobor, szerintem a Riói mása. A Felfedezők emlékműve irdatlan hatalmas! Hajóról nagyon impozáns, M. Erzsike szerint megalomániás építmény. Van benne valami. De azt mondom, a tengerészek szemszögéből, az előtte elhaladó hajókról nézve pont a megfelelő méretű.
Fáradt vagyok, fáj a derekam, minden csontom, minden bajom van. Nem tudjuk még mi lesz a berakó kikötő.
Délután őrség, közben üzenet Duisburgból: vagy Huelva, vagy Marin (spanyol mindkettő) lesz a berakó kikötő, Jens szerint wood-pulp (papír alapanyag) lesz a rakomány. Valami gond akadt a vízumommal, de nem tiszta, valószínűleg elnézték a dátumot a Wesselsék, mert nekem egy évig érvényes.
Már abban reménykedtem, hogy októberben át kell szállni valamilyen másik hajóra. De nem.
Így ma pihenős nap a tegnapi hajtás után.

Szeptember 20. Szerda, Lisszabon előtt horgonyon. Nem tudom, mitévő legyek. Egy-egy ilyen nap, mint a hétfő, biztosan nem tesz jót a lábamnak. De sokkal hamarabb elmúlt a hatása. Lehet, hogy kezd a cigány hozzászokni a szántáshoz? De az nem a cigány dolga, mint ahogy normális körülmények között nem az enyém a raktártakarítás. Elképzelhető, hogy kibírom a hat hónapot? Nem véletlen, a Vili mesélte, hogy nehezen kap hajót, mint első tiszt Németországban. Azt mondják neki, parancsnok lehet, de első tisztnek öreg. Én is úgy érzem, jobb lenne pk-nak lenni, bár a tapasztalat hiánya, meg eddig minden hajón, ahol első tiszt voltam, sokat tanultam, minden alkalommal úgy éreztem, hogy ez kellett feltétlenül, korai lenne barbának lenni. De ha a MAHART-os parancsnokokat nézem, még ennyi első tiszti gyakorlatuk sem volt, mint nekem, amikor barbák lettek.
Végül is a gdyniai főiskolán megcsinálom az elsőosztályú vizsgámat, és várom a parancsnoki beosztást, hátha igazat mondott F. S.
Éjszaka befejeztem a 10. fejezetet. Megint nem úgy alakult, ahogy terveztem, de az az érzésem, hogy jobb lett így. De hát ez a rendje a dolgoknak. Rettentő nehezen szültem meg ezt a részt.
Délután megjött az order: Marin - Trieszt/Ancona. Így október közepe lehet csak Észak-Európa újra. És akkor lobogócsere valószínű. Bár már itt lenne!
A marini ügynök telexezett, ha sietünk, és két órára megérkezünk, akkor megrendeli a melósokat 15.00-re, és 21.00-ig dolgoznak. Ezen a barba felháborodott, és visszavett a fordulatból, így csak este, vacsora után érkezünk, pedig ott lehettünk volna 15.00-ra. Nem baj.
Folytatása következik

Címkék

8-as (1) 9/11 (1) adriai_járat (1) advent (1) ajándék (1) Aka (7) alert (1) anekdota (1) Aqaba (1) áramkimaradás (1) Aranykapu (1) Ászár (2) asszonyverés (1) átverés (1) babgulyás (1) Balázs Géza (1) Bálint Gazda (1) bálnavadász nóta (1) Baltic Ice (1) Bejrut (1) Béla kaftán (9) Berkeley Castle (1) bikaviadal (1) Bilbao (1) biznyák (1) bizonyítványok (1) black gang (1) Black Irish Band (1) blogregény (1) Boldog Karácsonyt! (1) Bonzsúr Indonézia (1) Bosun's Alphabet (1) Brunsbüttel (1) BUÉK (1) Buga Jakab (1) Bukarest (2) bulvár (1) bunkerolás (1) capstain shanty (1) cégvezető (1) cékla (1) cickafark (1) Ciprus (1) citromillatú muskátli (1) Clancy Brothers (1) Clavigo (7) Cobh (1) Corvus J (1) Costa Concordia (12) Costa Crociere (1) cukkini (2) Czakó Gábor (1) csatornaágyás (1) cserépkályha (1) csicsóka (1) Csopak (2) D.D.E.. (1) Dagenham (1) dalszöveg (1) David Coffin (1) Dávidházy András (1) ddr. Juba Ferenc (1) de Ruyter (1) december (1) delfin (1) dinnye (1) distress (1) dongás (1) DSC (1) Dubliners (1) Duisbuirg (1) Dumbrody (1) duna tengerjáró (1) Duna tévé (1) Edmond (1) EPIRB (5) Erdély (1) értékmentés (1) esküvő (2) Ete (1) EU (1) évforduló (1) Fabiola (1) Fairport Convention (1) Farbi (1) Farfaraway (1) farsang (1) fatalp (1) favágás (1) fekvőrendőr (1) félmilliomodik (2) fészbuk (1) Fiddeler's Green (1) Fluvius Kft (1) fogászat (1) fokhagyma (1) forecastle song (1) forróság (1) fotó (1) Fölszállott a páva (1) francia (1) fröcsözés (1) futball (1) fűszernövény (1) Garay Béla (4) gémél (1) Genova (1) Ger Loughlin (1) German Sky (1) GMDSS (3) görögdinnye (1) Greenore (1) gyümölcs (1) gyümölcsnap (1) hajókatasztrófa (1) hajós (1) hajósbál (1) hajózás (1) Hans Albers (1) Három királyok (1) havazás (1) házaló (1) hazautazás (1) Hévíz (1) hibajavítás (1) (1) hobbiparaszt (5) hobbyparaszt (5) hófúvás (2) Hóki (1) hőség (1) Humber folyó (1) humor (4) Husnes (1) húsvét (1) internet (1) ír népdal (1) Írország (1) Isartal (4) Izland (2) Jachtnavigátor (1) JFK Dunbrody (1) (1) Johnny Cas (1) kacsa (1) Kalóztámadás (2) karácsony (5) Karmöy (2) katalógusfeleség (1) Kécza Sanyi (8) kemence (2) keresés (1) kert (2) kínaikel (1) Kisbér (5) kivándorlóhajó (1) Kıbrıs (1) KK_döntő (1) komposzt (1) Kopervik (1) kórus (2) Kossuth (1) könyvkiadás (2) Közelről (2) Krétai vagyok (1) krumpli (1) kukorica (1) kütyü (1) kvargli (1) Labuan (1) Lackics (1) Láng Gépgyár (1) Le Havre (1) Legendás hajósok (1) lelked rajta (1) lettem (1) Levi (1) lirycs (1) Lys Carrier (1) Lyubov Orlova (1) M/S Bodrog (1) madár (1) madáretető (1) Magyar Nemzet Magazin (1) Magyarország szeretlek (1) mahart (8) Maláj (3) Marseille (7) másodvetés (1) Mayday (1) Mechanicy Shanty (1) mentés (1) mentőtutaj (1) Minarik László (1) Mini-Magyarország (4) Mini-Skanzen (2) MN Magazin (1) MOB (1) Moerdijk (1) Moha (1) mókus (1) Mostaganem (2) mr1 (2) ms radnóti (1) mustármag (1) műanyag palack (1) MV Clipper Caraibes (12) MV Humber (1) MV Isartal (48) MV Kambo (14) MV Lys Carrier (27) MV Lys Chris (46) MV Lys Chris2 (1) MV Petra (40) MV President (13) MV Priwall (21) MV Priwall-2 (13) MV RMS Andromeda (57) naan (1) Napl (1) Napló (323) Napló. MV Isartal (1) Naplü (2) nato (1) Navtex (3) New Ross (2) Niklas (8) Norbi (1) norvég (1) Norvégia (2) nosztalgia (1) novella (2) nyero (1) nyugdíjas_klub (1) óceánevezés (1) óceáni evezés (7) off hire (1) okostelefon (1) Oran (1) oregano (1) országok (1) Oslo (1) öntözés (1) összeütközés (1) padlizsán (1) Padua (23) palánta (2) paradicsom (1) patisszon (2) Pelyhecske (1) Pierre (1) pikírozás (1) pityóka (1) Plomin (4) pókháló (1) potyautas (3) president (2) president szarkeverés (1) Priwall-2 (1) pumping shanty (1) rabszolgaság (1) Rakonczay (8) rally (1) Rapid (1) Réde (1) rejtvény (1) Reményik László (1) Remlac (2) rendőrségi zsebkönyv (1) rendőrzsebkönyv (1) réni (1) Rijeka (1) Rolling Home (1) rubel (1) Santander (3) sárgabarack (1) sárgadinnye (1) SART (1) Sauda (1) Sex Bomb (1) shanty (29) Sharpness (5) shelter (1) Shenandoah (1) Shogun (1) Skinny Listers (1) spanyolország (1) sport (1) statisztika (1) Strzemionego! (1) Sunndalsöra (1) Svelgen (3) Swarzanegger (1) Szavak a hullámok hátán (6) Székesfehérvár (2) szemüveg (1) szépségkirálynő (1) Szeremley Huba (1) szilva (2) szilvalekvár (1) szilveszter (1) szótár (2) sztori (19) Szuezi-csatorna (1) T-Com (1) találkozó (2) tavasz (1) tél (2) tengeralatti kábel (1) Tengerészeti Világnap (1) Tengerészéveim (6) tengerésznóta (29) tengerésztörténet (1) tengeri körzet (1) térkép (1) The Dubliners (2) The Midshipmen Glee Club (1) The Pouges (2) The Seekers (1) Tisztás (1) TME (1) Tolkien (1) Tom Jones (1) tök (1) tört üveg (1) Tricolor (1) Trieszt (1) Tutajos (1) tűzdelés (1) újságcikk (1) Union Moon (1) univerzum (1) US shanty (1) Valencia (1) Van Damme (1) városok (1) Vasas (1) Velence (1) Veperdi András (6) vészhelyzet (14) vetőmag (1) vicc (1) video (8) videó (3) vihar (1) virágok (1) Vitéz (1) Vitold (1) víznap (1) voltam (1) Woody Guthrie (1) X faktor (1) zátony (1) zöldség (1)