2013. szeptember 27., péntek

Középkori baksisrendszer, csőtörés, baleset - Clavigo (6)

Február 10. Kedd, úton, Alexandria. 
Isten segítségével szerencsésen megérkeztünk. Ugyanis ha elkapjuk a vihart, ami a kikötés után kitört, akkor nem tudom, mi történt volna a hajóval... Kiraktunk, beraktunk, és nem jöttünk el. Ugyanis a kikötőt lezárták a rossz idő miatt. így volt egy nyugodt éjszakánk. 

Beszélgettünk Karellal 

Mi másról, mint a kajákról? Nem volt még nálunk, de a magyar ételeket imádja. Amikor a paprikás krumpliról beszélt, elborult a tekintete, és csak úgy cuppogott. Sajnos nem tudok csinálni, mert leginkább az igazi jó magyar kolbászt hiányolja belőle, és azzal itt senki se szolgálhat. Ismeri a kolozsvári káposztát, és él-hal a jó magyar pörköltért. A halászlét is szereti. Elmeséltem, milyen krumplis tarhonyát tud csinálni Sári néni, és kijelentette, hogy szereti. 
- Ettél már? - kérdeztem csodálkozva. 
- Nem, de érzem az ízét a számban, ahogy elmondtad, csak jó lehet...! 
Azt hittem, a kocsonyával újat mondok, de kiderült, hogy a csehek is készítik... 
Arra gondoltam, meg kéne hívni, és megtanítanám ezekre a finomságokra, de mintegy megelőzendő, elmondta, hogy két hónapot lesz csak otthon, és fogsort kell csináltatnia - rá is fér! -, aztán ki kell mennie Lengyelországba, és különböző bizonyítványokat megszerezni - amiket a cseheknél nem kértek, de a Marlow megköveteli: tűzoltó, egészségügyi, túlélési járművezetői, biztonságtechnikai bizonyítványok. Hát, lesz vagy ezer dollár... 

Február 14. Szombat, úton, Alexandria. 
Megérkeztünk, kiraktak, beraktak, elmentünk...
Hallgattam a 22.00 órás híreket a Kossuthon. Döbrentei Kornél kapta az idén a Balassi emlékkardot. A költő nevét viselő társaság ítéli oda minden évben annak, aki XIIV. századi poéta eszmeiségének folytatója.

Február 16. Hétfő, úton, Mersin. 
Délután ötkor álltunk rakpart mellé. A Megaship helyett most új ügynökségünk van, a 

Barko Shipping 

Cpt. Barud volt az izmiri székhelyű Megaship helyi kirendeltségének vezetője, és most csinált egy új ügynökséget. A Cosco hajókat magával hozta, később biztosan dolgozik majd más társaságnak is. Ali neki dolgozik, de Juszuf helyett egy ismeretlen fiatalember, bizonyos Metim jött. Mivel Alitól nem vált meg, ezért érkezéskor megkaptuk az "ekmek"-et, a friss, ropogós török kenyeret, aminél nincs jobb sehol a világon. Mindenféle ócska, francia kenyér elbújhat mellette! Hamarosan megjött a kebabunk is, mert Ali egy igen lelkiismeretes fiatalember. 
Amíg a vizsgálat tartott Metim szerényen meghúzta magát. Utána figyelmesen hallgatta Cpt. Barud magyarázatát, s kijött hozzám beszélgetni a fedélzetre. Szegény nagyon be volt tojva, most végzett az Izmiri Tengerészeti Főiskolán tengeri szállítás szakon, mindent tud elméletben, de semmit nem látott még a gyakorlatban. Tele volt kérdésekkel, olyanokkal, amiért nem kellene aggódnia, de egyszer mindenki volt kezdő, és én mindig jóindulattal viseltettem irántuk. Talán azért is, mert én nem mertem kérdezni, biztattam, hogy hozzám nyugodtan jöhet, ha valamire kíváncsi.
Az első kérdése ez volt: 
- Az iskolában tanultuk, hogy a Sailing Reportban (indulási jelentés) be kell írnom a hajó merülését, de honnan a fenéből tudom majd? 
- Én mondom meg, ha befejeztük a berakást - nyugtattam meg. 
Irtó lelkiismeretesen csinálta a dolgát, egész este kint didergett a raktár mellett (plusz tíz fok van, ami itt kemény télnek számít), pedig vagy egy órát kellett várni, mire az öt darab konténert a kikötő összeszedte! 

Középkori baksisrendszer

Cpt. Barud - szimpatikus, negyven körüli férfi - mesélte, hogyan alapította az ügynökséget: 
- Százezer dollár kenőpénzt kellett kifizetnem, mire az összes hivatalos iratot be tudtam szerezni. Ez nálunk, Törökországban, teljesen legális, az élet minden területén ezt csinálják. Egy példa: a kikötőkapitányi beosztásért 100-120 ezer dollárt kell letenni az illetékes hivatalban. Ezért két évig harácsolhat. 
- De mit tud bezsebelni, és kitől? 
Barud efendi csak mosolygott. 
- Uram, bejön egy hajó, a kikötésért a nagyságtól függően 50-200 dollár baksist ad az ügynökség. Ezután a hajóról elviszik az okmányokat, ez megint ötven dollár. Persze csak akkor, ha minden rendben van. Ha valami hiányosság adódik, akkor 50-től akár 10 ezer dollárig is felmehet a kenőpénz, attól függően, mit kell elintézni. Ha nem fizetek, akkor a hajó nem mehet el... Aztán itt vannak az arab hajók. Régebben velük dolgoztam. Kicsik, és mindenféle papír nélkül járnak. A tiszteknek nincs semmi képesítő bizonyítványuk, még a parancsnoknak se. így aztán ezekért elég jelentős összegeket kell letennem. 
- De akkor miért szállítanak ezekkel a hajókkal? - kérdezte Karel teli szájjal nevetve, mert ezt nem lehet röhögés nélkül kibírni. 
- Nézze captain. Ha elszállítok egy tonna árut Tunéziába, az kb. negyven dollár tonnánként egy legális hajóval. Egy ilyen kis trabakuli elviszi 12-14 dollárét tonnáját! Hát persze, hogy ezt rakom meg, mert még így is megéri. Aztán ott van a Vámhivatal (Büyük Gümrük Müdürlügü a török neve). Egy vámhivatalnok kb. 50 ezer dollárnak megfelelő összegért kapja meg a hivatalt. Persze, hogy kemények, és szigorúak, ahol tudnak büntetnek, és persze minden elintézéséért baksis jár nekik is. 
Láttam is, amikor Ali elővett vagy fél kiló török pénzt, és kivette a vámosoknak járó baksist, amit azért kaptak, mert "minden oké". 
Szemléltető oktatást is kaptunk a rendszerről. 
A berakás az Istennek se akart haladni. öczan Barud mindenáron el akart küldeni minket éjfél előtt. Ugyanis éjfélkor van váltás a pilot állomáson (értünk ötven dollárt kap a pilot személyesen, amiért behoz!), a Kikötőkapitányságon is ekkor kezd az éjszakai műszak, és az új melósok is akkor érkeznek. 
- Ha nem akarok mindenkit újra megkenni, akkor éjfél előtt el kell a hajónak indulni! - magyarázta az ügynök. - így most elmegyek, és megkenem a konténereket összegyűjtő darust, hogy tizenegyre fejezze be a munkát. 
Kis idő múlva megjött az öt konténer. 
- Hatmillió lírát adtam, ez mindössze harminc dollár, és megcsinálták - dörzsölte a kezét elégedetten. - Pilot nem jön, így azonnal indulhatnak. 
- Kétszáz dollár, ha már itt ez a rendszer... - tartotta Karel a markát nevetve. 

Február 17. Kedd, úton. Mentünk, 21.10-kor megérkeztünk, horgonyra álltunk. Az M/V Emili Borchard, egy német konténeres hajó megelőzött, negyed órával előttünk érkezett, így ők bementek, mi kint maradtunk. Egyébként ezzel a hajóval hol Alexandriában, hol Mersinben találkozunk.

Csőtörés...

Este néztem az izraeli híradót mert a Kossuth most nem fogható, és az iraki hírek mindenkit izgatnak. A belföldi hírekben mondták, hogy eltört egy olajvezeték, és több mint hetvenezer liter gázolaj ömlött a tengerbe. A hajón is éreztük a szagát, mert itt, Haifa mellett, Quishon kikötőjénél történt. Egy jó kétszáz milliméteres cső tört el. Mutatták, teljesen szét volt rohadva, egy jó méteres szakaszon teljesen szétrobbant a nyomástól.
A szokásos képek következtek: habanyaggal tisztítják a vizet, olajos madarak, halak...

Február 18. Szerda, Haifa. Este hatkor álltunk part mellé. Nem értettük, hogy mi történt, mert az M/V Borchard már egykor befejezte a berakást, és indulásra készen volt.

Otthoni hívás

Fél kettőkor csörgött a telefon. Bejelentkeztem, s a legnagyobb meglepetésemre egy hölgy magyarul szólt hozzám.
- A Magyar Rádiótól beszélek, kapcsolom Takács Andrást.
Megörültem, már azt hittem, hogy nem hív, de fél órával a beszélgetés előtt kapta meg a faxot, amit a Rádióba küldtem.
Addig felhívtam a kikötőt, de nem tudtak semmit mondani a kikötésről. Nem értettem, hogy mi történt, mert a Borchard már régen indulásra kész, és csak nem jött ki...
András újra hívott, és mintegy hat nyolc percet beszélgettünk. A hajóról, a kosztról, lévén a műsora élelmiszer Magazin. Március első szombatján kerül adásba.
A kikötéskor természetesen nem az ügynök várt, hanem Áron, a Layam Shipschandler embere. Na, ja! Ha üzletről van szó...

Áron híre

Még messze voltunk, amikor kiabálni kezdett:
- Hallották mi történt a kikötőben?
Hát honnan hallottuk volna. Amint kikötöttünk, a partról újságolta:
- Azért volt a kikötő lezárva 13.00 órától, mert baleset történt. A M/V ZIM Adriához búvárok érkeztek. (A ZIM az Izraeli állami Hajózási Társaság, sok óriási konténeres hajója van, ez is ilyen.) A szokásos rutinellenőrzést tartották. A parancsnok aláírta a papírt, ám a beosztottaknak nem szólt. A gépészek nem tudtak a dologról, és miután a hajó turbinás, nem értették, miért áll a hajócsavar. Elindították. Az egyik búvár, amelyik távolabb volt, az megmenekült, de a társát szétaprította a propeller.
A tv is mutatta a híradóban a hajót, akkor érkeztek, amikor a rendőrség elvitte megbilincselve a parancsnokot. Azt mondják a srácok, hogy még mosolygott is...
Annyit tudni kell, hogy a turbinás hajóknál a hajócsavar állandóan jár, még akkor is ha ki van kötve.

Útravaló az apámtól...

Miután a barba indulásig fent volt, ezért felajánlottam, hogy nyolcig maradok. és milyen szerencse, hogy elvállaltam a hosszúra nyúlt szolgálatot. Reggel fél hét után öt perccel - otthon egy órával kevesebb van - , ha recsegve is, ha alig hallhatóan is, hallottam a Kossuthon apa útravalóját amit a félévi bizonyítványok kapcsán írt!
Kemény, viharos időnk van. 

2013. szeptember 19., csütörtök

Életveszélyben... - MV Clavigo (4)

Január 27. Kedd. úton, Mersin. Szokás szerint az Iskenderuni-öbölből erős szél fújt, így egy kicsit később érkeztünk, mint számítottuk. Azonnal elkezdtük a kirakást. A parancsnok éjfél körül ment el feküdni. Nem győzte kivárni, hogy Juszuf visszajöjjön a beígért kebabbal és rakival (ánizspálinka).

Január 28. Szerda. Mersin, úton. 
én viszont azonnal magamba toltam, amint megérkezett. Hajnalban vettem észre, hogy egy táviratom jött Balogh Zsolttól. Encsike üzent, hogy András öcsém többször próbált már hívni, de nem sikerült.
Otthon megbeszéltük, hogy a szombat déli élelmiszer magazinba csinál velem egy riportot, valószínűleg ezért keres. Megadtam a számot, de nem tudtam mit kitalálni, hogy mikor hívjon.

Korai vendég

éjjel háromkor kedves vendégünk volt: bejött a kikötőparancsnokságról egy szépen dekorált figura - nem beszélt angolul! - és ellenőrzést tartott. Karel kimondhatatlanul örült, hogy két órai alvás után felkelhetett. A török belekötött a Tűzvédelmi tervbe, mert nem volt rajta a Clavigo név.
- Sebaj - mondta a barba -, két perc és ráírom.
- Nem úgy van az captain! - ellenkezett. - Ezt hivatalos ellenőrnek kell egyeztetnie a hajó terveivel, és csak ő írhatja rá.
Nem is bürokratikus eljárás. Elrendelte, hogy az összes mentőgyűrűt ki kell cserélni, mert a kapaszkodó kötelek foszladoznak (igaza van). Ezután a személyzeti listába kötött bele, mert a gépészünk nem matrózként van feltüntetve. Ugyanis a hajóokmányok szerint négy matróz kell a hajóra, és nekünk csak három van, a szakácsot is beleértve (minő borzalom!).
A rakodás reggel tízre lett csak kész, pedig hajnali háromra ígérték.
Délutánra elromlott az idő, természetesen mindig szemből jönnek a hullámok, akármerre is megyünk. Huszonnégy órája is szemből kaptuk, mostanra megfordult, hogy megint elölről jöhessen.

Január 29. Csütörtök. úton, Haifa. 
Kimondott vihar lett hajnalra. Visszafogta a hajót, és csak délre érkeztünk. Egész délután a horgonyzóhelyen lityegtünk, a szél időnként viharossá fokozódott, egyszer őrült felhőszakadás is volt. ötkor kötöttünk ki.
Parttól elfújó szél van, így állandóan "stigózunk", azaz a hajó előre-hátra csúszkál, hol eljön a rakparttól, hol nekiütődik, s időnként felemelkedik, majd lesüllyed, ahogy a hullámok jönnek. Nem biztonságos rakpart ilyen rossz időben. Amennyi kötelet tudtunk, azt mind kiadtuk. Hátul öt, elől négy tartja hajót. Reméljük nem szakadnak el.
Megpróbáltak rakodni, de a darus nem tudta megfogni a konténert jó negyed óráig. Akkor abbahagyták, és elmentek. Talán holnap reggel jobbra fordul az idő...

Január 31. Szombat, úton. Megjavult az idő, szépen süt a nap, kellemes az utunk, holnap hajnalban érkezhetünk.

FEBRUÁR

Február 1. Vasárnap, úton, Alexandria. 
Hajnali kettőkor érkeztünk, a külső horgonyzóhelyen álltunk meg. Délután bejöttünk a belsőre. Azt tudtuk, hogy Alexandriában, és egész Egyiptomban dühöng a korrupció, de ilyennel még nem találkoztam:
Az, hogy mindenkinek cigarettát kell adni, az megszokott. Kap a két pilot, a pilotcsónakok, a vontatósok, a katonaság, a rendőrség, a vám, az egészségügyiek, a darus, a munkavezető. ám ma, amikor bejöttünk a Port Control toronyból így búcsúzott a diszpécser:
- Captain, ha van valami ajándék a számomra, adja a pilotnak.
Az ajándékon természetesen legalább egy karton Marlborót kell érteni.

Gudrun, a katona

Elkezdtem valamit írni, a fenti címmel. Fogalmam sincs, milyen terjedelmű lesz, eddig tíz oldallal vagyok kész. Azt hiszem az alapötlet nagyon jó.
Játszottam a komputeren, és akkor jutott az eszembe a téma. Egy kommandós egy feladat teljesítésére indul, s váratlanul egy kisfiú kerül a közelébe. A katona már többször megkísérelte a feladat végrehajtását, de eddig sikertelenül. Most a gyerek segítségével sikerül teljesíteni a küldetést.
A poént nem lövöm le... 


Február 3. Kedd, úton, Haifa. 
Estére megérkeztünk. Azonnal kimentem telefonálni. Encsike már nagyon várta a hívásomat.
Elmondtam, hogy nagyon jól érzem magam a hajón, ennek valóban szívből örült. Otthon minden rendben.


Február 4. Szerda, Haifa, úton, Este tizenegykor bekapcsoltam a Kossuth Rádiót. Szörnyű híreket mondott. Valamit hallottam már Haifában is...

Háborús veszély

Irak újra háborúra készül. Vegyi és biológiai fegyverekkel fenyegeti az Egyesült államokat és a szövetségeseit. Bill Clinton kijelentette, hogy van elég hatékony fegyvere, s nem vet be nukleáris fegyvert Irak ellen.
Nagy nemzetközi diplomáciai akció kezdődött. Tony Blair tárgyalt Jelcinnel, mielőtt Clintonnal beszélne.
Jézusom, mi lesz Izraelben? Ez az őrült vadállat, Szaddam Husszein első célpontja Izrael lesz! és ha vegyi, vagy biológiai fegyvert vet be, akkor nem tudom, hogy mi lesz velünk, ha akkor Haifában leszünk.

Február 5. Csütörtök, úton, Alexandria.
Jöttünk, megjöttünk, horgonyra álltunk.
írom a könyvet. úgy látom, regény lesz belőle. Már harminc oldal körül járok.

Február 8. Vasárnap, úton, Haifa.
Hajnalban érkeztünk, 11-kor kikötöttünk. A barba kiment Judithoz, így tíztől folyamatosan fent voltam.
Shai, az ügynök megadta a rakományt, 2000 tonnát veszünk fel. Megcsináltam a rakodási tervet, és beraktuk a hajót. Akkor derült ki, hogy hetven centit orra bukunk. A ballasztolás után! Kinyomtam a Fore Peak (orr) tankot, a kettest, a hármas szárnytankokat, és megtöltöttem a hatos magastankokat, és ezzel se tudtam kiegyenesíteni.
Ez jellemző rájuk, hogy a megadott súlyok nem mérvadóak, illetve úgy rakják a hajót, ahogyan akarják.

Február 9. Hétfő, Haifa, úton. Indulás előtt jött Shai, hogy baj van: a rakományszámláló komputere elromlott, így nem tudják megadni a konténerek elhelyezkedését. Amikor berakják a hajót, egy pasas a hajó mellett lebzsel, és beüti egy kis adatgyűjtő, hordozható komputerbe a konténer számát, és elhelyezkedését. Amint kész a berakás, ezt csatlakoztatják a nagy géphez, és azonnal ki tudják nyomtatni a rakodási adatokat. Kérdezzem meg a barbát, vállalja-e a papírok nélkül az indulást, mert egyébként csak délelőtt indulhatunk. Karelba alig lehetett lelket verni. Reggel hattól fent volt, délután alvás helyett Juditozott, háromnegyed éjfélkor elaludt. Háromszor nyomtam neki a riasztót, aztán tíz percig üvöltöttem a kabinajtóban, végül Shai bement, és lelket vert belé.
Természetesen elvállalta az indulást, a stabilitás oké, mondta. Shai a kezébe nyomta a konténerek jegyzékét.
Elindultunk.

Javított GM: 39 cm...

Biztonság kedvéért megcsináltam a stabilitási számítást. Kiderült, hogy nem kettőezer tonna, hanem 2803 van bennünk. Ehhez a rakománysúlyhoz szükség lenne azokra a tankokra is, amiket ki kellett üríteni, hogy ne legyünk annyira orra bukva. (A plusz súlyt előre rakhatták). Erre a barba azonnal felébredt, magához tért, és elkezdett "aggódni". Ugyanis a stabilitásunk igen gyenge lábakon állt. A javított GM 39 cm, a kötelező minimum: 37.
Ez azt jelenti, hogy a stabilitás határán vagyunk. A szélnyomásra megengedett dőlésszög 12,3°, ha a dinamikus dőlés összeadódik a szélnyomással, felborulunk. Karel felhívta Shait, és úgy leteremtette, hogy csak hápogni tudott. Egyszerűen átvert a ravasz askenázi, valószínűleg egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy hat ember életét kockáztatja...Vagy másfél órán keresztül dühöngött a parancsnok, aztán elment aludni.
Nem mondom, bennem volt és van még most is a frász... Ha Isten segítségével megérkezünk Alexba, csak akkor tudunk mindketten megnyugodni.
Zárójelben: ha Karel jobban odafigyel (mondjuk nem Juditoz), akkor indulás előtt észbe kaphatott volna, s akkor a Carmel viszi el a balhét, mert kirakhattunk volna vagy tíz konténert a fedélzetről a második sorból, s nincs semmi baj... 

2013. szeptember 13., péntek

Bombariadó Haifában - MV Clavigo (3)

Január 19. Hétfő. úton. Négyig voltam szolgálatban (hattól). Délután az én szolgálatom alatt érkeztünk meg Haifába. öt nap kellett hozzá, hogy megcsináljuk a három kikötős kanyart. Ha így megy, akkor még van legalább tizenkettő utam...
Horgonydobás után beszélgettünk Karellal. Arról, hogy mikor hagyta abba a szocialista típusú hajózást, az én hajóimról, meg minden... Közben vártuk, hogy jelentkezzen az olajos bárka, mert veszünk 100 tonna gázolajat. Meddig tudnék belőle autózni! éjfélkor hívott a kikötő, hogy sikerült az éjszakai műszakba besuvasztani a hajót. Hát nem a legjobb hír, fent lehetek egész éjjel... Igaz nemcsak én, hanem a srácok is. Kapnak kötözési pénzt, így ők készítik elő a konténer kötözőanyagokat. Indulás után majd alszanak. Nem könnyű nekik se...

Január 20. Kedd. Haifa. Egykor kezdtünk kirakni. Megkaptuk a menetrendet, a következő úton minden kikötő lesz, tehát Port Saidba is megyünk.

Lev Tolsztoj


Nem a nagy íróról van szó, hanem csak a róla elnevezett személyhajóról. Valamikor szovjet lobogó lengett az árbocán, ma ukrán. Ma kikötött. Nem érkezett messziről, csak a horgonyzóhelyről. Minden két héten egyszer kikötik, visznek a hajóra egy kis gázolajat, néhány zsák krumplit, aztán mehet vissza kikötő elé. A személyzet várja a következő kikötést, vagy azt, hogy megkapják a pénzüket. Ugyanis az ukrán társaság nem tud fizetni. Hat hónapja senki se kapott vasat se a legénységből.
Nem volt szerencséje a hajóstársaságnak, mert amikor ideérkeztek turistákkal, bejött az ITF - a Nemzetközi Tengerész Szakszervezet - helyi képviselője, és letartóztatták a hajót. Valaki a legénységből panaszt emelt az elmaradt fizetés miatt, és ez lett a következménye. Amíg meg nem kapják a bérüket, a hajót lefoglalta a hatóság. Ez a szokásos nemzetközi eljárás, ha a tulajdonos nem fizet. Immár fél éve itt a hajó, mert az ukránok fizetésképtelenek. Kíváncsi vagyok, meddig látjuk a hajót Haifa előtt?

Sakal


Zuhogó esőben kezdték reggel a berakást. Soha nem gondoltam, hogy ennyi víz képes esni a földre. Délben előbújtam, és a barba azonnal ment Judithoz. Megnyugodtak a matrózok is, mert megjött a Sakal, és elnézést kért a múlt vasárnap miatt.
Történt ugyanis, hogy a beszállásomkor Karcsi kiment a Free Shopba - ez hallgat a szépencsengő Sakal névre -, és vett némi cigarettát és italt. Vásárláskor nem adják ki, hanem indulás előtt fél órával behozzák a hajóra. (Hogy ne lehessen üzletelni vele - pedig lehet, ezt ma hajnalban tudtam meg).
Tehát múlt kedden nem érkezett meg az árú. Szentségeltek, sopánkodtak, de mit lehetett tenni? Elmentünk cigi és pia nélkül. Ma délelőtt aztán Karcsi kiment, és nagy elnézéseket kértek tőle, s behozták a holmit.
A barba egy kissé túlzottan elengedte magát. Délben kiment a szakáccsal, és fél ötkor kissé illuminált állapotban jött be. Illetve tántorgott. Ha még számba vesszük, hogy a járónál hanyatt esett, és egy kicsit összetörte a kezét, akkor elmondhatjuk, hogy sikeresen kiengedett. Csak azért jött be, hogy megnézze, hogyan áll a rakodás. Még fél óra kellett, hogy befejezzük. Azzal ment vissza Judit kocsmájába, hogy legfeljebb húsz percig marad.
Naná, hogy háromnegyed hatkor Shai, az ügynök ment érte kocsival, s behozta, mert hatra vártuk a pilotot.
Megjött, kihozta a hajót, az indulási telexet leadta háromszor, mert összevissza verte a billentyűket, aztán elment csicsikálni.
Még az a jó, hogy ilyenkor állatira vigyorog, s nem agresszív. és ami a fő, ha mondok valamit, azt fel tudja dolgozni, és később is emlékszik rá...

Január 21. Szerda. Haifa, úton. Eléggé hosszú szolgálatot adtam, mert tegnap déltől ma hajnali háromig voltam egyfolytában. úgy búcsúztunk a hídon Karellal, hogy viszlát Port Saidban. Ez itt így megy: egyik városból a másikba átalusszuk az utat...
Haifában vettek három üveg Smirnoff vodkát, a szakács jócskán megkóstolta, s az lett az eredménye, hogy kinevezte vacsorakészítő mesternek Gyulát. Aki szintén megkóstolt legalább egy üveggel az imént említett italból.
így estére körömpörkölt lesz. A vacsora fél hatkor van, s amikor háromnegyed háromkor lejöttem a hídról egy kávéra, még azzal küszködött, hogy szőrtelenítse a körmöket. Kérdeztem, minek kínlódott, miért nem használt depilátort? Elküldött a francba. Segítettem felvágni az anyagot, és nekiállt főzni.

Január 22. Csütörtök. Port Said, horgonyon.
Most fordult elő először, hogy a pihenőidőmben volt a kikötési manőver, így fél tizenegykor ébresztettek. A rakodással fél kettőkor végeztünk, s elmehettem pihenni, mert fél hatkor jönnék, s a barbának úgyis fent kell lennie fél négyig.
Vettem egy papucsot, mert a hajón az a szokás, ha valaki bejön a deckről, az leveszi a cipőjét - szőnyegpadló van mindenütt.

Tadek az alkusz


A szakács kabinja olyan, mint egy bazár. Mindenütt vásárol, van szfinxfeje, réztányérja, hétágú gyertyatartója, vízipipája, bronz vázája...
Ma is elemében volt. Négy árus rakta ki a bazárját kikötés után a fedélzeten. Egyik, aki trikót, gatyát, papucsot árult, a másik originált lopott műszaki cikkeket: kézi fúrógépeket, számológépet, elemlámpát, konyhai késkészletet, vekkert - aki volt otthon kínai piacon tudja, hogy milyen márkás cikkeket árulnak. Tadek nagy alkuba kezdett. Először késekre hajtott, aztán két réztányért megvett, de a később érkező bőrösnél is felpróbált egy övtáskát, megnézett egy retikült. Nem költött sokat, száz márkával megúszta.
Két konténer kell a csomagjainak, majd ha hazamegy... Azt mondja, otthon mindent elad, mert a szomszédja keleti dísztárgyakat árul, s vevő a holmijaira. Legyen... Az ebédre már nem maradt elég ideje, így a pörköltet odakozmálta.

Január 23. Péntek. úton, Alexandria.
Tizenegykor kikötöttünk, és utána a barba elküldött pihenni. A rakodást jó sokáig elhúzták, éjfél előtt lettünk kész.
Vártuk a pilotot, de csak nem érkezett meg. Mohamed, az ügynök jött helyette, és azzal örvendeztetett meg, hogy reggelnél előbb nem mehetünk. A kikötőt lezárták két okból is: az első a viharos idő, a másik, hogy a bejáratnál két hajó összeütközött. így nekünk békés éjszaka jutott, csak aludni nem lehetett, mert figyelni kellett rádión a Port Controlt, ha hívnak, indulhassunk. De ez csak reggel lehet legkorábban, ám ez nekem teljes éjszakai fentlétet jelent.

Január 24. Szombat. Alexandria. Dühöng a vihar, így továbbra is a kikötőben állunk. Az összeütközött hajók biztonságban vannak, nem esett komoly kár. Kaptunk egy telexet, hogy Mersinbe nem megyünk, a következő kikötők: Alexandria - Haifa - Mersin - Haifa - Alexandria - Haifa.
Amit ma csináltam, azért már érdemes volt lejönnöm. Végigkurkásztam a komputert, és kimásoltam egy csomó dolgot, főleg olyanokat, amire minden hajón szükség van. űrlapok, listák, jelentések, stb.

Január 26. Hétfő. úton, Haifa.
Rendben megérkeztünk. Kezdenek itt is olyanok lenni mint az arabok. A mooringman (aki kikötéskor a kötelet a parton bakra helyezi), cigit kunyerál, a vontatós is. éjszaka elrendeztem az első levelet, ma odaadtam a barbának, akinek így ki kellett mennie Judithoz. Azt mondja, a Carmelhez címzett levelek nem mindig érkeznek meg. Jól nézek akkor ki!

Bombariadó


Na nem olyan, mint a Móriczban, a fiam sulijában szokott lenni. Szokásos eljárás. Megjönnek a búvárok, aláírom a papírjukat, és lemerülnek, végignézik a hajót a víz alatt, nincs-e rajtunk bomba. Ezt itt minden kikötéskor megteszik, amióta arabok fel akartak robbantani egy hajót, és az izraeli hadsereg megtalálta, majd hatástalanította a fenékre szerelt pokolgépet ...
érkezéskor megjött a shipi, behozta a cigarettát, és kaptunk egy-egy apró reklám elemlámpát. Legalább nem kell vennem, mert régóta fájt a fogam egyre. éjszaka a hídon jó szolgálatot tesz.

Nini, szalámi!


Este tízkor egy taxi állt meg a járónál. Biztos voltam benne, hogy a parancsnok jött meg. Behúzódtam a felépítmény mögé, hogy ne lássam, ha megint felbukik. De most egyenes tartással jött, csak a korlát szélét súrolta, mindkét oldalon. Kezében egy pohár whisky szódával - az ereje rég elment -, és megérdeklődte, hogy meddig maradhat kint.
- Két hónapig nem tudtam kijárni Haifában, Pista! De még menetben is sokszor fent kellett lennem az Admirallal, mert teljesen megbízhatatlan volt - mondta, szélesen vigyorogva. Beszélgettünk, és egyszer váratlanul kihúzott a nadrágzsebéből egy apró csomagot. Nylonba volt csomagolva. Csodálkozva forgatja.
- Vajon mi lehet? - vigyorgott. Belőle egy papírba tekert valami esett ki. Kibontotta, vagy negyed kiló szeletelt szalámi volt benne. Meghökkent, megvonta a vállát, aztán megkínált. Nem az igazi, de meg lehetett enni.
Viszont a szalámi gonosz volt. Beletörött a barba foga... Szó szerint. Három, eléggé vézna metszőfoga már lötyögött, és egy szelet szalámi után mind a hármat kikotorta a szájából. Most csoda szépen mosolyog. Mint a vénasszonyok... és eltakarja száját, mint a szégyenlős bakfisok...

2013. szeptember 12., csütörtök

Tengerészeti Világnap 2013 - Dunakorzó

A megemlékezés természetesen nem zártkörű, bárkit szeretettel várunk a Dunakorzón levő emlékműnél 2013. szeptember 26-án 15.00 órakor (Szende Pál utcai sarok). Az emlékművet a világ tengerein életüket vesztett bajtársaink emlékére állítottuk.


2013. szeptember 2., hétfő

Karel megnyugodott - MV Clavigo (2)

Január 13. Kedd. Haifa. Ahogy ígérték, reggel 7.30-kor ébresztett a taxis. Alig volt időm a reggelire, mert most is, vagy tíz percet imádkoztam a tusolónak, de nem sikerült vizet facsarnom belőle. Fürödni meg nem volt kedvem.

Behajóztam


Gyorsan beértünk, annak ellenére, hogy a kikötőkapunál igen éber volt a rendőr, és nem akart beengedni. A taxisom szerint itt se mindenki okos... Igyekeznünk kellett, mert a hajó tízkor indul, sürgetett a sofőr. A kikötőben már rendben ment minden. Egy csinos hölgy pillanatok alatt kiállította a partralépési engedélyt, és máris mehettem a hajóra. A rakodás éppen állt, mert elromlott a konténerdaru. Az első tiszt, Jan Zych már nagyon várt. Holland állampolgár, egyébként lengyel (valamikori) disszidens. Fél óránk volt az átadás-átvételre, s már ment is. Kicsit kelekótyának látszott, pattanásig feszült idegekkel. A parancsnok, Karel Stambera keresztet vetett, és a homlokára bökve mutatta, hogy Jan semmihez se értett. Karácsony előtt hazazavarta volna, de nem kapott embert. (Az az ember, akit nem kapott akkor, az én voltam...) Volt tíz percünk, hogy egy kávét együtt megigyunk. Közben azt magyarázta, hogy mekkoraár a kifőzöttet... tankereken szolgált eddig. Amikor Karel megszabadult tőle, nevetve mondta, hogy amikor behajózott, még ömlesztett áruszállító specialista volt.
A rakodással fél egyre végeztek, és kettőkor indultunk. Irány Alexandria, álmaim városa!
A szolgálatot 8+4 órában adjuk, azaz én fél kettőtől fél ötig vagyok délután, és este fél tíztől reggel fél hatig. így legalább van nyugodt bő hét órám az alvásra. Az embereket ennyi idő alatt nem lehet megismerni, de az biztos, hogy a parancsnokra mindenki csak jót mond, és eddig igazolja ezt. Abszolút nyugodt pasas. Prágában lakik, ötvenöt éves, és kevesebb jó foga van mint nekem gyerekem...
A hajó majdnem olyan mint a M/V President volt, tehát az a nem szeretem fajta. De azt hiszem, jóval kevésbé lesz fizikailag fárasztó. Nincs raktártakarítás, a két matróz: F. Gyula és G. Károly mindent tudnak, ők intézik a rakodást. Nincs mit ellenőrizni, mert berakás előtt a zsidók nem adják meg a konténerek súlyát, csak a darabszámot, s rakják, ahogy akarják, csak a kirakási sorrendre ügyelnek.
D. Pali a gépészünk, Békéscsabán lakik, immáron 15 éve. Előtte pesti, zuglói lakos volt. Tudja, hol van Jaminaország!
A szakács, Tadek jó ember, nagyon tiszta, pedáns, halk szavú, csak a főzéssel áll egy kicsit hadilábon, de nem lehet mindenki tökéletes, mint pl.: ÉN! Délben bableves volt vaníliás pudinggal. Slussz... minek második fogás? Azzal csak dolog van, nem? Vacsorára hajszálvékonyra felszeletelte az oldalast, s megsütötte. ízre nem volt rossz, csak túl zsíros lett. Alig ettem.



Indulás után azonnal leadtam az első szolgálatomat, a tenger gyenge volt, de döghullámok voltak, meg egy kicsi élő, majdnem rosszul lettem! Hiába no, a rövid hajó és magas híd kombinációt még most se szeretem!

Január 14. Szerda. úton. Éjszaka azzal fogadott a barba, hogy E-mail üzenetet kapott a fiától! A hídon levő Inmarsat-C komputert a tulajdonos bejelentette az Internetre. Majd alkalomadtán használom.
Egész éjjel a komputerben barangoltam. Találtam egy jó kártyajátékot, sajnos csak Windows 95 alatt fut. Elég hosszú volt a szolgálat de letelt. Közben kimostam az ágyneműmet is... A kabinom sokkal jobb, mint a M/V Presidenten volt, van egy külön iroda is, igaz, hogy nem a kabinból nyílik. A szófa kényelmes, napközben eldőlésre is alkalmas, nem úgy mint a M/V Humberen volt, vagy a kis német hajón.
Este nyolckor érkeztünk Alex elé. Horgonyt dobtunk. Nem tudni, meddig állunk. Tele a rakpart két böhöm nagy hajóval, és vagy hárman várnak előttünk is.
A mai kaja nem volt rossz, ebédre krumplileves, és rizses hús, vacsora rántott löncshús krumplival és egy joghurt(?)

Január 15. Csütörtök. Alexandria, horgonyon. Éjszaka számítógéppel elkészítettem a rakodási tervet. Jó játék, az előző chief abszolút nem értett hozzá. Azt mondják, hogy a magyar tisztek (az öregek, mint én is vagyok) alig-alig értenek a gépekhez, és ezt elég rossz néven veszik a parancsnokok.
Délelőtt, amíg aludtam, bejöttünk a belső kikötőbe. Karel egész délután morgolódott, hogy a sok léhűtő csak cigarettát akar. A M/V Humberen edzett lelkem ezen csak mosolyog.
Vacsorakor jött egy telex a Marlowtól (a menedzser cég), és kikérték a parancsnok véleményét az előző első tisztről. Ha kérték, hát megkapták. Azt válaszolta, hogy nem alkalmas semmire, nem tud horgonyt dobni, nem ért a stabilitáshoz, nem tudja a hajót ki- és berakni, fogalma sincs semmiről (ezért is vagyok itt, mert könyörgött, hogy váltsák le). Pedig már meglenne a hajója, a M/V Dutch Sky, olyan, mint a miénk.
Éjfélkor kezdtük a kikötést. Nem nagyon változnak, mert háromnegyed tizenegykor szóltak, hogy tíz perc múlva itt a pilot, s háromnegyed éjfélre meg is jött...

Január 16. Péntek. Alexandria. A COSCO a hajóbérlő cég, vörös kínaiak, meg is látszik, hála Istennek, mert többet áll a hajó horgonyon, mint az konténeresnél szokásos. Az ügynökük, egy bizonyos Mohamed. fél éve jött el a Memphistől. így hallotta hírét kedvenc előző hajómnak, a M/V Humbernek.
Valóban igaz a hír, hogy jobban dolgoznak, mint Haifában. Nem kell velük szórakozni, tudják a dolgukat, megy minden, mint a karikacsapás. A két matróz is érti a dolgát. úgy látom, kibírható lesz a két hónap.
Ráadásul úgy indultunk el Alexandriából, hogy nem keltettek fel. Mindenki pihenjen annyit, amennyit lehet. Feleslegesen ne dolgozzon senki, ez a parancsnok jelszava. Most a két matróz is pihen.
Vacsorára pizza volt, nem is rossz, bár más, mint amit én csinálok.

Január 17. Szombat. úton. Késő délután elromlott az idő. Az iskenderuni öbölből fújt a szél, eléggé szeles zuga ez a Kelet-Földközi-tengernek. Lelassultunk, így csak éjfél után érünk Mersinbe.

Január 18. Vasárnap. úton, Mersin. Hajnali négyre fejeztük be a kikötést. A parancsnok kettőkor kelt, és négykor elküldött aludni, majd korábban kezdek. Igaz, hogy nem volt dolgom, mert az ügynökséget várta, a kirakást csak reggel nyolckor kezdték.

F. Gyula mondott egy viccet:
Két kalóz találkozik
- Hogy érzed magad? - kérdezi az egyik.
- Nagyon jól - a válasz.
- Hogy lehet, hiszen a fél lábad hiányzik!
- Egy csatában ellőtték, de első osztályú falábat csináltak a fiúk, begyakoroltam, szinte nem is hiányzik. Mondom, jól vagyok.
- De hát a fél kezed is hiányzik!
- Persze, elvesztettem egy csetepatéban. De a fiúk csináltak egy fémkampót, begyakoroltam, és már jobban használom, mint más a kezét. Szóval remekül érzem magam...
- De a fél szemed is hiányzik.
- Az úgy történt, hogy láttam egy sirályt, felnéztem, és az a dög leszarta a szemem...
- De attól nem kellett volna fél szemedre megvakulnod...
- Akkor még nem gyakoroltam be a kampót...

Karel megnyugodott


Ugyanis mint már említettem, eddig nem volt egy nyugodt perce se, mert állandóan aggódott az előző chief miatt. Nemes egyszerűséggel admiralnak hívja. Délután egykor ébredtem, Karel kint volt Juszuffal, a Megaship emberével. Ebédelni mentek, na ez az, amit nemigen tehetek meg ezen a hajón.
A rakodással délelőtt volt egy kis gond, ugyanis a konténereket a kikötő legkülönbözőbb részeiről kellett összeszedni, de délután már ment minden, mint a karikacsapás. Bejött a barba is, és hozott mindenkinek egy adag kebabot. Eltettem vacsorára, és akkor ettem meg. Ilyet még nem láttam, hogy hártyavékony tásztába göngyölték volna. Kaptunk hozzá salátát is, fenséges volt.
A barba egy kicsit nyomás alatt volt, amikor visszajött. Időnként hóna alá kapta Juszufot, és elmondta, hogy az Admiral hazament, most már nyugi van, most kipihenheti magát, mert van egy új chefje. Ennek örömére mindig megbontott egy Efes sört, megkínált, és mindig beleivott az enyémbe is. Indulás után tudtuk, hogy merre kóborolt a hajón, mert mindenütt otthagyott egy-egy bontott doboz sört.

Manőverezünk

Annak ellenére, hogy Karel lába időnként meg-megrogyott, ötkor felhívta a pilotállomást, hogy elmegy egyedül. Igaz, hogy nem kapott engedélyt, így vártunk vagy fél órát, de aztán a pilot a partról nézte a manővert, de nem szállt fel.
Látszik, hogy a vérében van a szakma, lazán, tökéletesen megcsinálta, igaz, a helyzet nem is volt különösebben nehéz. Amint megfordult, átadta a hajót, hogy innen vigyem ki a kikötőből.
- Elvégre megvan a parancsnoki papírod, István! Gyakorolj, mielőtt hajót kapsz - mondta. Istvánnak hív, az első pillanattól kezdve, és ez azt mutatta, hogy normális pasas.
Indulás után bekaptam a vacsorát, majd felmentem, hogy leváltsam. Hajnali kettő óta volt fent. Elmagyarázta, hogy milyen táviratot adjak le, majd boldogan elvonult.
- Most már nyugodtan alhatok! - vigyorgott a két szem fogával (mindkettő lötyög).

Címkék

8-as (1) 9/11 (1) adriai_járat (1) advent (1) ajándék (1) Aka (7) alert (1) anekdota (1) Aqaba (1) áramkimaradás (1) Aranykapu (1) Ászár (2) asszonyverés (1) átverés (1) babgulyás (1) Balázs Géza (1) Bálint Gazda (1) bálnavadász nóta (1) Baltic Ice (1) Bejrut (1) Béla kaftán (9) Berkeley Castle (1) bikaviadal (1) Bilbao (1) biznyák (1) bizonyítványok (1) black gang (1) Black Irish Band (1) blogregény (1) Boldog Karácsonyt! (1) Bonzsúr Indonézia (1) Bosun's Alphabet (1) Brunsbüttel (1) BUÉK (1) Buga Jakab (1) Bukarest (2) bulvár (1) bunkerolás (1) capstain shanty (1) cégvezető (1) cékla (1) cickafark (1) Ciprus (1) citromillatú muskátli (1) Clancy Brothers (1) Clavigo (7) Cobh (1) Corvus J (1) Costa Concordia (12) Costa Crociere (1) cukkini (2) Czakó Gábor (1) csatornaágyás (1) cserépkályha (1) csicsóka (1) Csopak (2) D.D.E.. (1) Dagenham (1) dalszöveg (1) David Coffin (1) Dávidházy András (1) ddr. Juba Ferenc (1) de Ruyter (1) december (1) delfin (1) dinnye (1) distress (1) dongás (1) DSC (1) Dubliners (1) Duisbuirg (1) Dumbrody (1) duna tengerjáró (1) Duna tévé (1) Edmond (1) EPIRB (5) Erdély (1) értékmentés (1) esküvő (2) Ete (1) EU (1) évforduló (1) Fabiola (1) Fairport Convention (1) Farbi (1) Farfaraway (1) farsang (1) fatalp (1) favágás (1) fekvőrendőr (1) félmilliomodik (2) fészbuk (1) Fiddeler's Green (1) Fluvius Kft (1) fogászat (1) fokhagyma (1) forecastle song (1) forróság (1) fotó (1) Fölszállott a páva (1) francia (1) fröcsözés (1) futball (1) fűszernövény (1) Garay Béla (4) gémél (1) Genova (1) Ger Loughlin (1) German Sky (1) GMDSS (3) görögdinnye (1) Greenore (1) gyümölcs (1) gyümölcsnap (1) hajókatasztrófa (1) hajós (1) hajósbál (1) hajózás (1) Hans Albers (1) Három királyok (1) havazás (1) házaló (1) hazautazás (1) Hévíz (1) hibajavítás (1) (1) hobbiparaszt (5) hobbyparaszt (5) hófúvás (2) Hóki (1) hőség (1) Humber folyó (1) humor (4) Husnes (1) húsvét (1) internet (1) ír népdal (1) Írország (1) Isartal (4) Izland (2) Jachtnavigátor (1) JFK Dunbrody (1) (1) Johnny Cas (1) kacsa (1) Kalóztámadás (2) karácsony (5) Karmöy (2) katalógusfeleség (1) Kécza Sanyi (8) kemence (2) keresés (1) kert (2) kínaikel (1) Kisbér (5) kivándorlóhajó (1) Kıbrıs (1) KK_döntő (1) komposzt (1) Kopervik (1) kórus (2) Kossuth (1) könyvkiadás (2) Közelről (2) Krétai vagyok (1) krumpli (1) kukorica (1) kütyü (1) kvargli (1) Labuan (1) Lackics (1) Láng Gépgyár (1) Le Havre (1) Legendás hajósok (1) lelked rajta (1) lettem (1) Levi (1) lirycs (1) Lys Carrier (1) Lyubov Orlova (1) M/S Bodrog (1) madár (1) madáretető (1) Magyar Nemzet Magazin (1) Magyarország szeretlek (1) mahart (8) Maláj (3) Marseille (7) másodvetés (1) Mayday (1) Mechanicy Shanty (1) mentés (1) mentőtutaj (1) Minarik László (1) Mini-Magyarország (4) Mini-Skanzen (2) MN Magazin (1) MOB (1) Moerdijk (1) Moha (1) mókus (1) Mostaganem (2) mr1 (2) ms radnóti (1) mustármag (1) műanyag palack (1) MV Clipper Caraibes (12) MV Humber (1) MV Isartal (48) MV Kambo (14) MV Lys Carrier (27) MV Lys Chris (46) MV Lys Chris2 (1) MV Petra (40) MV President (13) MV Priwall (21) MV Priwall-2 (13) MV RMS Andromeda (57) naan (1) Napl (1) Napló (323) Napló. MV Isartal (1) Naplü (2) nato (1) Navtex (3) New Ross (2) Niklas (8) Norbi (1) norvég (1) Norvégia (2) nosztalgia (1) novella (2) nyero (1) nyugdíjas_klub (1) óceánevezés (1) óceáni evezés (7) off hire (1) okostelefon (1) Oran (1) oregano (1) országok (1) Oslo (1) öntözés (1) összeütközés (1) padlizsán (1) Padua (23) palánta (2) paradicsom (1) patisszon (2) Pelyhecske (1) Pierre (1) pikírozás (1) pityóka (1) Plomin (4) pókháló (1) potyautas (3) president (2) president szarkeverés (1) Priwall-2 (1) pumping shanty (1) rabszolgaság (1) Rakonczay (8) rally (1) Rapid (1) Réde (1) rejtvény (1) Reményik László (1) Remlac (2) rendőrségi zsebkönyv (1) rendőrzsebkönyv (1) réni (1) Rijeka (1) Rolling Home (1) rubel (1) Santander (3) sárgabarack (1) sárgadinnye (1) SART (1) Sauda (1) Sex Bomb (1) shanty (29) Sharpness (5) shelter (1) Shenandoah (1) Shogun (1) Skinny Listers (1) spanyolország (1) sport (1) statisztika (1) Strzemionego! (1) Sunndalsöra (1) Svelgen (3) Swarzanegger (1) Szavak a hullámok hátán (6) Székesfehérvár (2) szemüveg (1) szépségkirálynő (1) Szeremley Huba (1) szilva (2) szilvalekvár (1) szilveszter (1) szótár (2) sztori (19) Szuezi-csatorna (1) T-Com (1) találkozó (2) tavasz (1) tél (2) tengeralatti kábel (1) Tengerészeti Világnap (1) Tengerészéveim (6) tengerésznóta (29) tengerésztörténet (1) tengeri körzet (1) térkép (1) The Dubliners (2) The Midshipmen Glee Club (1) The Pouges (2) The Seekers (1) Tisztás (1) TME (1) Tolkien (1) Tom Jones (1) tök (1) tört üveg (1) Tricolor (1) Trieszt (1) Tutajos (1) tűzdelés (1) újságcikk (1) Union Moon (1) univerzum (1) US shanty (1) Valencia (1) Van Damme (1) városok (1) Vasas (1) Velence (1) Veperdi András (6) vészhelyzet (14) vetőmag (1) vicc (1) video (8) videó (3) vihar (1) virágok (1) Vitéz (1) Vitold (1) víznap (1) voltam (1) Woody Guthrie (1) X faktor (1) zátony (1) zöldség (1)