2013. április 16., kedd

Ritka pillanatok: torkom szakadtából üvöltöztem... - MV Humber 56

Péntek, február 14. Alexandria. Egész éjjel dolgoztak. Már 8100 tonnát kiraktak tizenhárom nap alatt! Fantasztikus, nem? 28-ik napja vagyunk Alexben.

Ez egy monkey buisness

.
Azaz, sötét ügylet... Nem úgy ment a dolog, ahogy elképzeltem. Az eddigi rend szerint, de most kevesebb zsákot küldtek vissza. Csak a feketére rohadtakat. Így is kikerült a hajóról mintegy 500 zsákkal. A raktár közepe most egy piramishoz hasonlít, onnan nem hajlandók elvinni a cukrot, halvány lila dunsztom sincs, mi történik azzal. Vagy negyven zsákkal kidobtak a vízbe, a legrosszabbak közül. Pedig csak a juta borítás rossz, a cukor háromszoros nylonzsákban van, ez már nem károsodott! Esztelen pazarlás...!
A Mehalla csak kifogástalan csomagolású cukrot hajlandó levinni. Kormánycég, innen az állami üzlethálózatba kerül közvetlenül a rakomány, és rögtön kimérik. Ki tudja, igaz-e?

Székely és csapata...

.
A következő hirdetést szándékozom a Shipping Buisness nemzetközi hajózási folyóiratban feladni:
"Totálkáros a hajója? Székely és csapata fél óra alatt megragasztja!"
Ez nem vicc! Negyedóra alatt megcsináltuk a kettes raktár bal oldalán három szelvényt, Ram-Nek szalagot ragasztottunk rá, így most Mr. Júda (Kavafisz, ahogy a George B. - ABS hajó az is - legénysége elnevezte) elégedett vele. Még egy szelvény van hátra itt, és a jobb oldalon is kettőnél el kell végezni s akkor gondolom nem szükséges hajógyárba mennünk raktártetőket javítani!
Holnapra jelentkeztem orvoshoz, délelőttre ígérte a Memphis ügynökség, hogy bejön a kikötői doki. Szerintem kivizsgálás lesz a dologból. Nagyon elkezdett fájni megint a gyomrom. Ny. Ali szerint gyomorsüllyedéstől lehet tartani a fogyókúra miatt, de lehet más (ne adj Isten, fekély is!)
A horoszkóp szerint Valentin napja van, ne feledkezzek el szerelmemről! Mit szólnék egy operaelőadáshoz?
Ha a kikötőben tartják, akkor lehet róla szó. De az csak vígopera lehet, amin halálra röhöghetem magam...!

Szombat, február 15. Alexandria. Hajnalban

"Némi" gondok adódtak

.
Először elromlott az egyes Thompson. Ez baj, de nem tragédia. A tragédia az lett volna, ha utána, hajnali kettőkor, haláleset történt volna. Az egyesnél dolgozó darupár (a raktár hátsó felében) egyik csörlőjénél a váltószerkezet kiakadt, és a kötél - teher alatt - szabadon lefutott. A magasban volt az emelés, így a két tonnányi cukor szabadon lendült a partra, és ha a teherautón rossz helyen állnak a munkások, akkor a raktárépület falára kente volna őket! Tíz centi hiányzott ahhoz is, hogy ne borítsa fel a rakodás alatt álló teherautót is! A legfelső zsáksor felett ennyivel zúgott el az emelés!
Ganésa még mindig velünk van? Ha igen, akkor kösz...

Kiakadtak az idegeim!

.
Sikerült reggel negyed kilencre úgy feldühíteni, hogy mindenkivel üvöltöztem: Zsolttal, a barbával, Nassarral, a stivadorral, és Mr. Kavafisszal.
Addig semmi gond nem volt, amíg egyedül voltam, háromnegyed nyolcig, elkommandíroztam a fiúkat, ment minden simán. Kijött a barba. Eddig az volt a hozzáállása a dolgokhoz, hogy az egyes raktárt leállítja, mert életveszélyes a rakodás folytatása. A munkások a fedélzet alatti részen leásták magukat, a közepét meghagyták - ott vannak a nedves zsákok -, s félő, hogy egyszer betemeti őket, ha valamelyik oldalon megcsúszik a piramis.
Azt mondja a barba: - Csukjatok be egy szelvényt az egyesen.
Mi eközben a kettes raktárszelvényeken dolgoztunk, hogy valahogy próbáljuk vízállóvá tenni, a Ram-Nek szalagot ragasztottuk. Tudni kell, hogy a rakodási szünet csak egy óra, s előtte elő kellett készítenünk a raktárakat a rakodás folytatására.
Behúzattam az egyes raktáron egy szelvényt, hogy hátul ne lehessen a kirakást folytatni. Tíz perc múlva jön, hogy csukjuk be a kettes egyik fél raktárt - a bal oldalon a hátsó felét (az elejét és a hátulját külön kell nyitni-csukni). Öt perc múlva jön, hogy az egyesben két geng dolgozik, nyissuk ki az egy szelvényt.
Jön Nassar, hogy nyissunk minden szelvényt, mert napos idő van.
Jön Mr. Kavafisz, hogy miért nem a Ram Nekkel dolgozunk?
Ekkor teljesen kiakadtam, és vörös fejjel, teli torokból elküldtem mindenkit a francba. Érdekes, azóta mindannyian meghunyászkodtak...!
Készülnék reggelizni fél kilenckor. Jön Mr. Kavafisz. Mennyi nedves zsákot raktak ki az éjszaka. Nézem a noteszt, amibe a tiszt urak beírták. Kiderült, hogy az este 20-24 közötti adat három lappal előbb volt beírva, naná, hogy Mr. Kavafisz akadt most ki. Meg én, megint.
Csináltam egy bevonalazott lapot, hogy a tiszt urak egymás alá írhassák, hogy mennyi lett kirakva, s az reggel egyértelmű legyen.
Az is kiderült, hogy az egyes Thompson dolgozik, pedig Sz. Gyula úgy adta át, hogy haldoklik. Tele van már vele a tököm. Nem képes befogni a száját. Állandóan dumál, és megbonyolítja a dolgokat. Kekec. Összevész a stivadorokkal, neki akar ugrani mindenkinek... Nagyon elegem van már a Humberből, Mr. Bottból, Mr. Kavafiszból, és magamból is.

Egy korszakos lépés, de vissza!

.
Amikor a Cegléden és a Székesfehérváron hajóztam, akkor a raktárakat ponyvával takartuk le, hogy vízállóak legyenek. Most visszatérünk, Onedin korához, mert már akkor is ezt a módszert alkalmazták.
Mr. Kavafisz vásárolt három nagyméretű ponyvát - a terveit én rajzoltam meg -, és azzal fedjük majd le a raktárakat, hogy ne ázzanak be! Csuda szép lesz!
Ma bent volt egy 213,8 kilós, szép darab arab, és elvitte a rajzot, valószínűleg 4-5 nap múlva hozza a ponyvákat! Igaz, hogy kellene hozzá egy leszorító háló, de azt már elspórolja a görögje. Majd kötelekkel lekötjük.
A horoszkóp szerint akad dolgom elég, de szorgalmamnak köszönhetően jól haladok a cél irányába. Délután egy fontos rendezvényen vegyek részt.
Akkor most lusta vagyok vagy se (lásd: tegnap!)...?

Vasárnap, február 16. Alexandria. Új módszert találtak ki, a nedves zsákoktól való megszabadulásra:

Vágd és öntsd!

.
Kirakják a fedélzetre, kivágják, és a jó minőségű cukrot beleöntik a vízbe. A zsákokat meg utána dobják. Akik elvégzik, nyakig cukrosak. Ennyi édes arabot még nem láttam! Arab-görög koprodukcióban készült, zseniálisan kivitelezett agyrém...! (Ennél még egy Silvester Stallone által alakított amerikai hérosznak is több agya van!)
Tegnap késő este ki kellett számolnom, hogy mennyi rakomány maradhat az egyes raktárban, hogy megfelelő legyen még a hajó úszáshelyzete? (Ez annyit jelenthet, hogy Mr. Kavafisz számít arra, hogy bennünk marad a rakomány. Ennek két következménye lehet, ha bekövetkezik: 1., Eladják, s valahol kirakjuk. 2., A személyzet kidobálja a tengerbe, mint a Csokonai Édes Bálint parancsnoksága alatt 8000 tonna krumplit az Indiai-óceánon!).

Kivontam magam a forgalomból!

.
Elég volt! Nem érdekel semmi, nem kérdezek a görögtől semmit, ha akar valamit, akkor jöjjön hozzám. Teljesen összekevert mindent, soha nem tudjuk, hogy hányadán állunk, amit az egyik percben mondott, azt a következőben agyonvágja az intézkedésével!
Ma egész nap telexeket küldözgetett, közben a Mehalla megtagadta a kettes raktár kirakását, mert ott is barom sok zsák elázott, de nem a tengeren, hanem az itteni esőkben! Jópofán alakulnak a dolgok. Most - tegnap és ma - nem is fájt a gyomrom. Elképzelhető , hogy az idegességtől volt?

Telefon haza

.
Azért mindennek van határa! Idejön egy szaros angol hadihajó, és minket áthoztak a 37-es rakpartra - ezt még nem is panaszoltam el a múltkor, amikor bejöttek. Nincsenek tekintettel a köszvényemre! Lejártam a lábam, de beszéltem az asszonykával.
A Mehalla egyik embere vitt ki a városba, szerencsénk volt. Cs. Zolival és nevelt fiával, G. Gáborral mentünk telefonkártyát keresni. A nemzetközi telefonközpontban nem kaptunk, de a vasútállomáson - HÉV szerű valami -, volt. Előrelátóan megvettem a jövő heti kártyákat is.
Encsike jól van, apa is csókoltat mindkettőnket. Szabolcs március 1-én a Kopogtató című műsorban hallható lesz, 08:20-kor. Nem akartam Enicit elkeseríteni, hogy itt akkor 09:20 van és olyankor már nem jön a Kossuth rádió adása.
Hát akkor így, előre is gratulálok Szabolcsnak.
A horoszkóp szerint egy bölcs döntéssel kellemes munkakapcsolatot nyerhetek.
Lusta is vagyok, szorgalmas is, ma már bölcs is...

2013. április 15., hétfő

Beindult a kemence projekt

Valószínűleg, az idén lesz egy kemencénk az udvaron. Tegnap megtettem az első lépést. A kemencebence.hu oldal fórumán sok-sok képet, a galériában sok-sok albumot láttam, de senki nem kezdte el itt a fotózást (ha igen, akkor elnézést!)

  üvegek
Azon még mindig töröm a fejem, hogy vajon az öntöttvas fürdőkádból legyen-e a tűztér, vagy inkább egy dongás téglaboltozatú kemencét építsek. Eddig abban a hitben éltem, hogy a kád mérete az egy kisebb kemencének felel meg, de nemrégiben volt nála vitorlázás ügyben beszélgetni egy falumbéli, aki mint kiderült kályhás (és épített már kemencéket is), és szerinte a kád nagy égésteret ad.

No, majd kérdezek a fórumban.törtüveg Viszont most, hogy a linkért ellátogattam a kemencés honlapra, olyan információ birtokába jutottam, ami eldöntötte a kérdést: dongás kemencét fogok építeni. Ennek igen egyszerű az oka: ez a Bakony vidékére jellemző kemencefajta. Akkor már nehogy mást építsek itt, a Bakonyalján!

És hogy elképzelésed legyen arról, hogy miféle kemencém lesz, beszúrok egy fotót az egyik kemencés galériából:  persze csak a típus, a hogyanról még nem döntöttem.  A dongás tűztér jól látható, lesz majd neki teteje is, első kéményes lesz, és már az is megvan, hogy a kemenceajtót hogyan fogom megszerezni (mert az sokáig gond volt). Annyival biztosan más lesz, hogy a kémény alatt nagyobb lesz a hamuzótér, és az is íves lesz! No, majd ha a tervrajz meglesz, akkor jelentkezem.

2013. április 8., hétfő

Veszekedések, üvöltözések, beszélgetünk a göröggel... - MV Humber 55.

Vasárnap, február 9. Alexandria. Ma van a Maradam második napja.
Megint a raktártetőn dolgoztunk. Most a lyukakat ragasztottuk le Ram-Nek szalaggal, ez kátrányos fólia, jól zár, ha megtapad, és most erre a munkára ideálisak a körülmények, mert a hőmérséklet pont megfelelő. Biztos vagyok benne, hogy a beázások 60%-kal csökkennek.
Délután Mr. Kavafisz a munkaidőkkel kezdett foglalkozni... Elmondtuk neki, hogy nem jók a szerződések, mert csak arról rendelkezik, hogy mennyit lehet dolgozni, de arról nem, hogy mit fizetnek, ha túllépik a szerződés szerinti munkaidőt.
Este kivittem a görögöt, telefonálni, csak azért, hogy megmutassam, merre van a Telefonközpont. Jól átvágták a fejét a pénzváltással, 3-ért váltották a dollárt (én 3,396-ért adtam el a magamét tegnap pénzváltónál), több időt számoltak fel neki, és visszautasították, hogy az AT&T operátort (USA) kapcsolják.
A horoszkóp szerint néhány hónapról-hónapra húzódó ügyemet ma intézzem el, nem érdemes halogatni, inkább áldozzak egy szabadnapot rá.
Hát haza csak márciusban tudok menni..., más ügyem nem húzódik!

Hétfő, február 10. Alexandria. Ma van a Maradam harmadik napja. Szép, esős napra ébredtünk... Két csapatot hoztak, és azzal folytatták a kirakást. De csak délután negyed ötig, mert ünnep van, ugyebár... Holnap öt brigád jön!

Mr. Kavafisz keményített


Csak az a baj, hogy a személyzettel szemben. Mintha ez lenne a fő gond, és nem az, hogy ők elhanyagolják a hajót, nem küldenek embereket, anyagokat.
Most az a legújabb ötlet, hogy a magyar matrózokkal is ki kell dolgoztatni a 100 óra túlórát. Addig amíg itt eszi a fene, ám legyen. Mindenki ráhúz két órát, és majd ha rendes szerződéssel jönnek le a hajóra, akkor majd másképp lesz. Ezt a tavalyi naplómban kifejtettem, hogy én se értek egyet a jelenlegi rendszerrel. Mennyivel jobb lenne, ha a személyzet hajtana a túlóráért!
Állítólag ma küldött egy telexet Tonynak Khioszra, hogy a Fekete-tengerre megyünk berakni... Milyen szép lenne, mehetnék haza!
Mr. Bott táviratozott, hogy valószínűleg itt rakjuk ki az egész rakományt. Ez is jó lenne. És azt üzente Mr. Kavafisznak, hogy javíttassa meg a raktártetőt, de nagyon figyeljen a költségekre. Lehet, hogy hajógyárba megyünk valahova?
A horoszkóp szerint nem lehet azt mondani, hogy ma megerőltettem magam, mégis az én oldalamra billent a mérleg. Ez nem jelenti azt, hogy a mai döntésemről később nem derül ki, hogy nem volt igazam!
A szerződésekkel kapcsolatban igazam van! Slussz.

Kedd, február 11. Alexandria. Most, hogy vége a Ramadánnak, fokozott erővel vetjük be magunkat a küzdelembe.

Torkig vagyok...

Ők is, mi is. Kezdem unni, hogy állandóan, minden nap, óráról-órára veszekedni kell, küzdeni ezekkel az agyatlan vadbarmokkal.Reggel is azzal kezdtük, hogy megállítottuk a kirakást, délben is, mert egyszerűen nem képesek felfogni, hogy úgy kell dolgozniuk, ahogy mi mondjuk. A nedves zsákokat nem rakhatják vissza a hajóra, amit kiraktak, azt el kell hordaniuk. És nem, és nem, és nem! Hülye, agyatlan, vadbarom, analfabéta melós azt mondja, hogy visszaküldi, akkor a főnök nem mer csinálni semmit, mert valakinek a rokona! Mindenkit valaki protezsál, és nincs mit tenniük. Mondják ők. Röhej! Én meg mondtam, hogy nyugodtan zavarják el, és hivatkozzanak rám.
Általában három óránként felmegyünk a barbához, és ott üvöltöznek jókat, mert nem fér a légüres koponyájukba, hogy ők nem diktálhatnak!
Aztán késő este bolondot csináltunk magunkból. Nem tudom miért, de megengedték nekik, hogy a nedves zsákokat visszarakják, így ezután már hiába erősködnek az ügyeletes tisztek.
És ez még legalább két hétig tart! Borzalmas. De legalább nem kell előlről kezdeni Port Saidban, mert ma megerősítették, hogy itt rakunk ki mindent. Ez azért jó, mert lehet, hogy ezután kevesebb lesz a gond, mert mindet nekik kell kirakniuk.
Holnap átállunk egy másik rakparthoz, jó messze lesz a város. Csak telefonálni jártam ki eddig is, ezután is akkor megyek, ha az asszonyt akarom hívni.
A horoszkóp szerint egyedül maradtam az elképzeléseimmel, nincs akitől tanácsot kérhetnék. Egy kis házi munkával pihentessem magam.
Még a szakács és a pincér munkáját is én végezzem el? Na, nem!

Szerda, február 12. Alexandria. Reggel zuhogó esőre ébredtünk, de ez így is volt rendjén.

A baromság folytatódik, s ki lenne más a főbarom, mint Mr. Kavafisz!

Hétre ígérték a manővert. Fél tizenegykor jött a pilot, tizenkettőre kikötöttünk a legendás hírű Büdös Saroknál. Miután végig esőben manővereztünk, magától értetődik, ahogy befejeztük, kisütött a nap. A daruállítások, a raktárnyitás sok időt vesz igénybe, várom, hogy mikor kezd Mr. Kavafisz háborogni emiatt.
Ez persze még hagyján, de amit utána csinált, az egyszerűen a kreténség határát súrolja (de jócskán belülről)! Az a gond a kirakással, hogy az átvevő csak az ép zsákokat hajlandó átvenni. Van egy rakat nedves. Ez a vadbarom, nem engedi meg, hogy ha a kirakottak között nedves van, akkor azt visszaemeljék. Csak száraz zsákokat rakhatnak ki, adta utasításba. De mi a különbség, könyörgöm, ha a száraz zsákokat rakják ki, vagy a nedvest visszateszik. Az eredmény ugyanaz! Ez persze a vadbarom görögnek magas, mint pedagógus fizetésnek a béka segge! És mi mit tudunk tenni? Ha visszajön a nedves zsák, akkor kikapcsoljuk a darut. Ekkor a stivador megy Kavafiszhoz, közben a zsákot visszateszik, és minden marad a régiben. Újra visszaemelik, mi kikapcsoljuk, stivador Mr. Kavafiszhoz, zsák a raktárba, és ez így megy vég nélkül.
Nem hiszi el senki: tele van a tököm!
Azon töröm az agyamat, hogy azonnal el kell menni innen a fenébe haza, s hagyni, hogy csinálja az őrültségeit egymaga!

Alexandriában a helyzet egyre fokozódik!

Este bejött a P&I képviselője, és hosszas agytorna után kitalálták a megoldást, ami szerintem nem a végső, hanem csak arra jó, hogy felpiszkálja az átvevőt - továbbiakban Mehalla.
A hármas raktárban most van mintegy 4500 tonna cukor, és ezt már nem engedjük kirakni. A raktárt becsuktuk, kész kedves akárki, nincs tovább. Így most kitörhet a botrány, ami már kezdetét vette, mert a rakodást intéző Mehalla fullajtár habzó szájjal elrohant, miután a parancsnok megígérte, hogy nem dolgozhatnak a továbbiakban a hármasban. Erről írást is akart, de azt nem kapott, hanem ígéretet, hogy telexen megkapják az üzenetet. Ez azt is jelenti, hogy két geng elment, csak néggyel folytatjuk a kirakást, tehát tovább élvezhetjük a kies, ám annál mocskosabb Alexandria vendégszeretetét!
Eddig csak a Mehalla jelentkezett az áruért, a másik átvevő a füle botját se mozdítja. Holnapra telexen összehívtunk egy meetinget, ahol mindenkinek jelen kell lenni, és elő kell keríteni a másik átvevőt. A barba szerint le kellene állítani az egész kirakást...
Így most nagy várakozással tekintek a holnapi nap elé...

Zulejka, a hűtlen

A kendermagos cicánk hűtlen lett Trockijhoz, a vörös kandúrhoz. Ez utóbbi van már vagy tíz kiló, és mivel tízhónapos sincs, még fejlődésben van.
Úgy gondolom, Zulejka megunta, hogy hiába emelgeti magasra a farkát, hiába hasal a földre, fenekét magasra tartva, Trockij ügyet se vetett rá... Valószínű, most az arab kandúrok kurvája, és marha jól érzi magát. Azt hiszem, a szexet előbbre tartja, mint a jóltartást. Hónapok múlva megnézném, hány bordája látszik ki szegénynek...
Trockij, pedig mint egy török basa, hever a szalonban levő szekrényke alatt, és élvezi a rászakadt nőtlenséget, bár nem tudhatja, hogy mit vesztett! Ha rájön a csajozhatnék, akkor már késő lesz!

Blokád az Adrián

címmel megírom a Präsident esetét, amikor átkutatta egy NATO hadihajó. Nem mint novellát írom, hanem mint valóban megtörtént esetet dolgozom fel. Nem találom igazán jónak, mert magamtól szokatlan stílusban írom. De idő van bőven, még úgyis átnézem többször is, javítok majd rajta, majd csak kialakul. (Mégis lehet, hogy jó...!)
A horoszkóp szerint rengeteg dolgom van, és úgy érzem, sose jutok a végére. Este találkozom Vele, és szép esténk lesz, és tartós kapcsolatnak nézek elébe.
Mr. Kavafiszt látni se akarom. Dolgom pedig valóban van, dögivel.

Csütörtök, február 13. Alexandria. Ma megtudtuk, hogy miért kellett eljönnünk a 20-as rakpartról. Megérkezett Alexandriába a

Royal Navy 062

hadihajó. Na mostan én nem vagyok egy hadihajó buzeráns - az egyéb fegyverektől is irtózom -, ezért nem tudom, hogy miféle? Mindenesetre szürke volt, s a főárbocon a Union Jack, az Angol Királyi Haditengerészet lobogóját lengette a szél.
Reggel háromnegyed kilenckor tűnt fel a kikötőöböl bejáratánál. Repülőgép-felszállópálya van rajta, mert az eleje ívesen emelkedik, azt mondták a "hozzáértők", hogy Harrierek, helyből felszállni is tudó gépek miatt néz így ki az orrfedélzete. Az édes az volt, hogy egyszál-egyedül állt ott egy skótszoknyás, térdzoknis hapsi, és fújta a dudáját, egészen addig, amíg ki nem kötöttek.
Egy csomó, ha jól számoltam tizenhat, helikopter is volt a fedélzeten. Minden gép személyzete feszes vigyázzban állt a korlátnál, és a víz felé meresztették a szemüket. Véges-végig a fedélzeten, de minden szinten szinte (minden) méterenként álltak díszőrséget. A parancsnoki hídon nagy volt a nyüzsgés. Távcsővel se tudtam kivenni, hogy miféle rangjelzéseket hordtak.
Minden vontatói segítség nélkül megfordult, és befarolt a kikötőhelyre! Fantasztikus látvány volt! Négy vontató kísérte, de dolguk nem volt. Gondolom, náluk nem rohantak fel a parancsnokhoz a vontatósok, a mooringmanek, hogy addig lökdössék, amíg egy karton cigit kisajtolnak belőle!

Ki ad kölcsön Mr. Bottnak?

Nyilván az, aki nála is gazdagabb! Tehát Gheorge Cristian, a román hegesztő! Történt ugyanis, hogy Mr. Papasztratosz, ahogy többen is hívják Mr. Kavafiszt a hajón, telefonált Mr. Bottnak, és elintéztek valami fekete üzletet. Nem tudom pontosan, de a lényege az, hogy éjszaka kirakjuk a nedves rakományt, a Mehalla tudta nélkül (?), és ehhez kenőpénzre van szükség! Mr. Kavafisz nem hozott magával készpénzt, csak hitelkártyát, amire nem vehet fel dollárt.
Tehát a tulajdonos megkérte a személyzetet, hogy dobjunk össze pénzt, adjuk kölcsön a hajónak, és a következő kikötőbe megküldi! Aranyos, nem? A barba végigkérdezett mindenkit, magától értetőden senkinek sincs pénze, hiszen a decemberi és a januári pénzünket se küldték meg. Egyedül Gheorge - a románok Giorgicának hívják, tudott kölcsönadni 2900$-t. Tehát ő a gazdag a hajón, talán még Mr. Bottnál is tehetősebb...!
Így most várjuk, hogy mi lesz? Készen állunk rá, hogy az éj leple alatt kirakjuk a nedves zsákokat, nekünk, a tiszteknek kell számolni, hány ment ki a kamionokra, mert az alapján kell megkenni egy bizonyos valakit. Szép éjszakánk lesz!
Ezzel kapcsolatban van egy gondom: ha az átvevő nem tud a dologról, mit mondok neki, ha megkérdezi, hogy hova lett a raktárból a nedves rakomány? Egyszerűen alkalmatlan vagyok arra, hogy valakinek a szemébe hazudjak. Csak hápogok, és zavarba jövök!
Minden meg lett szervezve, de őszintén megmondom, nem hiszem el, hogy az arabok nem vágják át kegyetlenül Mr. Akropolisz urat (L. Lajos hívja így P.K.-t)
A horoszkóp szerint lusta vagyok, berozsdásodnak az izmaim, testedzeni kell, hogy fogyjak.
Baromság amit írnak. Még hogy lusta...?

Csatornaágyás

A Konyhakert természetesen blogban láttam, és megcsináltam. Minden volt hozzá: maradék esőcsatorna darab, föld, amivel megtöltsem, régi szúnyogháló, amivel lezárjam a végét, és drót, amivel felfüggesszem... Ami nagyon szimpatikussá tette: derékkímélő művelésre ad lehetőséget!


Talán választhattam volna "jobb" helyet is neki, de itt, a terasz oldalán mindig szem előtt lesz, bár jobb lett volna, ha a teljes hosszában végigmegy. No, nem baj. Amit először használtam, az amivel megtöltöttem: "saját termelésű" komposzt!


Ezen a képen láthatod, hogy úgy állítottam be, hogy legyen egy kis esése, a víz ne pangjon benne, mivel az alja nincs kilyukasztva. Ezért is zártam le a végét szúnyoghálóval, hogy a vizet kiereszthesse...

Úgy tervezem, hogy ide fejes salátát, hónapos retket teszek majd, és a végébe pedig snidlinget. Persze ez csak terv, majd meglátjuk...

Ha már megbontottam a komposztot, akkor nekiveselkedtem, és át is forgattam a régit (ez két éves, tavalyelőtt készítettem. Most a teteje került alulra, kapott levegőt, majd ha időm és a derekam engedi, akkor a tavaly ősszel kezdett komposzthalmot átforgatom a kidobált helyére.

.
Nagyon élvezem a kerti munkát, csak egy baj van, és az egyre nagyobb: a derekam... amíg ezt a kis munkát elvégeztem, kétszer kellett bejönnöm és leülnöm... ez bizony sajnos.

Nem tudom, mi lesz az idén a kerttel. A tavaszt nem tudom teljes egészében rászánni, sok dolgom lesz most Pesten...

2013. április 4., csütörtök

Mégis kertészkedtem

Hiába olyan olyan az idő, hogy Bálint gazda azt írta a hírlevelében, hogy: "a növények becsapva érzik magukat...", mégis kerti munkával töltöttem a délutánt.
Eddig a palántáimat az ablakpárkányon neveltem, de ez nem sokáig tartható állapot. Ha ablakot akarunk nyitni, akkor az igen komplikált feladat, no meg a palánták állandó forgatása is szükséges. Aztán ha az ember elhatározza, hogy az idén nem vesz palántát... akkor bizony sok-sok ablak kellene hozzá.
Úgy esett, hogy az egyik kedves ismerősünk a faluban felajánlotta, hogy az ablakból települjek át a melegházába. Ő nagyban foglalkozik virággal meg efféle. Nem kellett nagyon noszogatni, Gyorsan elültettem a szükségesnek ítélt magokat, és átvittem.
Ez azért is nagyszerű megoldás, mert állandó gondom volt, ha Pesten tanítok, akkor abban a hat napban mi történik a konyhakertbe szánt növénykéimmel. Az mégse elég nekik, ha Pestről agykontroll útján megüzenem nekik, hogy szeretem őket, a víznek valahogyan jobban tudnak örülni.
Ezek a gondok már átmentek múlt időbe!
Szóval azt mondja az irka, hogy a sűrűn vetett magokat kikelés és némi erősödés után pikírozni kell, hogy ilyen rettentő szakszerű legyek, ami tűzdelést illeti. A befőzni való paradicsomom - egy cserépben - már szép nagy volt, ezért azt már át kellett ültetnem.
Közben Csilla, a kertész, tanított: nem baj, ha a paradicsom gyökere visszahajlik, jó mélyen kell az átültetést megcsinálni, egészen az alsó sziklevélig be kell tenni a földbe, mert a paradicsom a földbe került szárán is nevel gyökérzetet, így a palántáé erős lesz, amikor ki fogom ültetni.
A munka öröm.
Azt látni, hogy ahogyan a kis palánták sorakoznak a kis műanyag cserepekben. Látom a kertem, hogy piroslanak majd rajta a hatalmas paradicsomok... Csak a paprikáim... nem tudom, miért nem kelt ki szinte egy sem! Se a cseresznyepaprikám, se a fűszerpaprika, se a tölteni való F11-es, se a chilim. Csak a macskapöcse, de abból legalább annyi van, hogy erős paprikából nem lesz hiány jövőre sem.
Most más dolog van. De vasárnap, új magokat ültetek rájuk, és lesz késői palántám.
Nem sietek. Már megtanultam, hiába árulnak a piacon gyönyörű, hatalmas palántákat április elején, csak májusban teszem ki, a fagyok után, és az pontosan akkor fog teremni, mint a 200 forintos, drágán vásárolt paradicsompalánta.
Azt a földet, amiben eddig nevelkedtek a növények összegyűjtöm, és megy majd a kertbe, vagy a muskátlik átültetésére használjuk, de a palántafölddel nem kevertem össze, mert fennáll a fertőzés veszélye.

Nem kéne felmondani a meteorológusoknak, és olyant szerezni, aki jó időt tud mondani?

2013. április 2., kedd

A tavaszi munkák (helyett)...

Azt hittem, hogy mostanra már arról számolhatok be, hogy mi mindent ültettem el a kertben, de csak olyan képeket tudok mutatni, hogy:


Egy hete is még majdnem derékig ért a hó az udvaron, nem tudtunk átmenni a kertbe.


Aztán négy napja jött egy kis ónos eső, az örökzöldek leveleire rátelepedett, és majd a földig húzta szegényeket.


Ez viszont nem csak káros a növényekre, de a szemnek szép is tud lenni.


Húsvét vasárnap reggelre az autóm nemhogy bejöhetett volna az udvarra, hanem kapott még egy "kezet"... Aztán Húsvét hétfőre a helyzet megváltozott, akkor így esett a hó:


De én nem vesztem el az optimizmusomat, és bízom benne, hogy hamarost olyan lesz az idő, mint volt március első napjaiban, amikor ez a kis mókus előjött:






Címkék

8-as (1) adriai_járat (1) advent (1) ajándék (1) Aka (7) alert (1) anekdota (1) Aqaba (1) áramkimaradás (1) Aranykapu (1) Ászár (2) asszonyverés (1) átverés (1) babgulyás (1) Balázs Géza (1) Bálint Gazda (1) bálnavadász nóta (1) Baltic Ice (1) Bejrut (1) Béla kaftán (9) Berkeley Castle (1) bikaviadal (1) Bilbao (1) biznyák (1) bizonyítványok (2) black gang (1) blogregény (1) Boldog Karácsonyt! (1) Bonzsúr Indonézia (1) botlek (1) Brunsbüttel (1) BUÉK (1) Buga Jakab (1) Bukarest (2) bulvár (1) bunkerolás (1) cégvezető (1) cékla (1) cickafark (1) citromillatú muskátli (1) Clancy Brothers (1) Clavigo (7) Cobh (1) Corvus J (1) Costa Concordia (12) Costa Crociere (1) cukkini (2) Czakó Gábor (1) csatornaágyás (1) cserépkályha (1) csicsóka (1) Csopak (2) Dagenham (1) Dávidházy András (1) de Ruyter (1) december (1) delfin (1) dinnye (1) distress (1) dongás (1) DSC (1) Dubliners (1) Duisbuirg (1) Dumbrody (1) duna tengerjáró (1) Duna tévé (1) Edmond (1) EPIRB (5) Erdély (1) értékmentés (1) esküvő (2) Ete (1) EU (1) évforduló (1) Fabiola (1) Farbi (1) Farfaraway (1) farsang (1) fatalp (1) favágás (1) fekvőrendőr (1) félmilliomodik (2) fészbuk (1) Fluvius Kft (1) fogászat (1) fokhagyma (1) forecastle song (1) forróság (1) fotó (1) Fölszállott a páva (1) francia (1) fröcsözés (1) futball (1) fűszernövény (1) Garay Béla (4) gémél (1) Genova (1) German Sky (1) GMDSS (3) görögdinnye (1) gyümölcs (1) gyümölcsnap (1) hajókatasztrófa (1) hajós (1) hajósbál (1) hajózás (1) Három királyok (1) havazás (1) házaló (1) Hévíz (1) hibajavítás (1) (1) hobbiparaszt (5) hobbyparaszt (5) hófúvás (2) hőség (1) Humber folyó (1) humor (4) húsvét (1) Inmarsat-C (1) internet (1) Írország (1) Isartal (3) Izland (2) JFK Dunbrody (1) (1) Johnny Cas (1) kacsa (1) Kalóztámadás (2) karácsony (5) katalógusfeleség (1) Kécza Sanyi (8) kemence (2) keresés (1) kert (2) kínaikel (1) Kisbér (5) kivándorlóhajó (1) KK_döntő (1) komposzt (1) kórus (2) Kossuth (1) könyvkiadás (2) Közelről (2) Krétai vagyok (1) krumpli (1) kukorica (1) kütyü (1) kvargli (1) Labuan (1) Lackics (1) Láng Gépgyár (1) Legendás hajósok (1) lelked rajta (1) lettem (1) Levi (1) Lyubov Orlova (1) M/S Bodrog (1) madár (1) madáretető (1) Magyar Nemzet Magazin (1) Magyarország szeretlek (1) mahart (8) Maláj (3) Marina di Carrara (2) Marseille (7) másodvetés (1) Mayday (1) mentés (1) mentőtutaj (1) Minarik László (1) Mini-Magyarország (4) Mini-Skanzen (2) MN Magazin (1) MOB (1) Moerdijk (1) Moha (1) mókus (1) Mostaganem (2) mr1 (2) ms radnóti (1) mustármag (1) műanyag palack (1) MV Clipper Caraibes (12) MV Humber (65) MV Kambo (14) MV Petra (40) MV President (13) MV Priwall (16) naan (1) Napló (212) nato (1) Navtex (3) New Ross (2) Niklas (8) Norbi (1) Norvégia (2) nosztalgia (1) novella (2) nyero (1) nyugdíjas_klub (1) óceánevezés (1) óceáni evezés (7) off hire (1) okostelefon (1) Oran (1) oregano (1) országok (1) Oslo (1) öntözés (1) összeütközés (1) padlizsán (1) Padua (23) palánta (2) Pancon 3 (23) paradicsom (1) patisszon (2) Pelyhecske (1) Pierre (1) pikírozás (1) Pireusz (3) pityóka (1) Plomin (4) pókháló (1) potyautas (3) president (2) president szarkeverés (1) pumping shanty (1) Rakonczay (8) rally (1) Rapid (1) Réde (1) rejtvény (1) Reményik László (1) Remlac (2) rendőrségi zsebkönyv (1) rendőrzsebkönyv (1) réni (1) Rijeka (1) Rotterdam (3) rubel (1) Santander (3) sárgabarack (1) sárgadinnye (1) SART (1) Sauda (1) Sex Bomb (1) shanty (8) Sharpness (5) shelter (1) Shogun (1) spanyolország (1) sport (1) statisztika (1) Strzemionego! (1) Sunndalsöra (1) Svelgen (3) Swarzanegger (1) Szavak a hullámok hátán (6) Székesfehérvár (2) szemüveg (1) szépségkirálynő (1) Szeremley Huba (1) szilva (2) szilvalekvár (1) szilveszter (2) Szingapúr (1) szótár (2) sztori (19) Szuezi-csatorna (2) T-Com (1) találkozó (2) tavasz (1) tél (2) tengeralatti kábel (1) Tengerészeti Világnap (1) Tengerészéveim (6) tengerésznóta (8) tengerésztörténet (1) tengeri körzet (1) térkép (1) Tisztás (1) TME (1) Tom Jones (1) tök (1) tört üveg (1) Tricolor (1) Trieszt (1) Tutajos (1) tűzdelés (1) újságcikk (1) Union Moon (1) univerzum (1) Valencia (1) Van Damme (1) városok (1) Vasas (1) Velence (1) Venezuela (2) Veperdi András (6) vészhelyzet (14) vetőmag (1) vicc (1) video (8) videó (3) vihar (1) virágok (1) Vitéz (1) Vitold (1) víznap (1) voltam (1) X faktor (1) zátony (1) zöldség (1)