Csatornaágyás

A Konyhakert természetesen blogban láttam, és megcsináltam. Minden volt hozzá: maradék esőcsatorna darab, föld, amivel megtöltsem, régi szúnyogháló, amivel lezárjam a végét, és drót, amivel felfüggesszem... Ami nagyon szimpatikussá tette: derékkímélő művelésre ad lehetőséget!

Talán választhattam volna "jobb" helyet is neki, de itt, a terasz oldalán mindig szem előtt lesz, bár jobb lett volna, ha a teljes hosszában végigmegy. No, nem baj. Amit először használtam, az amivel megtöltöttem: "saját termelésű" komposzt!

Ezen a képen láthatod, hogy úgy állítottam be, hogy legyen egy kis esése, a víz ne pangjon benne, mivel az alja nincs kilyukasztva. Ezért is zártam le a végét szúnyoghálóval, hogy a vizet kiereszthesse...

Úgy tervezem, hogy ide fejes salátát, hónapos retket teszek majd, és a végébe pedig snidlinget. Persze ez csak terv, majd meglátjuk...

Ha már megbontottam a komposztot, akkor nekiveselkedtem, és át is forgattam a régit (ez két éves, tavalyelőtt készítettem. Most a teteje került alulra, kapott levegőt, majd ha időm és a derekam engedi, akkor a tavaly ősszel kezdett komposzthalmot átforgatom a kidobált helyére.

.
Nagyon élvezem a kerti munkát, csak egy baj van, és az egyre nagyobb: a derekam... amíg ezt a kis munkát elvégeztem, kétszer kellett bejönnöm és leülnöm... ez bizony sajnos.

Nem tudom, mi lesz az idén a kerttel. A tavaszt nem tudom teljes egészében rászánni, sok dolgom lesz most Pesten...