Csopaki nyugdíjas találkozó

Szombaton, a meteorológia istenének rosszallása közben megtartották Csopakon a IX. Közép-Dunántúli Regionális Nyugdíjas Találkozót.
Annak ellenére, hoyg ez a kilencedik, és immár hagyománya van, mi először voltunk. Hogymiért, annek ezer oka van. Az első, hogy tavaly novemberben alakultunk.
Az időjárás ellenére nem volt rossz...
A teljesség igénye nélkül készítettem el a videót, mert nagyon sok számot kivágtam, lerövidítettem, remélem, nem lesz túl hosszú, és nézhető. Rólunk csak werkfilm van, mert a színpadon követtem el két rövid jelentet.
Az esőt nem kedveltük, de a műsorban voltak jópofa számok, komolykodás, vidámság...
Csak az ebéd, azt tudnám feledni! A szervezők lehetővé tették hogy a Sétány vendéglőben jutányosan "ebédeljünk". Gulyás volt az ebéd, és egy deci Csopaki Rizling. A bor jó volt, az ebéd nem. Két szem krumpli, egy szem hús másfél deci langyos paprikás, köményes löttyben, egy szelet kenyér... Arcpirító pofátlanság a vendéglő részéről! Amikor szóvá tettük, hogy a leves nem meleg, a pincér azt vágta pofánkban, hogy kint is hideg van...
Utoljára voltam ebben az étteremnek mondott izében...
A délutáni ingyenes vércukor, vérnyomás és koleszterinversenyre már nem neveztem, mert buszra ültünk és hazajöttünk... Nem volt fedett hely, ahol az időt elüthettük volna a késő délutáni program kezdetéig.
Hát ennyi, röviden, de velősen.